A kormánytöbbség módosította az Alaptörvény módosítását. Támogatták Lázár János módosító javaslatát, amely az Alaptörvénybe betonozná, hogy politikai reklámot csak a közszolgálati médiumokban lehet közzétenni.

A Transparency International Magyarország (TI) az Alaptörvény negyedik módosítása ellen azonnal nyílt levélben tiltakozott. Rámutattunk arra, hogy a módosító indítvány az Alaptörvényben adna lehetőséget az Alkotmánybíróság által megsemmisített kampányszabályok újbóli elfogadására. Azaz, az Alkotmánybíróság többet nem dönthetne a kérdésről.

Emlékeztetőül: az Alkotmánybíróság a kampányeszközökre vonatkozó szabályozást nagyrészt az indokolatlan és önkényes megkülönböztetés tilalma miatt semmisítette meg. Önkényes volt az, hogy a választási eljárási törvény a kereskedelmi hirdetések piacáról kirekesztette az elektronikus médiumokat. Eközben a szintén a kereskedelmi hirdetési felületek közé tartozó óriásplakátok megengedett kampányeszközök maradtak. Az is önkényes volt, hogy az elektronikus médiaeszközök közül csak a közszolgálati eszközökben történő hirdetés lett volna megengedett. Az Alkotmánybíróság szerint mindez együttesen aránytalanul korlátozta volna a választópolgárok tájékozódáshoz való jogát.

Az Alaptörvény negyedik módosítására irányuló indítvány eredeti szövege megengedte volna a közszolgálati médiumokon kívül más eszközökben történő választási hirdetések korlátozását. Az Alaptörvény alapján tehát ki lehetne zárni akár az internetet, akár a kereskedelmi tévéket a kampányfelületek közül, holott az Alkotmánybíróság ezt korábban alkotmányellenesnek minősítette. Mindeközben a tisztességes és átlátható kampányfinanszírozás megteremtésére továbbra sem történik érdemi kísérletet. A TI korábbi közleményében már kifejtette, hogy a jelenleg kormányzó pártoknak kedvező, önkényes kampányszabályok alaptörvényi lehetővé tétele és a szabályozatlan kampányfinanszírozás továbbra is kiugró korrupciós kockázatokat eredményeznek a választási kampányok terén. Azt is hangsúlyoztuk, hogy ilyen kampányszabályok alaptörvényi védelembe vételével a politikai versengés esélyegyenlősége kerül veszélybe.

Bár az Alaptörvény módosítása önmagában gondoskodott volna arról, hogy a következő választási kampányban a jelenlegi kormánytöbbségnek lejtsen a pálya, Lázár Jánosnak ez nem volt elég. Az még kevés, ha sarkalatos törvény korlátozhatja politikai hirdetések közzétételét a kereskedelmi tévékben és az interneten. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár úgy látszik, semmit nem bíz a véletlenre. Kapcsolódó módosító javaslata értelmében maga az Alaptörvény mondaná ki, hogy „kampányidőszakban politikai reklám kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján tehető közzé”. Vagyis az Alaptörvény nemcsak lehetőséget adna a kereskedelmi médiumok és a világháló korlátozására, hanem saját maga gondoskodna a tilalomról.

Még örülhetünk, hogy az óriásplakátok ezúttal nem kerültek terítékre. Hiszen akár azt is bemódosíthatták volna az Alaptörvénybe, hogy a köztéri óriásplakátok kampánytarifáit nem kell bejelenteni. Mint tudjuk, a kormányhoz közel álló szereplők meghatározó befolyással bírnak az óriásplakátok piacán (erről bővebben itt és itt). A választási eljárási törvénnyel egyszer már megkísérelték elrejteni a köztéri hirdetések árait. Így nem lehetne ellenőrizni, hogy mennyi közpénzt költenek pártkampányra a választások során, kormány közeli köztéri plakátokon. Az Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette ezt a rendelkezést De igazán nem szeretnénk ötleteket adni a honatyáknak, mert a végén még zárószavazás előtti módosító javaslattal éppen a TI felvetésére kerül be ez a szabály az Alaptörvénybe.