HTML

A Transparency International Magyarország blogja

Az a célunk, hogy Magyarországon csökkenjen a korrupció mértéke, a közhatalmi döntéshozatal és a közpénzek elköltése átlátható és számonkérhető legyen, a közérdekű adatok pedig könnyen hozzáférhetőek. Ezért küzdünk. Bátran. A korrupció ellen.

Támogassa a korrupció elleni küzdelmünket!

fb_1szazalek_2015.jpg

Facebook

Impresszum

Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Kiadásért felelős személy: Szabó Dániel

A történet vége

Az információszabadságról szóló törvény ma elfogadott módosítása után  a kormány és önkormányzatok gyakorlatilag bármilyen esetben titokban tarthatják, mire költik a közpénzt. Ez a törvény ellentmond az alapvető erkölcsi  normáknak, és ellentmond a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által koordinált antikorrupciós kormányprogram alapelveinek is.

Ez az új szabályozás hiteltelenné tesz minden más kormányzati antikorrupciós intézkedést, ezért az atlatszo.hu, a Budapest Intézet, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International úgy döntött, hogy befejezi a közös munkát a minisztériummal, és kilép a tárca által szervezett munkacsoportokból.

A Transparency International továbbra is el akarja érni, hogy a kormány teremtse meg az alapjait a korrupciómentes Magyarországnak.  Felesleges, közös látszatmunkához azonban nem adhatjuk a nevünket.

Ahogy eddig is, ezután is küzdünk- sőt még elszántabbak lettünk. A sajtóban, a közéletben, a jogsegélyszolgálatunk segítségével mutatjuk meg, hogy mindig van alternatíva.

Navracsics Tibornak írt levél itt olvasható!

2 komment

Se tisztábbak, se átláthatóbbak nem lesznek a választások az új törvény szerint

Választási szakértők szerint politikusok önmegtartóztatásán és bölcsességén múlik a kampányok tisztasága. Nem akarok senkit elkeseríteni, de ha ez így van, akkor az eddigi gyakorlat alapján teljesen felesleges választásokat tartani.
 
Abszurd kerekasztal beszélgetésen vettem részt a múlt csütörtökön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Political Capital által szervezett,Célegyenesben a választási reform című konferencián. Az volt a feladatom, hogy az új választási eljárásról szóló törvény alapján bemutassam a kampányfinanszírozás új szabályait. Ami azért kulcskérdés, mert ha tudjuk, milyen üzleti csoportok költenek sokmilliót a pártok kampányaira, akkor könnyen követhető, hogy hatalomra kerülve ezeknek a csoportoknak vagy a közérdeknek kedveznek-e (ld. trafiktörvény). Magyarországon eddig ez követhetetlen volt, a jó szabályozás célja az lenne, hogy nyilvános legyen ki áll a hatalom mögött.
 
Sajnos ezt az igényt a mostani szabályok nem elégítik ki.
 
A választási eljárásról szóló törvény hatálya a kampányidőszakra terjed ki, ami 50 nap. Hogy előtte ki, miből és hogyan kampányol, magánügy. A választási eljárásról szóló törvény csak a jelöltek és a pártok kampánytevékenységét szabályozza. A Magyar Vizsla, a CÖF és a Haza és Haladás Egyesület és a többi civil szervezet nyugodtan kampányolhatnak kedvükre láthatatlan forrásokból. Nem beszélve a kormányról és az önkormányzatokról, semmi nem tiltja, hogy közpénzből kampányoljanak.
 
Sokféle kampányeszköz létezik. Ezek közül nem szabályozza a törvény a választási gyűlések, a közvetlen megkeresések és a plakátok, köztük az óriásplakátok pénzügyeit, se kampányidőszakban, se előtte. A sajtótermékekben megjelenő politikai hirdetések szabályozása viszont ehhez képest meglepően – és nagyon helyesen – szigorú. Aki ott akar hirdetni, csak a sajtóorgánumok által közzétett listaáron teheti meg. Miért is nem lehet ugyanezt a szabályt az óriásplakátokra is alkalmazni? Vajon van-e összefüggés az óriásplakátos kampányköltések átláthatatlansága és aközött, hogy 2012. első félévében az állami hirdetések 80%-a óriásplakátokra költődött, közpénzből?
 
Ezen kívül van még a politikai reklám, amit csak közszolgálati médiumokban lehet sugározni, ingyen. Na jó, a kereskedelmi médiában is, de csak az EP választások során, az országgyűlési választások során nem. Miért is ez a megkülönböztetés? Mert ez a szabály súlyosan sérti az esélyegyenlőséget, és nem összeegyeztethető az uniós választásokra vonatkozó szabályokkal.
 
A szabályok egyáltalán nem szólnak arról, hogy egy pártnak vagy jelöltnek be kell-e számolnia a bevételeiről és kiadásairól a kampány után, azt ki ellenőrzi és hogyan és ha véletlenül törvényt sértene, mi a következménye. Azóta a sajtóban megjelent, hogy 5 m Ft lesz a költési korlát jelöltenként, és ebből 1 m Ft-ot ad az állam, hitelkártyán. Bravó! 5 M Ft-ból 1-et nyomon tudunk követni, azaz minden 100 Ft-ból 80 Ft rejtve marad.
 
Összefoglalva tehát, a választási eljárásról szóló törvény sérti az esélyegyenlőséget, és mindössze 50 napnyi pártok vagy jelöltek által sajtóban folytatott kampányt szabályoz, mindenféle ellenőrzés és következmény nélkül.
 
Ezután az elég szomorú felvezető után következett a kerekasztal beszélgetés, ami ha lehet, még súlyosabb képet mutatott. Vitapartnereim szerint ezek az ügyek nem a választási eljárásról szóló törvényhez kapcsolódnak, hanem a politikusok önmegtartóztatásán és bölcsességén múlnak. Szerintük jogszabállyal kampányfinanszírozást nem lehet kordában tartani. Én is csak biztos azért gondolom, hogy ér valamit a jog, mert nem vagyok jogász. És milyen igazuk van: nem sokat ér ma a jog Magyarországon, az Alaptörvény negyedik módosítása erre kiváló példa. De hogy szakértők, akiknek a választási rendszer korrektsége és tisztasága a céljuk megkérdőjelezzék a jog uralmát, igazán lesújtó képet fest a közállapotokról.

14 komment

Trafikügy - a jéghegy csúcsa

A trafikügy nem kivételes eset, nem pár kormány közeli vállalkozó helyzetbehozása,  hanem olyan automatikus következménye az átláthatatlanul működő rendszereknek, ami legálissá és nem vizsgálhatóvá teszi a korrupciót.

Rétvári Bence szerint nincs szükség lobbiszabályozásra, a kormány és a cégek között kötött stratégiai megállapodások, valamint a jogszabályok társadalmi egyeztetésének szabályozása lefedi ezt a területet.

A KIM államtitkára ezt a Transparency rendezvényén mondta, tavaly novemberben, és nagy megrökönyödést keltett a hallgatóságban. Az üzleti szektor, már a versenyt igénylő része, szeretné, ha nem háttéralkuk alapján osztódnának fel a piacok, hanem a kormányközeli cégekhez hasonló eséllyel képviselhetnék érdekeiket.

Rétvári Bence szerint erre a jelenlegi szabályozás megfelelő garanciát nyújt. A "hogyan védi ki azt a kockázatot, amikor a frakcióvezető barátja írja a dohánykereskedelmi törvényt, aki történetesen egy dohánygyárat vezet?” kérdésre az államtitkár annyit válaszolt, hogy politikai indíttatású kérdéseket nem kommentál.

A trafikos történet elég egyértelmű bizonyítéka az ún. state capture-nek, amikor is egyes befolyásos érdekcsoportok beleszólnak a jogalkotásba, a maguk malmára hajtva a vizet. Mostanra egyértelmű, hogy a jogszabály az azokat megalkotók rokonainak és barátainak kedvez, közérdek fel sem merült a jogszabályt megszavazó parlamenti képviselőkben. Minek is, ha a parlamenti tisztség arra is használható, hogy a környezetemnek megélhetést biztosítsak.

A dohánykereskedelmi törvény mégis egy szerencsés eset. Maga Lázár János ismerte el, hogy Sánta János, a Continental vezérigazgatója írta a törvényt, aki az ő barátja. Mivel Sánta dohányipari szakember, Lázár nem is értette, mi volt a gond az eljárással. Sajnos az esetek többségében nem derül ki, ki írja a törvényt, csak azt látjuk, nem adottak az egyenlő verseny feltételei. Épp ezért lenne fontos egy olyan lobbiszabályozás, ami az ilyen eseteket megelőzi, és amikor kiderülnek, szigorúan bünteti.

Normális jogszabályi környezetben Lázár Jánosnak a botrány kirobbanásának napján kellett volna lemondania. Persze nem ez történt. Hanem átszervezések következtében ma is az uniós pénzek elosztásáért felel. No comment.

33 komment

Most már a választások tisztasága a tét – újra a választási eljárási törvényről

A korrupció ellen elkötelezett civil szervezetként hálával tartozunk az Alaptörvény negyedik módosításának, hiszen értékes tudással gazdagított minket. Végre megértettük, hogy az Alkotmánybíróság miért szokott egyes jogszabályi rendelkezéseket alkotmányellenesnek nyilvánítani és megsemmisíteni. Hát azért, hogy ilyen módon kérje a megsemmisített rendelkezések Alaptörvénybe foglalását. A választási eljárásról szóló törvény kampányszabályainak nagy részét megsemmisítő AB határozatnak is ez lehetett a célja. Az Alkotmánybíróság az 1/2013. (1. 17.) számú határozatában rámutatott, hogy a választói akarat zavartalan kialakítását és kinyilvánítását súlyosan és aránytalanul korlátozza a politikai reklám közzétételének a közszolgálati médiaszolgáltatókon kívüli széleskörű tiltása. Ezért semmisítette meg a kampányeszközökre vonatkozó szabályozást. A kormány parlamenti többsége megértette az Alkotmánybíróság kérését. Ennek eleget téve az Alaptörvénybe illesztette azt a tilalmat, miszerint kampányidőszakban politikai reklám kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján tehető közzé.

Ez a tilalom a választáson országos listát állító szervezetekre, vagyis a nagy pártokra vonatkozik. A kampányszabályok részletei a választási eljárási törvényből derülnek ki. Az ehhez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány csupa érdekesség. Eszerint a kereskedelmi médiumokban csak az országos listát nem állító jelölő szervezetek, például a kispártok és a független jelöltek hirdethetnek. Ravasz. A nagy és bejáratott ellenzéki pártok csak a közszolgálati médiumokban reklámozhatnak. Már többször rámutattunk, hogy a közszolgálati médiumok szerkesztése a kormánypártok iránt lojális, vagyis az ellenzéknek itt nem sok babér terem. Ha ez még nem lenne elegendő, a zárószavazás előtti módosító teljes természetességgel közli, hogy továbbra is a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörében marad a közszolgálati médiaszolgáltatók között a reklámozásra szánt műsoridő felosztása. Annak a Nemzeti Választási Bizottságnak a hatáskörében, amelynek a tagjait az új választási eljárási törvény értelmében a köztársasági elnök indítványára a parlament 2/3-os többséggel kilenc évre választja meg. Sok kétségünk e testület elfogulatlanságát illetően nem lehet.

Ne feledjük azonban: mindez csak az ingyenes politikai reklámokra vonatkozik. Fizetett politikai hirdetést továbbra is bármely médiumban közzé lehet tenni. Ezen a területen nem változik a választási eljárási törvény. Ahogyan a TI ezzel kapcsolatos komoly aggályai is változatlanok. Ez a szabályozás ugyanis zöld utat ad a kampánykorrupciónak. Magyarországon a kampányfinanszírozás rendszere átláthatatlan, egyedül az biztos, hogy a pártok nagyságrendekkel többet költenek, mint amennyit bevallanak. Az új választási eljárási törvény csak ront ezen a helyzeten. Átláthatóság helyett drágaságot teremt és továbbra is megengedi, hogy a pártok tisztázatlan eredetű pénzeket ellenőrizetlenül használjanak a kampányaik során. Az Alkotmánybíróság kérését teljesítő kampányszabályozás így néz ki:

Az országos listát állító nagy pártok csak ellenszélben, a kormánypártok számára otthonos terepet jelentő közmédiában reklámozhatnak. Az itt rendelkezésre álló reklámidő keretet a kormánypártok által 9 évre választott Nemzeti Választási Bizottság osztja szét a pártok között. A közszolgálati politikai reklám ingyenes, ami jó, de mit sem ér, ha választási hirdetést pénzért is közzé lehet tenni.  Hogy a túlzott költekezés miatt ne kelljen magyarázkodniuk a pártoknak, az elektronikus médiumokban és a közterületi plakátokon még a hirdetési költségeket is el lehet rejteni. Arra sem kell figyelni, amire most még igen, nevezetesen, hogy jelöltenként elvileg csak egymilliót lehetne költeni. Ha nincsen kampányköltség plafon, hazudni sem kell. Ha még ez sem lenne elég: a választási kampányt ki lehet szervezni egy pártközeli civil szervezetnek. Az ilyen szervezetekre, egyesületekre végképp semmilyen kampánykorlátozás nem vonatkozik.

A politikai reklámok és a választási hirdetések ilyen egyenlőtlen feltételrendszere aláássa a politikai versengés tisztaságát. Ez a rendszer arra ösztönzi a pártokat, hogy kormányra jutva állami megbízások, közpénzek odaítélésével jutalmazzák a hatalomra jutásukat illegálisan finanszírozókat. Így a korrupció újratermelődésének ördögi köre a végtelenségig továbbfolyik.

Ennyit a kampányszabályokról. Van azonban az új választási eljárási törvényben ennél veszélyesebb csapda is. Ez a választói névjegyzékek nyilvánossága. Előttünk ismeretlen okok miatt a kormánytöbbség nem észlelte, hogy az Alkotmánybíróság a regisztráció Alaptörvénybe foglalására is felkérte, hiszen a választási eljárási törvény erre vonatkozó rendelkezéseit is megsemmisítette. Így az új választási rendszerben a Magyarországon lakóhellyel rendelkező választóknak továbbra sem fog kelleni feliratkozniuk a központi névjegyzékbe. Akinek azonban nincsen magyarországi lakcíme, más elbírálás alá esik. Ebbe a körbe tartoznak mindenekelőtt a szomszédos országokban élő, 2010. augusztus 20. óta kedvezménnyel honosított magyar állampolgárok. Meg a külföldön dolgozó, egyébként Magyarországon akár lakóhellyel is rendelkező állampolgárok. Ők vagy levélben, vagy az adott országban működő magyar külképviseleten szavazhatnak. Ehhez előzetesen regisztráltatniuk kell magukat, vagy a levélben szavazók, vagy a külképviseleten szavazók névjegyzékébe iratkozhatnak fel. Az új választási eljárási törvény azonban ezeket a névjegyzékeket gondosan elzárja a nyilvánosság elől.

A parlamenti végszavazásra váró szabályozás értelmében az egyébként nyilvános szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a külképviseleten és a levélben szavazók adatait. A külhoni magyar állampolgárok szavazói névjegyzékét a Nemzeti Választási Iroda kezeli. Ennek az új hivatalnak az elnökét a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki a miniszterelnök javaslatára. Tehát független lesz és minden befolyástól mentes.

Bár nem látunk rémeket és nem hiszünk az összeesküvés elméletekben, abban azonban biztosak vagyunk, hogy titkos névjegyzékek alapján nincsenek tiszta választások. Az új választási eljárási törvény alapján nem lehet előre megmondani, hogy hány külhoni magyar állampolgár regisztráltatja magát és válik ezáltal tényleges szavazópolgárrá. Azt sem lehet tudni ezáltal, hogy összesen hány levélben érkező és mennyi a külképviseleteken leadott szavazatra kell számítani. Így akár az is előfordulhat, hogy egy a jelenlegi kormánytöbbséghez lojálissá tett Nemzeti Választási Iroda választási csalást követ el. A névjegyzékek titkossága esetén ugyanis nincsen senki, aki ellenőrizhetné, hogy a Nemzeti Választási Iroda által megállapított, levélben, illetve a külképviseleteken leadott szavazatok mögött volt-e tényleges választói aktivitás. Akár a külhoni magyar állampolgárok számával megegyező számú külhoni szavazat is előkerülhetne a titkos névjegyzékek alapján.

42 komment

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

A korrupció ellen elkötelezett civil szervezetként a legsúlyosabb aggályainknak kell hangot adjunk az Alaptörvény módosítására irányuló, megszavazott törvényjavaslat miatt.

A Transparency International Magyarország (TI) már többször rámutatott arra, hogy Magyarországon magasak a korrupciós kockázatok. A fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kontrollintézmények képtelenek a hatalmat korlátozni, a jogalkotási folyamat átláthatatlan. A kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket. Hazánkban a korrupció új minősége alakult ki: az államot befolyásos érdekcsoportok irányítják, a magánérdekek foglyul ejtették a közhatalmat. Mindez jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenálló képességét.

Az Alaptörvény módosítása az állam foglyul ejtésének újabb példája. Annak jele, hogy a kormány akár az Alkotmánybíróság által korábban az Alaptörvénnyel ellenesnek ítélt rendelkezések alaptörvényi szintre emelésével is kész érvényt szerezni az akaratának. A parlamenti képviselők által benyújtott törvényjavaslat tartalmának a kialakítása során semmilyen nyilvános szakmai egyeztetésre nem került sort.

A jelenleg kormányzó pártoknak kedvező, önkényes kampányszabályok alaptörvényi lehetővé tétele és a szabályozatlan kampányfinanszírozás  kiugró korrupciós kockázatokat eredményeznek a választási kampányok terén. Az Alaptörvény azt mondaná ki, hogy „kampányidőszakban politikai reklám kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján tehető közzé”. Emlékeztetünk arra, hogy az Alkotmánybíróság a 45/2012. számú határozatában a kampányeszközökre vonatkozó szabályozást nagyrészt az indokolatlan és önkényes megkülönböztetés tilalma miatt semmisítette meg. Önkényesnek ítélte azt, hogy az elektronikus médiaeszközök közül csak a közszolgálati eszközökben történő hirdetés megengedett. Az Alkotmánybíróság szerint ez a rendelkezés aránytalanul korlátozza a választópolgárok tájékozódáshoz való jogát.

Az Alaptörvény hétfőn megszavazott módosítása nem egyszerűen védelembe venné az Alkotmánybíróság által egyszer már megsemmisített kampányszabályokat, hanem az Alaptörvény saját maga vezetne be a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódáshoz való jogát korlátozó tilalmat.

Az igazságszolgáltatás törvényes rendjébe való önkényes beavatkozást megengedő alaptörvényi szabály kikezdi az eljárások tisztességességébe vetett bizalmat. Az Alaptörvény módosítása tovább súlyosbítja az igazságszolgáltatás területén jelentkező korrupciós veszélyeket. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztására és a bíróságok igazgatásában gyakorolt jogaira vonatkozó lényeges szabályok bekerülnének az Alaptörvénybe. Így az a szabály is, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke egyes ügyeket áthelyezhet más bíróságra. Az Alaptörvény ugyanakkor nem határoz meg semmilyen objektív szempontot arra nézve, hogy miként kell határozni a törvény által rendelt bíróság helyett más bíróságnak adott ügy tárgyalására történő kijelölése során.

Számos, az Alkotmánybíróság által korábban alkotmányellenesnek ítélt jogszabályi rendelkezés beépítése az Alaptörvénybe, valamint az Alkotmánybíróság hatáskörének a további szűkítése ellehetetleníti a kormány és a törvényhozás működésének a kontrollját. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosítását kizárólag formai szempontból vizsgálhatja majd, és tovább csökken a költségvetési és adózási szabályok alkotmányossági vizsgálatának a lehetősége is.  A kormány és parlamenti többsége ezáltal jelentős lépést tesz a valódi alkotmányossági kontroll nélküli közhatalom gyakorlás felé.

Az Alaptörvény elfogadott módosítása ismételt tanújelét adja annak, hogy a kormánytöbbség szükség esetén újabb és újabb jogalkotási improvizációival kész tovább gyengíteni a fékek és ellensúlyok már amúgy is megroppant rendszerét. Az Alaptörvény módosítása azt jelzi, hogy a jogalkotás a közérdek helyett a kormánypártok érdekét szolgálja. Ez még jobban megnehezíti a hatalom elszámoltatását és ellenőrzését, tovább növelve a korrupciós kockázatokat.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Megválasztása alkalmából az Országgyűlésben elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy kiemelkedő fontosságúnak tartja alkotmányos jogintézményeink tiszteletét. Megígérte, hogy maradéktalanul viselni fogja az Alaptörvényben önre rótt felelősséget.

Az Alaptörvény értelmében az ön kötelessége őrködni az államszervezet demokratikus működése felett.

Minderre figyelemmel arra kérjük Köztársasági Elnök Urat, hogy az Alaptörvény 6. cikkének (4) bekezdésében foglalt jogkörét gyakorolva kezdeményezze az Alaptörvény módosítására irányuló elfogadott törvényjavaslat Alaptörvénnyel való összhangjának Alkotmánybíróság által történő vizsgálatát.

Budapest, 2013. március 12.
 
Tisztelettel:
       
Dr. Alexa Noémi       
ügyvezető igazgató    

68 komment

A KORRUPCIÓ ELLENI HARC HELYETT INKÁBB ÖNIGAZOLÁS A KORMÁNY ÚJ RENDELETE

A Kormány új rendeletet hozott a korrupció ellen. Integritásirányítási rendszer. Van, aki szerint jól hangzik. A TI szerint azonban nem. A bonyolult elnevezés ugyanis valójában semmit sem takar.

A Kormány még tavaly áprilisban fogadta el a korrupció elleni intézkedési tervét. Erről kormányhatározat is született, amely meghatározta a fellépés menetrendjét is. Bár sokhónapos csúszással – emiatt a TI felemelte a szavát – de végül elindult a program végrehajtása. Ennek részeként készült el az „államigazgatási szervek integritás irányítási rendszeréről” szóló rendelet tervezete. A Transparency International Magyarország (TI) észrevételeiben már ekkor hangoztatta a kifogásait.

Az ötlet jó. Szükség van arra, hogy az állami szervek dolgozói elmondhassák egy megbízható embernek, ha valamilyen hatalmi visszaélésre, „hivatali packázására” bukkannak. Fontos az is, hogy a dolgozók ilyen jelzéseit a hivatalok tényleg kivizsgálják, méghozzá gyorsan és érdemben. Azt azonban a kezdetektől kritizáltuk, hogy az ún. integritási tanácsadó, vagyis a hivatalnál tapasztalt visszaélések kivizsgálásával megbízott kolléga igazából nem lenne független a hivatal vezetésétől. Azzal sem értettünk egyet, hogy a korrupció elleni feladatokat egy személyben elláthatná az adatvédelmi felelős, az esélyegyenlőségi felelős vagy a fegyelmi biztos is. Akár egyet fizet, négyet vihet rendszerben is be lehetne tölteni az integritási tanácsadó állását. Ez azonban leértékeli a korrupció elleni fellépést. Ugyanaz az ember reggel mondjuk kivizsgálja, hogy a dolgozók elkövettek-e fegyelmi vétséget, majd délben a reggel megbírságolt kollégák korrupciós jelzéseit hallgatja meg? Hát hogyan lehetne megbízni egy ilyen integritási tanácsadóban?

Az észrevételeinkre nem kaptunk választ. Aztán a 30. Magyar Közlönyben megjelent az „államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről” szóló kormányrendelet. Hurrá, úgy látjuk, sikerült a korrupció elleni fellépés mellé odacsapni a lobbiszabályozást. Ami rossz volt a tervezetben, nem lett sokkal jobb a kész rendeletben sem. Az új jogszabály például nem ad garanciákat arra, hogy a visszaélés gyanúja miatt vizsgálódó integritási tanácsadó eljárását a főnöke ne állíthassa le, vagy mondjuk ne kötelezze arra, hogy felmentő döntést hozzon. Az is kérdéses, hogy garanciák hiányában képes lesz-e az antikorrupciós munkatárs komolyabb ügyekben egyáltalán kivizsgálást kezdeményezni? Kaptunk tehát egy megerősített szakszervezeti bizalmit, akit valóban nehéz elmozdítani. Ehhez ugyanis kell a KIM közigazgatási államtitkárának az előzetes egyetértése is. Az jó, hogy az integritás tanácsadó védve van az ellen, hogy kirúgják, ha belenyúl a hivatali darázsfészekbe. De mi biztosítja, hogy erre a posztra olyan embert neveznek ki, aki valóban keresni is fogja a darázsfészkeket a cégnél, sőt, meg is piszkálja azokat?

Ezzel a rendeletével a Kormány nem győzött meg minket arról, hogy valóban tenni akar az állami hivataloknál észlelt visszaélések ellen. Ezzel legfeljebb kipipálták a hivatalon belüli antikorrupciós jelzések kezelésének a szabályozását, de nem oldották meg a problémát. És árukapcsolásként megkaptuk a lobbistákkal való kapcsolattartás szabályait is. Hát ezek alapján azt pont nem fogjuk megtudni, hogy melyik közszolga milyen lobbistával, melyik ügyben és miféle eredménnyel tárgyalt. Talán elegendő, ha ezt a közszolga hivatali felettese tudja, ő majd egymagában érvényesíti a civil társadalom szempontjait is…

0 komment

MÓDOSÍTOTT ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁS – A KORMÁNYTÖBBSÉG BIZTOSRA MEGY

A kormánytöbbség módosította az Alaptörvény módosítását. Támogatták Lázár János módosító javaslatát, amely az Alaptörvénybe betonozná, hogy politikai reklámot csak a közszolgálati médiumokban lehet közzétenni.

A Transparency International Magyarország (TI) az Alaptörvény negyedik módosítása ellen azonnal nyílt levélben tiltakozott. Rámutattunk arra, hogy a módosító indítvány az Alaptörvényben adna lehetőséget az Alkotmánybíróság által megsemmisített kampányszabályok újbóli elfogadására. Azaz, az Alkotmánybíróság többet nem dönthetne a kérdésről.

Emlékeztetőül: az Alkotmánybíróság a kampányeszközökre vonatkozó szabályozást nagyrészt az indokolatlan és önkényes megkülönböztetés tilalma miatt semmisítette meg. Önkényes volt az, hogy a választási eljárási törvény a kereskedelmi hirdetések piacáról kirekesztette az elektronikus médiumokat. Eközben a szintén a kereskedelmi hirdetési felületek közé tartozó óriásplakátok megengedett kampányeszközök maradtak. Az is önkényes volt, hogy az elektronikus médiaeszközök közül csak a közszolgálati eszközökben történő hirdetés lett volna megengedett. Az Alkotmánybíróság szerint mindez együttesen aránytalanul korlátozta volna a választópolgárok tájékozódáshoz való jogát.

Az Alaptörvény negyedik módosítására irányuló indítvány eredeti szövege megengedte volna a közszolgálati médiumokon kívül más eszközökben történő választási hirdetések korlátozását. Az Alaptörvény alapján tehát ki lehetne zárni akár az internetet, akár a kereskedelmi tévéket a kampányfelületek közül, holott az Alkotmánybíróság ezt korábban alkotmányellenesnek minősítette. Mindeközben a tisztességes és átlátható kampányfinanszírozás megteremtésére továbbra sem történik érdemi kísérletet. A TI korábbi közleményében már kifejtette, hogy a jelenleg kormányzó pártoknak kedvező, önkényes kampányszabályok alaptörvényi lehetővé tétele és a szabályozatlan kampányfinanszírozás továbbra is kiugró korrupciós kockázatokat eredményeznek a választási kampányok terén. Azt is hangsúlyoztuk, hogy ilyen kampányszabályok alaptörvényi védelembe vételével a politikai versengés esélyegyenlősége kerül veszélybe.

Bár az Alaptörvény módosítása önmagában gondoskodott volna arról, hogy a következő választási kampányban a jelenlegi kormánytöbbségnek lejtsen a pálya, Lázár Jánosnak ez nem volt elég. Az még kevés, ha sarkalatos törvény korlátozhatja politikai hirdetések közzétételét a kereskedelmi tévékben és az interneten. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár úgy látszik, semmit nem bíz a véletlenre. Kapcsolódó módosító javaslata értelmében maga az Alaptörvény mondaná ki, hogy „kampányidőszakban politikai reklám kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján tehető közzé”. Vagyis az Alaptörvény nemcsak lehetőséget adna a kereskedelmi médiumok és a világháló korlátozására, hanem saját maga gondoskodna a tilalomról.

Még örülhetünk, hogy az óriásplakátok ezúttal nem kerültek terítékre. Hiszen akár azt is bemódosíthatták volna az Alaptörvénybe, hogy a köztéri óriásplakátok kampánytarifáit nem kell bejelenteni. Mint tudjuk, a kormányhoz közel álló szereplők meghatározó befolyással bírnak az óriásplakátok piacán (erről bővebben itt és itt). A választási eljárási törvénnyel egyszer már megkísérelték elrejteni a köztéri hirdetések árait. Így nem lehetne ellenőrizni, hogy mennyi közpénzt költenek pártkampányra a választások során, kormány közeli köztéri plakátokon. Az Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette ezt a rendelkezést De igazán nem szeretnénk ötleteket adni a honatyáknak, mert a végén még zárószavazás előtti módosító javaslattal éppen a TI felvetésére kerül be ez a szabály az Alaptörvénybe.



13 komment

GYŐZÖTT A JOG. EZÉRT GYŐZÖTT A KLUBRÁDIÓ

A Transparency International Magyarország üdvözli a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tegnapi döntését, amely jogerősen kimondja, hogy a médiahatóságnak új eljárás keretében, érdemben el kell bírálnia a Klubrádió frekvenciapályázatát.

A Transparency International Magyarország (TI) a korrupció ellen küzd. Pontosabban: a korrupció minden fajtája ellen küzd.

Többször jeleztük már, hogy Magyarországon a korrupció új minősége alakult ki. Az elmúlt években nőtt az állami kontroll, a fékek és ellensúlyok rendszere gyakorlatilag leépült. A kormány személyzeti vagy politikai eszközökkel a befolyása alá vonja azokat az intézményeket, amelyeknek tőle függetlennek kellene lennie. Így könnyebb az aktuális kormány érdekeit inkább figyelembe vevő döntéseket hozni, kevésbé átlátható a rendszer.

Ez történt a médiahatósággal is. Az eredeti rendeltetése szerint pártsemleges és a kormánytól független szervezet működését „hatékonyabbá tették”. Ennek eredményeképpen a Médiatanács valamennyi tagját és a médiahatóság elnökét ugyanaz a politikai párt választotta meg, ráadásul az elnök korábban ennek a pártnak volt az országgyűlési képviselője.

A Klubrádió frekvenciapályázata az egyik legjobb példája ennek az újfajta korrupciós veszélynek. A médiahatóság következetesen, mindent megtett azért, hogy a kormánnyal szemben kritikus Klubrádiót elhallgattassa. A Klubrádió pedig szintén következetesen, a bíróságon támadta meg ezeket a lépéseket, és győzött. Azért győzött, mert a bíróság többször, egymás után hozott szakmailag kifogástalan döntést. A legutolsó, tegnapi ítélet ellen már nincsen apelláta: azt a Médiatanácsnak végre kell hajtania.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bátor döntése nem hagy széles mozgásteret a Médiatanácsnak. A korábbi pályázat érvényes és eredményes, az egyedüli, még lábon álló pályázó pedig a Klubrádió. A bíróság arra kötelezte a médiahatóságot, hogy ezt a pályázatot érdemben elbírálva hirdessen győztest.

Ezt másként nagyon nem lehet értelmezni, mint úgy, hogy a 95.3 MHz-s frekvenciát továbbra is a Klubrádió használhatja, mégpedig nem a kéthavonta meghosszabbításra szoruló engedély alapján.

Szükség volt a bíróság döntésére, de nagy kár, hogy ilyen ügyekben kell dönteni a bíróságnak. Ennek a pernek ugyanis a médiatanács részrehajló, rosszhiszemű jogalkalmazása volt az alapja. Ez tipikus példa a már korábban említett újfajta korrupcióra.

A Transparency International véleménye szerint a Klubrádió frekvenciapályázatának jogi megítélése a bíróság döntése nyomán egyértelmű. A helyzet tiszta és átlátható. Ezért arra kérjük a médiahatóságot, hogy most már ennek megfelelően járjon el. Ne keresse a kiskapukat, ne keresse a kibúvókat, ne támadja meg újra a bíróság döntését.

0 komment

HA KORRUPT VAGY, FIZETSZ. HA NEM VAGY KORRUPT, VALÓSZÍNŰLEG AKKOR IS.

Kenőpénzt kellett volna fizetnie a jogosítványáért egy tanulóvezetőnek, de ő a vizsga előtt inkább szólt a TI-nak, és mi a rendőrséggel közösen elintéztük, hogy elfogják a korrupt oktatót. De a tanulóvezetőnek így is többe kerülhet majd a jogosítvány.

 

 

Február 21-én egy fiatalember – nevezzük őt Becsületes Polgárnak – telefonon kért segítséget a Transparency International Magyarországtól (TI). Becsületes Polgár elmondta, hogy a jogosítvány megszerzése érdekében 25 ezer forinttal kellene megvesztegetnie a vizsgabiztost. A kenőpénzt az oktatója adná át a vizsgabiztosnak. Becsületes Polgár azonban semmiképpen nem akart részt venni a korrupcióban. Hozzánk fordult és a TI segített neki.

 

Mindez reggel történt, már alig félóra volt hátra addig az időpontig, amikor a pénzt az oktatónak át kellett volna adnia. Először is tisztáztuk, hogy ennyi idő alatt nem tudjuk mozgásba hozni a rendőrséget. Ezért javasoltuk Becsületes Polgárnak, hogy halassza el az átadás idejét, mondja az oktatónak, hogy még nem tudta összeszedni a pénzt. Ezután tisztáztuk, hogy Kispesten lenne az átadás. Felhívtuk a kispesti rendőrséget és nagy megelégedésünkre az ügyeletes tiszt remekelt. Megadtuk Becsületes Polgár adatait és megbeszéltük: ha bemegy a rendőrségre, elmondja a történteket, az átadáskor a rendőrök elfogják a korrupt oktatót.

 

Visszahívtuk Becsületes Polgárt, közöltük vele a jó hírt és elmondtuk, miféle izgalmakra számíthat. Például betechnikázhatják – ez azt jelenti, hogy mikrofont és hangrögzítőt erősítenek rá – és így a rendőrség felveszi az oktató és a közte zajló beszélgetést. Vagy az átadásra kerülő pénzt speciális anyaggal jelölik meg, hogy látni lehessen, ki nyúlt hozzá. Így az, aki átveszi a kenőpénzt, nem tagadhatja le, hogy megvesztegették.

 

Innentől a rendőrségre bíztuk Becsületes Polgárt és nem csalódtunk: a rendőrök profik voltak. Végül nem kellett se technika, se különleges jelölés a pénzre. Csak felírták azoknak a bankjegyeknek a sorszámát, amelyeket Becsületes Polgár átadott az oktatónak. És amikor az oktató a pénzt eltette, a nyomozók lecsaptak. Mindez másnap, február 22-én történt, a rajtütést videofelvétel is megörökítette. A végén Becsületes Polgár visszakapta a pénzét is.

 

Amit valószínűleg újra el kell költenie, ha jogosítványt akar. A tanulóvezető ugyanis új tanárhoz került, de előírták neki, hogy ha vizsgázni akar, akkor pluszórákat kell vennie a következő vizsga előtt. Ha 10 újabb órát vesz, akkor rögtön elkölt erre kb. 25 ezer forintot. Annyit, amennyivel a vizsgabiztost kellett volna lefizetnie. De van egy másik abszurd elem is a történetben: az RTL Híradó szerint az oktató, aki elfogadta a pénzt, máris újra tanít. Igaz, nem azt a diákot, aki lebuktatta, őt egy másik tanár vállalta el.

 

A Transparency International ingyenes korrupció ellenes jogsegélyszolgálatot működtet. Ide bárki bejelentheti, ha korrupció gyanúját észleli, ha arra kérik, hogy fizessen kenőpénzt vagy vesztegessen meg valakit. De a közszolgák hatalommal való visszaélésére, vagy akár a közérdekű adatok eltitkolására vonatkozó jelzéseket is örömmel vesszük. Nálunk bárkiből lehet Becsületes Polgár. Ha hozzánk fordul, az adatait, a nevét bizalmasan kezeljük. Ha úgy látja jónak, akár el is hallgathatja a nevét, vagy megadhat kitalált nevet is.

 

Segítünk abban, hogy a korrupció gyanúját a hatóságok hatékonyan és gyorsan kivizsgálják. Ingyenesen dolgozó szakértő ügyvédeink tanácsokat adnak, segítséget nyújtanak a  feljelentés megtételében. Ha közpénz felhasználására vonatkozó közérdekű adatokat kell beszerezni, ügyvédeinek ingyen ellátják a peres képviseletet.

161 komment

Hátha majd Rubovszky

Ha én vezetném az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságát, kínosan érezném magam, ha a képviselőtársaim mosdatása lenne a feladatom. Vajon Rubovszky György is így érzi?

Tisztelt Rubovszky György úr!

A korrupció ellen elkötelezett civil szervezetként aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsága nem talált semmi kivetnivalót Zsiga Marcell országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozatában.

A vagyonnyilatkozat célja az, hogy a polgárok nyomon követhessék választott képviselőik és a közpénzekről döntő tisztségviselők vagyonosodását. Ezért a vagyonnyilatkozatoknak teljes körűen be kell mutatniuk a politikusok, közhatalmi döntéshozók vagyoni helyzetét és gazdagodásuk forrását. A jelenlegi szabályozás alapján a vagyonnyilatkozat úgy is kitölthető, hogy ne adjon érdemi információt a vagyon tényleges mértékéről és eredetéről. Zsiga Marcell is így járt el vagyona bevallásakor, hiszen nyilatkozatából nem derült ki, hogy miből származott az a pénz, amiből feleségével közösen 40 millió forint értékű házat vásárolt.

Az Ön által vezetett bizottság azt állapította meg, hogy Zsiga Marcell vagyonnyilatkozatának kitöltése során „semmilyen előírást nem sértett meg, minden kötelezettségét teljesítette”. Azt azonban nem derítette ki az eljárás, hogy ha Zsiga Marcell tényleg pontosan töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, miért kellett írásban igazolnia a házvásárlásra fordított pénz legális eredetét.

Az Ön által Zsiga Marcell ügyében tett megállapítások ellentmondanak a vagyonnyilatkozat rendeltetésének. Mint a köz javáért felelős országgyűlési képviselőtől azt várjuk, hogy hatékonyan lépjen fel a vagyonuk eredetével elszámolni nem tudó politikusokkal szemben, illetve olyan szabályrendszert biztosítson, amely az állampolgárok számára nyomon követhetővé teszi a politikusok vagyoni helyzetének alakulását. Ezért azt kérjük, hogy a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság nyújtson be a vagyonnyilatkozati rendszert átalakító módosító indítványt. Akik közpénzből kapják a fizetésüket, tegyék a vagyoni helyzetüket átláthatóvá. A vagyonbevallás legyen könnyen hozzáférhető, teljes körű, és a hozzátartózok nyilatkozata is legyen nyilvános. A hatékony ellenőrzés és szankcionálás érdekében javasoljuk, hogy a vagyonnyilatkozatokat ne az Országgyűlés, hanem az adóhatóság ellenőrizze.

Tájékoztatom, hogy ezt a leveket a www.transparency.hu honlapon nyilvánosságra hozom.

Előremutató együttműködését előre is köszönöm!

Tisztelettel,

Alexa Noémi

 

0 komment

Antikorrupciós egyeztetés - legalább a látszatra adnak

Szloboda Alíz, a Transparency International Magyaroszág közszektor programok vezetőjének bejegyzése:

Az antikorrupciós kormányprogram néhány intézkedésének előkészítésébe a kormány bevonja a civileket. Úgy és annyira, ahogyan és amennyire kedve tartja, és szüksége kívánja. Formai szempontból kifogástalanul, jól kommunikálhatóan. Persze a tartalom a lényeg. És nem is az egyeztetés tartalmáé, hanem a végeredményé. Bár a kettő összefügg.

Péntek délutánra újra egyeztetni hívták a kormánytisztviselők a civileket. A beszélgetés témája a Korrupció-megelőzési Program végrehajtásáról szóló tájékoztatás, illetve a program keretében megvalósuló kommunikációs kampány kreatív stratégiájának bemutatása.

Mi, civil szakértők pedig nagy számban, lelkesen jelentünk meg az egyeztetésen, ahogy az összes eddigin. A kormány az antikorrupciós kormányprogram áprilisi, illetve az OGP-hez történő csatlakozási szándék júliusi deklarálását követően igen döcögött a vállalások megvalósításával. Ha nagy erőkkel dolgoztak is, látszatja nem sok volt. Decemberben úgy tűnt, magasabb fordulatszámra kapcsolt az apparátus: bejelentették, hogy minden hónapban leülnek velünk, megkérdeznek, beavatnak, tájékoztatnak, komolyan vesznek, szóval bevonnak, együttműködnek. Mi civilek pedig elmegyünk, válaszolunk, részt veszünk, átgondoljuk, érvelünk, megírjuk, kidolgozzuk, elküldjük.

Legutóbb az etikai kódexekben célszerűen szabályozandó területekről a KIM által készített Zöld Könyv tervezetére, illetve a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) akciótervére adott a TI észrevételeket. Az OGP 2011-ben alakult nyolc ország részvételével, azóta számos ország csatlakozott. Célja átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat megvalósítása, és a kormányzatok részéről olyan, a korrupció elleni fellépést elősegítő kötelezettségvállalások kezdeményezésének elérése, amelyeket akciótervbe foglalnak.

Ambivalensek az érzéseim. Havonta össze vagyunk ültetve, kérdezhetünk, együtt gondolkodhatunk, ötletelhetünk, tájékoztatnak minket. De arra, hogy melyik vállalás hogy halad, nincs sok ráhatásunk. Időnként fel-feltűnik egy-egy koncepció, tervezet, vitaanyag, ám a közigazgatási egyeztetések útvesztőiben (vagy ki tudja hol?) gyakran megakadnak a kormány egyes konkrét vállalásai.

Azért van eredmény is, hiszen például az OGP akciótervet a Kormány a szerdai ülésén elfogadta. (Bár az akciótervnek már október 15-én készen kellett volna lennie.) A társadalmi egyeztetésre bocsátott anyag a civilek által tett javaslatcsomagból zsugorodott össze, ám hogy milyen észrevételek érkeztek a társadalmi egyeztetés során, és azokból, illetve az akciótervre a TI, a TASZ és a K-Monitor által legutóbb tett észrevételeiből mi lett figyelembe véve és mi nem (és miért nem), majd a Közlönyből kiderül vagy onnan sem.

Többször szóvá tettük, hogy az egyes témákhoz, anyagokhoz kapcsolódó javaslatokra, észrevételekre miért nem kapunk olyan írásbeli választ, amelyből kiderül, melyik javaslat miért nem lett elfogadva. A pénteki egyeztetésen hosszan és kimerítően kaptunk reagálást a Zöld Könyvre tett észrevételeinkre. Igaz, csak szóban. De a lényeg, hogy végre elkészült a várva-várt Zöld Könyv, és láthattuk, és véleményezhettük. És még reagáltak is az észrevételeinkre. Igaz, a Zöld Könyvnek már 2012. július 31-re el kellett volna készülnie. Igaz, talán hatékonyabb lett volna, ha már a tervezet elkészítésének fázisában be lettünk volna vonva.

De ne legyünk telhetetlenek. Örüljünk inkább együtt, hogy szakmai fórum jellegű, a korrupció-megelőzési programhoz kapcsolódó új honlap készül, vagy annak, hogy a Kormánynak több mint 100 millió forint áll rendelkezésére egy ütős, a korrupció szerteágazó problémáit valóban megvilágító kampány létrehozására. Bár a hozzászólók között akadt olyan is, aki úgy érezte, inkább egy óvodát kell építeni ebből a pénzből, hisszük, hogy a figyelemfelhívó kampánynak is legalább annyi haszna lesz. Csak jól kell csinálni. Nemcsak jól kommunikálható, kipipálható, hangzatos látszat-megoldásokkal, hanem valós eredmények felmutatásával. Mi ebben vagyunk partnerek.

8 komment

Könnyebb lesz visszaélni a közpénzekkel az új PTK szerint

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának bejegyzése:

Beigazolódott a félelem - ígéretek ide vagy oda, az új Ptk. üzleti titokká tette a közpénzköltést, nehezebb lesz a közpénzek nyomon követése. Sőt, elvileg az is előfordulhat, hogy elmarasztal a bíróság, ha egy-egy képviselő vagyonnyilatkozatának a realitását firtatjuk.

A korrupció ellen elkötelezett civil szervezetként aggasztónak tartjuk az új Polgári Törvénykönyv üzleti titok fogalmára és a közszereplők kritizálhatóságára vonatkozó szabályozását. Ezek a szabályok jelentősen megnehezítik a közpénzek felhasználásának számonkérését és a közérdekű adatokhoz való hozzáférést.

Többször is jeleztük, hogy az új Ptk. csökkenti a közpénzek átláthatóságát. Az üzleti titokra vonatkozó új rendelkezések lehetőséget teremtenek az állami és önkormányzati szervek számára a szerződéseikkel és beruházásaikkal kapcsolatos titkolózásra. Felhívtuk a figyelmet az ebből eredő korrupciós veszélyekre és kértük, hogy az akkor még csak tervezett szabályt megfelelően módosítsák. A jelenlegi szabályozás megőrzése volt a célunk, hiszen a hatályos Ptk. kivonja az üzleti titok fogalma alól a közpénzek felhasználására vonatkozó adatokat.

Kérésünk eleinte úgy tűnt, megértő fülekre talál. Az aggodalmakra reagálva dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, dr. Székely László, az új Ptk. kidolgozásáért felelős miniszteri biztos és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is biztosította a nyilvánosságot, hogy megteszi a szükséges lépéseket a közpénzek átláthatóságának biztosítása érdekében. Ígéreteik szerint törvényben gondoskodnak az új Ptk.-ból kihagyott rendelkezés szabályozásáról. Vállalásuk értelmében a közpénzek felhasználásának átláthatóságát a jövőre nézve az üzleti titok fogalmának szűkítése tekintetében is az információszabadság-törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) tartalmazná.

A szavakat azonban nem követték tettek. Az Országgyűlés által tegnap este elfogadott új Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz az üzleti titok fogalmát szűkítő szabályt. Olyan módosító indítványról sincsen tudomásunk, amely az információszabadság-törvénybe iktatná a szükséges rendelkezést.

Az új Ptk. ezen túlmenően a közszereplők bírálhatóságát is korlátok közé szorítja. Az érdemi vitát megkerülve, zárószavazás előtti módosító indítványként került be a személyiségi jogi szabályok közé az új rendelkezés. Ennek értelmében a közszereplőknek a jövőben kevésbé kell tűrniük a kritikát, a személyiségi jogaik erősebbnek bizonyulhatnak a véleménynyilvánítás szabadságánál.  Így például a közpénzek felelőtlen felhasználása miatt sem feltétlenül lehet majd bírálni a politikusokat, közhatalmi döntéshozókat.

Az új Ptk. e szabályai komoly visszalépést jelentenek a közpénzek felhasználásának átláthatósága és számon kérhetősége területén. Attól tartunk, hogy a jövőben az állami megrendeléseknél a döntéshozók és a kedvezményezettek egyaránt hivatkozhatnak arra, hogy a megrendelés közpénzből fizetett ellenértéke üzleti titok és a nyilvánosságnak ezért semmi köze hozzá. Meg attól is tartunk, hogy nem bírálhatjuk majd az olyan politikusokat, akik a vagyonnyilatkozatukban nem adnak ésszerű magyarázatot a tényleges vagyoni helyzetükre. Előfordulhat, hogy a bíróság azt marasztalja el, aki nyilvánosan kétségbe vonja annak a politikusnak a szavahihetőségét, aki a képviselői fizetésből több tízmilliós ingatlant vásárolt, miközben a házastársa is kezdő közalkalmazotti fizetést kap.

1 komment

El a kezekkel az Alkotmánybíróságtól!


Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának bejegyzése:

Aggasztó, hogy Dr. Salamon László KDNP-s országgyűlési képviselő személyében a nemzeti együttműködés rendszere már a sokadik olyan jogászt juttatja a taláros testületbe, aki a legcsekélyebb mértékben sem rendelkezik az ehhez szükséges szakmai, tudományos kvalitásokkal.

Dr. Balsai Istvánt követően dr. Salamon László az AB második pártpolitikus bírája, ráadásul dr. Dienes-Oehm Egonhoz és dr. Bihari Mihályhoz hasonlóan – életkoránál fogva – a 12 évesre növelt alkotmánybírói mandátumnak csak a töredékét tudja kitölteni.

A Transparency International Magyarország ezért a leghatározottabban kéri a Kormányt, hogy önmérsékletet tanúsítva ne saját pártfrakcióinak soraiból, illetve az egyébként iránta elkötelezett jogászokkal töltse föl az AB-t.

Kezdőlépésként azt javasoljuk, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosításával írják elő, hogy nem lehet az AB tagja az, aki a megválasztást megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt.


1 komment

Na ne vicceljünk

Tegnap volt az ENSZ antikorrupciós világnapja, és úgy tűnik, egyre nagyobb iránta az érdeklődés itthon is. Minden kormány szereti az ilyen alkalmakat, mi is örülni szoktunk, ha megjelennek a rendezvényünkön, mert szilárdan hiszünk a párbeszédben, még ha nem is megy zökkenőmentesen, és akkor finoman fogalmaztam.

Szívesen adunk hát teret az "Átláccó" Fesztiválon kormányzati embereknek, három éve az akkori miniszterelnök (Bajnai Gordon, hogy ne kelljen számolgatni) tartott beszédet és adott át díjakat, két éve Rétvári Bence jelezte, hogy a kormány mindent megtesz a közérdekű bejelentők védelmének szabályozásáért, és persze most is, csak épp szabályozás nincs még. Úgyhogy, aki korrupciós ügyet tárna fel, még várjon egy kicsit. De nem akarom elhallgatni az eredményeket, volt október végén ezügyben egy workshop, az OECD részvételével.

Az idei fesztivált pénteken tartottuk,  konfenciával, mobilapp versennyel és Balkan Fanatik koncerttel, a rendezvényen most Handó Tünde, Rétvári Bence és Péterfalvi Attila képviselték azt az oldalt, amelyik hatalmánál fogva sokat tud tenni a korrupció ellen.

Fel is sorolódott minden, amit a kormány valaha tett, az is, amit az előzők nem tettek meg, majd vasárnapra a Fidesz szóvivője megállapította, remek a helyzet, hiszen a csehek és a litvánok is rosszabbul végeztek Magyarországnál a TI korrupció érzékelési indexén. Én meg tudok 45 országot, amelyek jobban végeztek nálunk, esetleg nézzünk körül arrafelé is.

Mert a helyzet egyáltalán nem olyan jó, és nem térek ki részletesen a state capture-re, de azért a mai hírekből csak kiemelném az erre utaló két apró momentumot. Miskolcon utat aszfaltoznak az alpolgármesternek és a parlamenti képviselőnek, és újabb politikus fog átülni a parlamenti frakcióból független alkotmánybírónak. Lehet, hogy a csehek ennél is rosszabbak (Szomália is, mégsem akarunk ott élni), de jelzem, ez így nagyon nincs jól! Sőt erre mondják, hogy ha megfelelő emberek ülnek a megfelelő helyeken, tényleg nincs szükség vesztegetésekre.

És még jelezném, hogy az új választási törvény értelmében az fog szavazni, aki regisztrál, az fog regisztrálni, akit elérnek a versengő pártok, azok fognak embereket elérni, akik kampányolhatnak, márpedig ez csak a közmédiának és a "civil" szervezeteknek lehetséges a regisztráció időszakában, hiszen az nem minősül hivatalos kampányidőszaknak. Innen azt hiszem, már mindenki számára világos, hogy megindulnak a rejtett pénzek minden oldalon, és aki hatalomra kerül, majd okosan viszonozza a titkos szívességeket. Persze, értem én, hogy majd a nyomtatott médiahirdetések árait nyilvánosságra kell hozni, és ez némi átláthatóságot visz a rendszerbe. De mi a helyzet az óriásplakátokkal? Azok sem olcsók, hacsak nem ingyen kapja az ember, és majd az adófizetők állják későbbi állami megrendelések formájában. Vagy a kereskedelmi médiával, ahol ki tudja, ki kampányol majd és hogyan, a regisztráció alatt. Érdemes lett volna maradni kicsit még a fesztiválon, és meghallgatni azt az előadást, amelyik a médiapiac felosztását taglalta, ki nem mondva ugyan, de két névvel fémjelezve az állami megrendelések 80, igen, nyolcvan százalékát.


Kétségkívül vannak erényei az egyelőre meg nem valósuló antikorrupciós kormányprogramnak, de ha valaki felelős politikus, tudja, hogy az összes intézkedés kiváló megvalósítása sem töri meg azt a bizonyos state capture-t, mert ahhoz bizony politikai akarat kellene. Az pedig hiányzik, így mindennél fontosabb, hogy az állampolgárok kényszerítsék ki azt.

Ha a Balkan Fanatikon vagy mobilapplikációkon keresztül, akkor úgy, rajtunk nem fog múlni!




(Alexa Noémi)

0 komment

Mit tesz a kormány a korrupció ellen?

A kormany.hu információi szerint folyamatosan történnek intézkedések antikorrupciós intézkedések.

November elején például korrupció ellenes együttműködési és egyetértési nyilatkozatot írt alá Magyarország Kínával, nem mondom, hogy régóta szükségét éreztük volna ennek az intézkedésnek. Jóval hasznosabbnak tűnnek a közérdekű bejelentők védelme érdekében októberben tett lépések, csak az nem világos, hogy mikor lesz eredményük. Augusztusban kiderült, hogy eredményes volt az elszámoltatás, a vizsgált ügyek kb. 5%-ában indult nyomozás. Júliusban a thai delegációval is egyeztetett a kormány a korrupció ellenes intézkedésekről. Ideje lesz felhívnom az ázsiai kollégákat, hátha kiderül, mitől olyan fontos Magyarország számára ez a régió antikorrupciós szempontból.

A nyári szezon sűrű volt, etikai kódex készült a hírek szerint (a mai napig nem nyilvános) és Magyarország bejelentette, hogy csatlakozik a Nyílt Kormányztai Együttműködéshez. Júniusban a TI jelentésére reagált a kormány, idézem: "Az elmúlt húsz évben soha nem tettek összesen annyit magyar kormányok a korrupció megelőzésére, visszaszorítására és számon kérésre, mint a jelenlegi Kormány az elmúlt két évben. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy ez a tény kimaradt a szervezet jelentéséből, így a megállapításai nagy részével sem lehet egyetérteni."

A fenti lista is bizonyítja, hogy rengeteget tesz a kormány a korrupció megfékezéséért, éppen ezért nem értem, hogy épp a kormány által elfogadott antikorrupciós kormányprogram végrehajtása miért csúszik jelentősen. A vállalt feladatokból az elmúlt fél évben egy sem teljesült határidőre.

Rákérdeztünk persze a tárcánál, hogy állnak az ügyek,

Level_elso_resz.jpg

 

Level_masodik_resz.jpg

sajnos négy hét alatt nem érkezett válasz a megkeresésre.

Az ügyek pedig így állnak:

TI_KORRUPCIOS_1.jpg

és csak bízni tudunk abban, hogy kicsit jobban fókuszál majd a kormány a saját vállalásai végrehajtására, mint az ázsiai kapcsolatokra.

 

24 komment

Csendes kampány

A múlt héten megszavazták a módosító indítványokat, így jó az esély, hogy a héten véglegessé válik az új szabályozás a választási eljárásokról. Felmerül sok kérdés a dologgal kapcsolatban, például, hogy miért épp a választási szerveken módosítunk, amelyek működését eddig jóval kevesebb kritika érte, mint pl. a pártokét, de most koncentrálnék a kedvenc témámra, a kampányfinanszírozásra.

Még nem világos ugyan, hogy pontosan mi a kormánykoalíció elképzelése az új, átlátható párt- és kampányfinanszírozási rendről, ebben a törvényben már látszik egy-egy irány. A választási kampány finanszírozásával a fő gond az, hogy nem látjuk, kik pénzelik a pártokat, milyen érdekcsoportok állnak mögöttük. A jó rendszer ezeknek a forrásoknak a nyilvánosságát biztosítja. Ezen kívül érdemes még limitálni a hozzájárulásokat és a költéseket, valamint mindezt ellenőrizni, és szankciókat (komolyakat) bevezetni, ha megszegik a törvényt. Épp ezért monitorozta a TI a kampányköltéseket, szervezett egyeztetéseket külföldi és hazai szakértőkkel, és koordinálta a parlamenti pártok egyeztetését az új rendszer alapelveiről.

Az általános elvek mellett azonban nézzük a mostani szabályozás alapján kirajzolódó irányokat! Ezekkel a legfőbb probléma az, hogy az átláthatóság erősítése nem mehet az esélyegyenlőség rovására. Különben minek a választási kampány? Nem nagyon tudok olyan, a költések nyilvánosságát biztosító eszközt, ami sértené az induló pártok esélyegyenlőségét. Viszont a kampányeszközök korlátozása éppen ilyen eszköz. Ha betiltjuk a kampányolást a kereskedelmi médiumokban és az interneten, akkor azok a pártok, amelyek itt szólítják meg a választóikat, sokkal nehezebben tudják eljuttatni a saját üzeneteiket. A kereskedelmi médiumokban való kampányolás betiltása mellett a fő érv általában az, hogy drága mulatság, jobb az olcsóbb kampány. Tényleg drága, de ettől még egy eszköz a sok közül a választók tájékoztatására. A lényeg az lenne, hogy lássuk: ki mennyiért veszi a hirdetéseket és miből. Az internetes felületeken történő hirdetések tiltására még ez az érv sem igaz, így nehéz más indokot mögé látni, mint azt, hogy ez az ilyen fórumokon sikeres pártok lehetőségeinek korlátozása.

A körvonalazódó szabályozásban pozitív fejlemény ugyanakkor a kampányidőszak rövidítése, célszerű lesz majd szankcionálni a kampányidőszakon kívüli kampányolást.

A kampánycsend megtartása a XXI. században szerintem nehezen értelmezhető, de nem ettől igazán korrupt a rendszer, hanem a bevételek és kiadások átláthatatlanságától. Papcsák Ferenc egy múlt heti rendezvényen jelezte, hogy szívesen veszi a TI közreműködését a párt- és kampányfinanszírozás reformjában. Rogán Antal válaszolt is a megkeresésemre, majd akkor lesz egyeztetés, ha eljön az ideje. A sajtóhírek alapján számomra nem világos, mennyire tartja a parlamenti pártok által tavasszal kijelölt irányt a kormánykoalíció.

0 komment

Mobil applikációval a korrupció ellen – nyerj félmillió forintot!

A Transparency International Magyarország pályázata


Mit várunk?

A pályázatra olyan Android platformra készített mobiltelefon applikációkat várunk, amelyek

  • népszerűsítik az üzenetet, hogy a korrupció ellen tenni kell
  • felhívják a figyelmet a problémára és a korrupció káros hatásaira
  • segítséget nyújtanak a korrupció elleni küzdelemben
  • minden egyéb kreatív megoldást várunk (játékot vagy egyéb applikációt egyaránt), ami a témához kapcsolódik!


Mik a pályázás feltételei?

Bárki pályázhat, Android mobiltelefonra készített applikációval. Az applikáció működőképes legyen Andorid 2.1-es verziószám felett.  Egy pályázó több pályaművet is beadhat.

Az applikációba kötelező beépíteni:


Nem kötelező, csak javasolt modulok beépítése:

  • Játék jellegű funkciók beépítése
  • Telefon GPS funkciójának használata
  • Térképre rajzolás lehetősége
  • Trend-mutatás
  • Infografikus megjelenítés
  • TI anyagainak használata (http://www.transparency.hu/TEMAK )
  • RSS hírcsatornák használata
  • Social media összeköttetés
  • Kétnyelvű (angol, magyar) applikáció előny

Hogyan adhatom be a pályázatot?

Az applikáció teljes anyagát csatolt file-ként e-mail mellékletben küldd el a bazis@transparency.hu címre!

Meddig kell leadni a pályázati anyagot?

2012. december 2-ig beérkezett pályaműveket fogadjuk el.

Díjazás:

1. díj:  500.000 Ft
2. díj:  300.000 Ft
3. díj:  100.000 Ft

Egyéb meglepetés ajándékok várnak rátok a Telenor és a Kreatív Csoport felajánlásából!

A díjátadásra és a nyertes applikációk bemutatására 2012. december 7-én, a Korrupcióellenes Világnap alkalmából megrendezésre kerülő „Átláccó Fesztiválon” kerül sor, az A38 Hajón.

Ha a pályázattal kapcsolatban további kérdésed van, írj a bazis@transparency.hu e-mail címre!



Adatkezelés, szerzői- személyiségi jogok:

A pályázó a pályamű beadásával hozzájárul nevének a pályázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatalához.

Pályázni kizárólag olyan művekkel lehet, amelyeknek egyedüli és kizárólagos szerzője a pályázó, továbbá nem sértik harmadik személyek személyhez fűződő jogait (Az alkotóközösség is egy pályázónak számít.) Amennyiben a beadott művek mégis más személyek szerzői vagy egyéb személyhez fűződő jogait megsértik, akkor az abból fakadó bármilyen igény tekintetében a pályázó teljes jogi felelősséggel tartozik, és köteles a kiírót mindennemű jogi igény érvényesítése alól mentesíteni.

Mindenki csak a saját maga által készített művekkel pályázhat. Automatikusan, indoklás nélkül kizárjuk a pályázatból azokat a pályázókat, akik a közerkölcs megsértésére alkalmas, megbotránkoztató, vagy faji, etnikai, vallási, világnézeti szempontból gyűlöletkeltésre alkalmas műveket küldenek be és az ilyen tartalmú applikációkat figyelmeztetés nélkül töröljük.

 A Pályázó a művek elküldésével automatikusan és ingyenesen engedélyezi, hogy

 - pályázatát a Transparency International Magyarország honlapján, facebook oldalán, publikációkban, kiadványokban, egyéb online felületein közzétegye;

- a pályaművek a Transparency International Magyarország rendezvényein a nyilvánosság számára megtekinthetők legyenek;

- a nyertes pályaműveket a Transparency International Magyarország további kampányai keretében használhassa, terjeszthesse;

- a Transparency International Magyarország a pályamű bemutatása során biztosítja, hogy a pályázó neve fel legyen tüntetve;

- a nyertes applikációkra a Transparency International Magyarország kizárólagos használati jogot szerez.

A nyertes pályázó köteles az applikáció minden elemét átadni forráskóddal együtt, a Transparency International Magyarország számára.

4 komment

Tisztelt Államtitkár Úr!

Lázár János
államtitkár
Miniszterelnökség

Tisztelt Államtitkár Úr!

A Transparency InternationaI Magyarország Alapítvány (TI) átfogó helyzetelemzést készített Magyarországon az állami intézményrendszer átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról. Az ún. Nemzeti Integritás Tanulmány (National Integrity System – NIS) célja, hogy a korrupciós helyzetek kialakulását lehetővé tevő jogszabályi hiányosságokat és gyakorlati hibákat azonosítsuk, és orvoslásukra javaslatokat fogalmazzunk meg.

A nemzetközi módszertanon alapuló kutatás kimutatta, hogy a ’Választási szervek’ a hazai intézményrendszer legerősebb pillérei, míg a ’Politikai pártok’ a leggyengébbek közé tartoznak.

A tanulmány megállapítja, hogy a választási testületek tevékenysége és működése nemcsak a jogi előírásoknak felel meg, hanem információt is közvetít az állampolgárok számára a gyakorlatban, ami meghaladja az előzetes várakozásokat. A választási szervek átalakítására vonatkozó törvényjavaslatban tervezett intézkedések felvetik annak lehetőségét, hogy újabb – eddig jól működő – kontrollintézmény függetlensége sérüljön.

A pártfinanszírozás 1989-ben kialakított szabályai és érdemben azóta változatlan gyakorlata mára a politikai rendszer demokratikus és elszámoltatható működésének jelentős akadályává váltak. A jelenlegi párt- és kampányfinanszírozási szabályokat nem lehet tisztességesen és átláthatóan alkalmazni. A pártok nem tudnak a közvélemény számára is elfogadható, hiteles választ adni arra az alapvető kérdésre, hogy honnan származik a választási kampányaik és a működésük finanszírozására fordított pénz, és azt miként használják fel.

A pártfinanszírozás új rendszerére vonatkozó alapelvekben a parlamenti pártok megegyeztek a Transparency International segítségével 2012 áprilisában. Az elvek kialakítását számos, magas színvonalú, nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vevő szakmai tanulmány, valamint éveken át tartó magas szintű egyeztetések előzték meg. Tekintettel az alapelvek szakmai megalapozottságára és széles körű politikai támogatására, meggyőződésünk, hogy csupán ezen alapelvek mentén, ezek követésével alakítható ki átlátható és számon kérhető szabályozás. Amennyiben a kormány eltér a lefektetett alapelvektől, felmerül a kérdés, vajon valóban az átláthatóság megteremtése-e a célja.

A pártfinanszírozás Magyarországon kulcskérdés a korrupció és a versenyképesség szempontjából, ezért a TI kénytelen megdöbbenését kifejezésre juttatni a kormány ezen a téren tett ellentmondásos kijelentései, valamint az eddig kidolgozott szakmai anyagok figyelmen kívül hagyása miatt.

Tisztelt Államtitkár Úr! A Transparency International Magyarország nyomatékosan kéri, hogy a kormány a pártfinanszírozás átláthatóvá tételére összpontosítson, és tartsa magát az ezzel összefüggésben idén áprilisban valamennyi parlamenti párt által elfogadott alapelvekhez.

Tájékoztatom arról, hogy jelen levél a www.transparency.hu honlapon is megjelenik.

Budapest, 2012. október 10.

Tisztelettel:

Dr. Alexa Noémi
ügyvezető igazgató

2 komment

Ma este Hackathon!!!!

Amikor Tausz kolléga májusban elment a TI Titkárságához dolgozni, pár hét után lelkesen mondta, hogy részt vett egy Hackathonon, ami olyan, hogy IT fejlesztők 24 órán át összezárva egy problémára keresnek informatikai megoldást. Például amin ő volt, egy facebook applikációt fejlesztettek, amivel bárki könnyen tud fotókat küldeni, ha korrupciós helyzettel találkozik úgy, hogy nem lehet felfedni ki volt a beküldő. Itt mi csak hüledeztünk, milyen fejlettek ott Berlinben, míg bennünk még élénken élt a régebbi informatikusunk mondata, miszerint azért nem működik a wifi, mert lassú az irodában a levegő.

És akkor tessék, ma meg együtt indítunk Hackathont a Kitchen Budapesttel és a berlini Titkársággal. A cél, hogy a fiatalok számára fejlesszünk olyan eszközöket, amelyek segítik őket korrupciós helyzetek felismerésében, megakadályozásában. Az Ifjúság és korrupció című kutatásunk szerint ugyanis a fiatalok nagy része szívesen tenne a visszaélések ellen, de nem tudják, mik a lehetőségeik.

Márpedig, az internet és az ahhoz kapcsolódó technológia aranybánya a korrupció ellen, hiszen a nyilvánosság révén hatalmas a megelőző ereje. Ha például minden közpénzből finanszírozott szerződés megjelenne egy kereshető adatbázisban, és nem pdf dokumentumban az önkormányzat honlapján sok kattintás után, valószínűleg kisebb lenne az esélye annak, hogy a polgármester a saját bt-jével köt szerződést tanácsadásra. Nagy Britanniában a képviselők költségtérítése körül kialakult botrány után jelent meg a költéseket nyomon követő internetes adatbázis, így már kínosabb volt kerti csapra elszámolni a pénzt. A K-monitorral és a TASZ-szal közösen lassan elkészül a sok közbeszerzési, cégbírósági és egyéb adatot összekötő megaadatbázisunk, a Háló.

Az adatbázisokon kívül nagy lehetőség még az internet arra, hogy egy-egy beruházást, fejlesztést vagy kampányok költéseit monitorozzuk, akár a saját lakóhelyünkön. És persze arra, hogy okos kutatások eredményeit szemléletesen bemutassuk. Mint a korrupció érzékelési indexet, ezzel az interaktív térképpel:

cpi kep.jpg

Holnap este megtudjuk, mire jutnak 24 óra alatt a fejlesztőkből, designerekből és korrupcióhoz értő emberekből álló csapatok, és ki nyeri az 1000 eurós díjat. Lehet jönni, nézni, segíteni, részt venni!

 

0 komment

Ideje felébredni

a címe ennek a blognak, meg egy egész nemzetközi kampánynak, ami azt tűzte ki célul világszerte, hogy nyissuk fel az emberek szemét: lehet korrupció nélkül is élni.

Ez egyben koncepcióváltást is jelentett a Transparency International (TI)  berkein belül, a hagyományosan a döntéshozókkal kommunikáló civil szervezet maga is felébredt, és rájött, hogy akkor tud hatékony lenni, ha olyan eszközöket állít elő, amelyekkel az emberek nagy része képes fellépni a korrupció ellen. Így aztán, a TI 2015-ös stratégiájának középpontjában az emberek állnak.

Nem mintha ez teljesen újdonság lenne, hiszen sok országban működik jogsegélyszolgálat, az örmény kollégák rendszeresen szerveznek tüntetéseket, mi is tartunk előadásokat mindenfelé, sőt, a kampányköltések monitorozását szinte kizárólag önkéntesekkel végeztük. Mégis, a stratégia nagy lépés afelé, hogy mindezt tudatosabban tegyük. Olyan eszközöket fejlesszünk, amelyek segítségével a magyar állampolgárok képesek egyszerűen és hatékonyan számonkérni a döntéshozóikat, felismerni és jelenteni korrupciós helyzeteket, és tudatosan dönteni, amikor választásokra kerül sor.

Mi itthon úgy gondoltuk, hogy első lépésként igyekszünk minél több fiatalt elérni. A célcsoport mellett az ifjúság körében végzett felmérésünk lesújtó eredményei alapján döntöttünk. Amint kialakul egy kellőképpen számos Bázis, szeretnénk bevonni a tagjait a munkánkba és a már itthon is rendelkezésre álló eszközöket általuk is terjeszteni, használni.

És akkor jött az ötlet, amit én az utóbbi években eddig mindig mereven elutasítottam: menjünk a Szigetre. Nagyon szeretem a Szigetet, amióta csak létezik, egyetlen évben nem látogattam ki, amikor még túl pici babával voltam otthon. De a Sziget arra való, hogy szórakozzunk, nem pedig korrupcióellenes kérdőívek kitöltésére egy-egy kínosan kevés résztvevővel zajló beszélgetéssel megspékelve. Az idén viszont kemény munkával - és egy jó ötlettel - meggyőztek. Olyannyira, hogy együttműködést kezdtünk a Sziget Szervezőirodával, és a Szigeten kívül a Balaton Soundra is megyünk.

Az ötlet angolul Big Splash, magyarul szimplán Nagyfröccs. A lényege a vízicsata. Azért lesz korrupciós kvíz is Ipadeken. A regisztrációs kvíz után pedig indulhat a harc, ami úgy néz majd ki, mint egy számháború. Ennek következtében az irodában halomban állnak a vízipisztolyok, matracok és úszógumik. Mondta is a brit nagykövet a pénteki sajtótájékoztatón (linken jó fotók!), vízipisztollyal a kezében, hogy nem gondolta volna, hogy fegyverrel a kezében fog állni a Szabadság téren.

Ez most a nyár fő attrakciója egy-két szakmai anyagon kívül, mint például holnap jelentetjük meg nagy cégek átláthatósági világrangsorát, július végén pedig a visegrádi országok korrupciós helyzetét összehasonlító tanulmányunkat.

Izgulunk, hogy lesz-e kedvük így is szórakozni a fesztiválozóknak, hogy milyen lesz a sok nem alvás. És persze azért, hogy mindezek hatására jövőre megsokszorozódnak-e a bejelentések a jogsegélyszolgálatunknál, nő-e az igény a közbeszerzések monitorozását segítő integritási megállapodások alkalmazására és ha nem is jövőre, de pár éven belül kialakul-e egy olyan tudatos réteg, amelyik képes kikényszeríteni egy tisztességes pártfinanszírozási szabályozást.

És a végére egy kis kedvcsináló történet a TI munkájához való csatlakozás hasznosságáról: Ella (Salgó, projekt menedzser) és Zsolt (Németh, ügyvéd) ennek a kampányfilmnek a forgatásán ismerkedtek meg tavaly,

szombaton házasodnak. Sok boldogságot Nekik!!!!

7 komment

Nem besúgó, hanem közérdekvédő

A világ több mint 100 országában működik Transparency International helyi szervezet. Ezek mind szakmailag, mind anyagilag függetlenek a berlini Titkárságtól. A Titkárság feladata azon túl, hogy eszközöket dolgoznak ki és  kutatásokat végeznek, hogy biztosítsa az információáramlást a sok tagszervezet között. Az európaiak általában évente kétszer találkoznak, ennek kapcsán jártunk a múlt héten Berlinben.

Ültem a közérdekű bejelentők védelméről tartott workshopon, hallgattam, hogy Portugáliában és Dániában például nincs erre vonatkozó jogszabály, míg Lettországban és Luxemburgban van. És hogy Gröndlandon meg Lettországban annyira kevesen laknak, hogy ha nem védik megfelelően a bejelentőket, nem csak saját magukat, hanem az egész családjuk egzisztenciáját veszélybe sodorhatják. A workshop közben persze olvasgattam a neten ezt-azt, és szembe jött a hatvani kórház története. Nem korrupciós ügy, de kiválóan mutatja, milyen egy közérdekű bejelentő karrierje egy olyan országban, ahol ennek se megfelelő szabályozása, se kultúrája nincs.

Röviden: a kórház szakembere hiányolja a higiéniai előírások betartását a nőgyógyászati kisműtőben, ezt jelzi a szakmai igazgatónak. Pár nap múlva felmondanak neki, ő tovább megy, végül az illetékes tárca is ellenőrzést tart a kórházban. Mindent rendben találnak (nem a kisműtőt nézik). Majd megjelennek a cikkek arról, hogy a bejelentést tevő szakember bosszúálló, őrült, stb.

Hogy valójában mi a helyzet, sose tudjuk meg, mert Magyarországon nem létezik olyan szerv, amelyik valóban alaposan és függetlenül kivizsgálja a bejelentést, és ha igaz az állítás, valódi védelmet biztosítana a bejelentőnek. Mi a korrupciós ügyekre fókuszálunk, tehát, az a vágyunk, hogy ha valaki korrupciót tapasztal és bejelentést tesz, védelemben részesüljön. A korrupciót tapasztaló magyarok 90%-a nem tesz bejelentést, mert fél, hogy retorzió éri, és mert nem hiszi, hogy bárki kivizsgálná. A közérdekű bejelentőket elvileg a Büntető Törvénykönyv védi, mivel 257. §-ában kimondja, hogy aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el. Ugyanakkor a statisztikák azt mutatják, hogy az utóbbi években egyáltalán nem indult bírósági eljárás ezen paragrafus alapján, ami jól jelzi a rendszer problémáit.

Pedig az angolszász országok szerint jóval olcsóbb a bejelentőket védeni, mint a belső ellenőrzési osztályokat fenntartani. A kormány antikorrupciós programja elvileg kezeli majd a kérdést szeptember táján, ezért is jó, ha már előre gondolkodunk. Milyen intézményrendszer lenne képes megvédeni a bejelentőt? És leginkább, mi kellene a kultúraváltáshoz, azaz, hogy a bejelentőben ne besúgót lássunk?

Angliában sem ment könnyen. Úgy lett védelem és jogszabály, hogy rengeteg ember meghalt, amikor elsüllyedt egy komp, összeütköztek vonatok és felrobbant egy olajtorony. Egyik esetében sem mertek jelenteni, de erre csak a vizsgáló bizottságok derítettek fényt utólag. És akkor hoztak egy jogszabályt (1998-at írunk), ami elég tág kereteket szab, hatékony védelmi eljárásokkal. Ott beleférne a védelembe a hatvani bejelentő esete is, nem csak korrupciós ügyek.

Hogy nálunk mi fér majd a jogi keretek közé, elvileg szeptember 30-ig kiderül. A kormány ekkorra ígérte magának és nekünk az antikorrupciós kormányprogramban, hogy megfelelő kereteket biztosít a közérdekű bejelentőknek (szerintem csúszás lesz). De hogy a kultúraváltás mikorra történik meg, az attól függ, hogy egy-egy nagyobb korrupciós ügyet sikerül-e így leleplezni, vagy a vizsgálatkor kiderül-e, hogy a kár megelőzhető lett volna, ha nem rettegnek a tanúk egzisztenciájuk elveszítésétől.

6 komment

ÁSZ kritika, eurozóna - Brüsszelben voltam

Az ÁSZ-nak igaza van. Hack Pétert kevesen tartják függetlennek, mert 2002-ig aktív politikus volt. Akárcsak az ÁSZ elnökét. Eddig a hasonlóság, amire az ÁSZ a kritikáját alapozza. A különbség, hogy az ÁSZ elnöke még utána is politizált. Konkrétan, 1991 óta minden pozícióját a Fidesznek köszönheti, beleértve az ÁSZ elnökséget. Különbség még, hogy sem Hack Péterben, sem a Transparency Internationalben soha nem merült fel az a gondolat, hogy ő a szervezet elnöke legyen. Akármilyen jól végezné a dolgát, hiteltelenné tenné mindannyiunk munkáját.

Hack Péter vezette a TI integritás kutatását, azaz, koordinált egy száz főt számláló kutatói csapatot. Munkáját a magyar TI munkatársán kívül egy tíz főből álló Tanácsadó Testület, egy külső bíráló, valamint a TI berlini Titkársága ellenőrizte.

Az ÁSZ elnökét ezzel szemben (elvileg) nem ellenőrzi senki. Sőt. Ő felel a pártok (beleértve a Fideszt, amelynek megválasztásáig aktív politikusa volt) pénzügyeinek ellenőrzéséért. Remélem, így már érthető, miért látjuk problematikusnak, hogy az ÁSZ-t pártpolitikus vezeti.

Vannak pozíciók, ahova nem való pártpolitikus (vagy annak közeli hozzátartozója). A kutatásvezető nem ilyen, mert van fölötte kontroll. A független intézmények vezetői széke viszont ilyen. Nem olyan bonyolult ez az antikorrupció.

És akkor, amiről valóban írni szeretnék.

Brüsszelben mutattuk be múlt szerdán az összeurópai integritás tanulmányt. Hatalmas projektet zártunk ezzel, 25 tagállamban, nemzetközi módszertan használatával elemeztük az országok integritás rendszerét, és készítettünk egy összehasonlító tanulmányt. A tagszervezeteken kívül a brüsszeli TI iroda és a berlini Titkárság is óriási munkát végzett. Az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatón, azon kívül, hogy bemutatta Cobus (de Swardt, TI nemzetközi ügyvezető) az egész EU-ra vonatkozó főbb megállapításokat, pár ország példáján keresztül felhívtuk a figyelmet egy-egy problémára, ami az egész uniót érintheti. Az egyik ilyen ország Magyarország volt, így kerültem én Brüsszelbe. Pusztán azért, hogy sokadik magyarként elmenjek Brüsszelbe elmondani a hazai helyzetet, amitől az egész nemzetközi média amúgy is hangos, egészen biztos, hogy nem fizettek volna nekem egy repülőjegyet.

A beszédem itt letölthető (Attacking public interest c. file), de összefoglalom nagyon röviden.

Akárcsak az EU egészében, Magyarországon is baj van a pártokkal és finanszírozásukkal, nincs lobbiszabályozás és a választások szervezése, akárcsak Európában rendben van nálunk is. Ami számunkra újdonság, a kontrollintézmények függetlenségének megkérdőjelezhetősége, pl. ÁSZ, igazságszolgáltatás, alkotmánybírák, NMHH, illetve a jogalkotás még átláthatatlanabbá válása. Ez pedig azt jelzi, hogy az állam érdekcsoportok fogságába került, ld. még state capture.  Mindemellett vannak pozitív fejlemények, úgymint antikorrupciós kormányprogram, OGP csatlakozás és az ügyészség megerősítése. Magyarországot nagyon súlyosan érintette a válság, már 2008-ban, 2007 és 2013 között pedig 26,4 md euró uniós forrást kapunk, ami a meggyengült intézményrendszer következtében nem biztos, hogy az eredeti cél szerint kerül felhasználásra.

És hogy mit tanulhat az EU a magyar példából? Szerintem, azt, hogy azok az országok, ahol a pénzügyi és gazdasági válság hasonlóan súlyos következményekkel járt, mint nálunk, és politikai változások elé néznek, könnyen lehet, hogy hasonló pályát futnak be. És akkor hiába ad mindenféle mentőcsomagot az EU, a state capture az a modell, ami jó eséllyel magát a mentőcsomagot is elnyeli. Tehát, ha meg akarják menteni az eurozónát, akkor a gazdasági és pénzügyi mutatókon túl, az uniónak az állami intézményrendszer integritási fokát is számon kell kérnie a tagállamain, különben nincs az a német adófizetői eurómennyiség, ami ezeket az országokat és velük együtt az eurót kihúzná a válságból.

Ez szorosabb kontrollt, ha akarjuk, az integráció egy magasabb fokát jelenti. Nem biztos, hogy ezt akarjuk, vagy ez a jó megoldás. De ha nincs ez a fajta uniós szintű számonkérés, akkor nem sok az esély a válságból való kilábalásra. Nos, ez volt a beszéd lényege, sajnos, az MTI számára ez a rész már nem volt érdekes, a kormány pedig az MTI-ből értesült, majd reagált.

Pedig annyival hasznosabb lenne, ha ilyen típusú, szakmai, tartalmi dolgokról vitatkoznánk a nyilvánosság előtt. Például, aki ezt a posztot olvassa, mit gondol? Érdemes bármennyi eurócentet fektetni az eurózóna megmentésébe a jelenlegi uniós intézményi keretek között?

 

42 komment

Átláthatatlan egyeztetések

Agyalok egy ideje, hogyan lenne érdemes összefoglalni az elmúlt hetek eseményeit. Írjak arról, hogy hogyan éljük meg a káoszt az irodában? Hogy hányszor foglalja át Dia (Sebestyén, irodavezető) a hotelt, telefonál a képviselők asszisztenseinek ezredszer is? Vagy arról, hogy milyen, amikor egy békésnek induló péntek felborul, jönnek a TV stábok és Ádámnak (Földes, jogi igazgató) esélye nincs mást csinálnia, mint nyilatkoznia a pártok állami támogatásáról? Vagy arról, hogy engem ez a káosz mennyire kihoz a sodromból?

Inkább megpróbálok tényszerű lenni és a személyes véleményemet visszafogottan jelezni.

Április 4-én a parlamenti pártok aláírtak egy nyilatkozatot a párt- és kampányfinanszírozás alapelveiről. Ebben többek között vállalták, hogy a tavaszi ülésszakban törvényjavaslatot nyújtanak be, és rögzítették, hogy a pártok költségvetési támogatásban is részesülnek. A megbeszélésen abban maradtunk, hogy május végéig törvényszöveg készül. A TI vállalta az egyeztetések koordinációját mindaddig, amíg azok a vállalt alapelvek szerint történnek. Az első egyeztetést május közepére terveztük, hogy a kérdéses pontok hosszú listájáról minden pártnak legyen ideje kialakítani a saját álláspontját.

A május 14-ére tervezett egyeztetés előtti napon megállás nélkül kerestük Lázár János és Gulyás Gergely titkárságát, ők vettek eddig részt a tárgyalásokon. Gulyás Gergely jelezte, nem tud jönni. A frakcióvezetői irodától nem kaptunk választ, más se jelentkezett a Fidesztől, hogy jönne. Mivel nem láttuk értelmét, hogy egy kétharmados törvényről a kétharmad birtokosa nélkül egyeztessünk, a rendezvényt lemondtuk. Másnap Papcsák Ferenc állítólag megjelent a helyszínen, nem értve, hogy miért marad el a megbeszélés.

Kértük a frakcióvezetőt, hogy erősítsünk a kommunikáción. Így is lett, a május 25-ére összehívott újabb megbeszélésen való részvételét minden párt, így a Fidesz is időben visszaigazolta. Egy nappal az egyeztetés előtt a Fidesz jelezte, mégsem jó nekik az időpont, mert a KDNP is szeretne részt venni (eddig őket a Fidesz képviselte), és ők nem érnek rá. Nélkülük a Fidesz sem jön; újra elmarad az egyeztetés.

A KDNP részvételi szándéka gondolom összefügg azzal a ténnyel, hogy május 17-én a miniszterelnök bejelentette, hogy megvonná a pártok költségvetési támogatását. Ez a javaslat épp ellentétes a nyilatkozatban foglalt 6. alapelvvel, amely szerint "Biztosítani kell, hogy a pártok működésükhöz szükséges minimális forrásokat állami támogatásként kapják meg, ám a túlzott állami függőséget el kell kerülni".

A fenti történéseket nagyon igyekszem úgy értelmezni, hogy a pártfinanszírozás ügye pusztán logisztikai nehézségek áldozata és a kormánypártok számára az átláthatóság és számonkérhetőség biztosítása továbbra is prioritás. Igyekszem, de nem megy. Ha május végéig egy olyan időpontot sem lehet összehozni, ami minden pártnak megfelel, akkor nem tudom elképzelni, hogy lenne esély tartalmi kérdésekben megállapodni.

Vajon a parlamenti munka is hasonló szervezettséggel folyik? Vagy csak a pártfinanszírozás ügye ennyire mostoha? Jobb ebbe nem belegondolni.

 

0 komment

Meddig független az igazságszolgáltatás?

Mindenki tanulta történelemből, hogy a hatalmi ágak szétválasztása arra jó, hogy önkényuralmat akadályozzon meg. (Még én is elsajátítottam, pedig nagyon nem volt kedvenc tárgyam, szegény Máthé Pali bácsi - híresen jó történelem tanár volt - sokat kínlódott velem).

Ezt az Alaptörvényünk is így gondolja: "A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik." Tehát, a kormány, a parlament és az igazságszolgáltatás egymástól függetlenül működnek, azaz, a kormányban vagy a parlamentben fel sem merül, hogy az igazságszolgáltatást ellenőrizze, számon kérje, befolyásolja. Antikorrupciós szempontból az igazságszolgáltatás kulcskérdés. Ha nem bízhatunk abban, hogy ügyeinket függetlenül, befolyástól mentesen ítélik meg, akkor nincs az az antikorrupciós csomag, ami bármit is érne.
Ehhez képest szemet szúr az a hír, hogy a főbírónak az igazságügyi miniszter kérésére meg kell vizsgálnia, hogy megfelel-e a társadalmi elvárásoknak egy jogerős bírói ítélet. Mindez azután, hogy a miniszterelnök is jelezte, személy szerint nem ért egyet az ítélettel, de ilyet ő nem mondhat. Csak mégis mondja, a Parlamentben.
A 2006-os zavargások után bírókat idézett be egy parlamenti bizottság, függetlenül hozott ítéleteiket kellett volna magyarázniuk a törvényhozó hatalom képviselőinek. Montesquieu szevasz, Alkotmány/Alaptörvény smafu, gondoltuk. Aztán a parlament az ítéletek egy részét meg is semmisítette. A hatalmi ágak szétválasztását el lehet felejteni. 
A kormány elvileg egyedül a büntetőpolitikán keresztül befolyásolhatja az igazságszolgáltatást, épp most teszi majd, új Btk-t terjesztett a Parlament elé. Egy éve az alkotmánybírósági megsemmisítést elkerülendő az Alaptörvénybe emelték a tényleges életfogytiglanig tartót szabadságvesztést, ám hiába az alkotmányozói akarat, ezt a büntetést a bírák csak nem nagyon akaródznak alkalmazni. Ennek áthidalására az új Btk. javaslat 90.§-a szerint az erőszakos többszörös visszaesővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni, azaz a törvényhozó elveszi a bírótól azt a jogot, hogy maga határozza meg, hogy mi a megfelelő büntetés. A bíró döntése helyett a törvényhozó magához rendelte ezzel a büntetés kiszabásáról való döntést, ami egy jogállamban nem elegáns.
Nem hiszem, hogy bármelyik büntetőbíró szívesen ítél enyhe büntetést gyilkosoknak. Viszont azt szilárdan hiszem, hogy a bírók a jogszabályok és a rendelkezésükre álló bizonyítékok, és nem a társadalom elvárásai alapján kell, hogy ítéletet hozzanak.
Régebbi (2007-2008) kutatásaink egyértelműen kimutatták, hogy Magyarországon a bíróságok megítélése rosszabb, mint a valóság, és hogy a legnagyobb korrupciós kockázat a szervezeti működés átláthatóságának és (nem kormány általi) számonkérhetőségének hiányából ered. A kenőpénzes ítéletek és az ítélkezés politikai befolyásolása, ha elő is fordul, nem rendszerszerű probléma.
Mostanában főleg arra hívjuk fel mindenki figyelmét, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége megkérdőjeleződött az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének túlhatalma és személyes összeférhetetlensége révén. Azt egyelőre nem látjuk, hogy mindez hova vezet, mikor mutatja majd azt valamelyik kutatás, hogy jelentős az ítélkezés politikai befolyásolása.  Kíváncsian várjuk Darák Péter válaszát az igazságügyi miniszter kérdésére, iránymutatást fog adni arról, hogy mennyire próbál megfelelni az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom igényeinek.


 

 

69 komment

A klientúra kára

Nem, nem és nem. Nem gondolom, hogy bárkinek haszna lenne a mindenkori kormánytöbbség klientúraépítéséből (na jó, a mindenkori kormánynak és klienseinek rövid távon igen). Sőt, meggyőződésem, hogy a klientúra építés átláthatatlansága - akármilyen nemzeti érdek védelmében történik - kiszámíthatatlanná teszi a nem kliensek számára az üzleti környezetet, ezáltal korlátozza a tisztességes versenyt és csökkenti a gazdasági növekedés, valamint a közpénzek hatékony felhasználásának esélyét. És máris annyi a nemzeti érdeknek.

A klientúra építés lényege, hogy a mindenkori kormány a hozzá közel álló üzleti köröknek kedvez. Török Gábor szerint ez hasznos is lehet, hogy ha a célja az, „hogy azok később az állam segítsége (megrendelése) nélkül is” boldoguljanak. Ha jól értem, akkor azért, mert ezáltal kiépül egy jól működő vállalkozói kör, ami fellendítheti a gazdaságot. Akkor Magyarországon két jól működő vállalkozói körnek kellene lennie, mert klientúra építésben aktív mindkét politikai oldal.

A gazdaságot tényleg jól működő vállalkozások tudják fellendíteni, viszont a jól működő cégek versenyképesek, mégpedig a piacon és nem kormányszimpátiában. Abban a pillanatban, hogy a politikai kötődés, és nem egy jól definiált üzleti terv a kedvezményezettek kiválasztási kritériuma, torzul a verseny, ami nem segíti elő a növekedést.

A klientúra építés legnagyobb kockázata viszont nem is a rosszul elköltött adóforintokban rejlik, hanem abban, hogy azon keresztül vezet az út a sokat emlegetett state capture-höz. A gazdasági és politikai elit összefonódásának a state capture a klientúra építésnél valóban magasabb szintje, amit akkor lehet megugrani, ha megvannak az alapok: baráti cégeknek, baráti megrendelések. Így már nem is kell sajnálkoznunk azokon az adatokon, hogy 2010-ben a közbeszerzések 54%-ában, 2011-ben 49%-ában egyetlen ajánlattevő volt, és nyert. Lehet, hogy éppen ezek a cégek fogják fellendíteni a gazdaságot, amikor majd már nem lesz szükségük állami megrendelésekre. És ha hatalomváltás történik, akkor a most másik ötven százalékon osztozó cégek kerülnek az egyetlen ajánlattevős oldalra. Így megy ez.

Abban egyébként egyetértek, hogy ha már klientúra építés zajlik, akkor jobb, ha ezt kimondja a mindenkori kormány, és nem kell babrálni mindenféle trükkökkel a baráti megrendelések elintézéséhez. Félreértés ne essék, nem csak a mostani kormányról beszélek. Az a tény, hogy ez más országokban is előfordul, nem hiszem, hogy igazolná, hogy ez a helyes út a gazdasági növekedés elindítására. Vannak országok, ahol, ha ilyen típusú botrány tör ki, politikai bukás a következménye.

72 komment