HTML

A Transparency International Magyarország blogja

Az a célunk, hogy Magyarországon csökkenjen a korrupció mértéke, a közhatalmi döntéshozatal és a közpénzek elköltése átlátható és számonkérhető legyen, a közérdekű adatok pedig könnyen hozzáférhetőek. Ezért küzdünk. Bátran. A korrupció ellen.

Támogassa a korrupció elleni küzdelmünket!

fb_1szazalek_2015.jpg

Facebook

Impresszum

Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Kiadásért felelős személy: Szabó Dániel

A nemek közti bérszakadék felszámolását sürgeti az Európai Parlament

Az Európai Parlament pontokba szedte állásfoglalását a bérszakadékról, valamint kifejtette, hogy a nők hátrányos megkülönböztetése milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járnak az EU számára. Az alábbi blogposztban az EP vonatkozó állásfoglalásának főbb megállapításait ismertetjük, illetve bemutatunk olyan magyarországi és nemzetközi jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulhatnak a nemek közötti bérszakadék mérsékléséhez.

Ahogy azt az Európai Parlament idén január 30-án elfogadott, a nemek közötti bérszakadékról szóló állásfoglalása kiemeli: az Európai Bizottság legújabb adatai szerint a nemek közti órabér különbség átlagosan 16%-os az Unión belül. A bérdiszkrimináció megszüntetése azonban nem csupán etikai kérdés, hanem gazdasági és pénzügyi szempontból is szükségszerű a változás. Az állásfoglalás szerint a nők alacsonyabb foglalkoztatása évente kb. 370 milliárd eurót veszteséget okoz ez Európai Unió gazdaságának, míg a nők anyagi önállóságának növelése igen komoly hatással lehetne a szegénység visszaszorítására. Az Institute for Women’s Policy Research egy, az Európai Parlament állásfoglalásában hivatkozott kutatása szerint 8,0%-ról 3,8%-ra esne vissza a szegénységi ráta, ha a nők bérei igazodnának a férfiakéhoz. Ezen felül a jelenlegi 5,6 millió nélkülöző gyermek száma 2,5 millióra mérséklődne.

Az Európai Parlament szerint a bérszakadék kialakulásához az is hozzájárul, hogy a nők jellemzően nagyobb arányban dolgoznak részmunkaidőben, közel egyharmaduk, azaz 31,3%-uk nem főállásban van foglalkoztatva. Ez az arány a férfiak esetében mindössze 8,7%.  

„A nemek közötti bérszakadék mintegy kétharmad része nem magyarázható a munkaerőpiaci jellemzők – például az életkor, a tapasztalat és az iskolázottság, a foglalkozási kategória vagy a munkaidő, valamint más mérhető jellemzők – nemek közötti különbségeivel”

 – szögezi le az EP állásfoglalása, ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy diszkriminatív gyakorlatok érvényesülnek a munkaerőpiacon.

Az ENSZ az EP dokumentum által hivatkozott adatai alapján globálisan a nők 35%-át érte már valaha pszichológiai vagy szexuális zaklatás a munkahelyén, ami szintén hozzájárul a nők önbecsülésének lerombolásához. Ez azt eredményezi, hogy egy nőnek nincs olyan tárgyalási pozíciója, mint egy férfinak, ami miatt nem fog küzdeni egy neki járó igazságosabb bérért.

A nemek közti bérdiszkrimináció nagyon eltérő a 15-24 éves munkavállalók és a nyugdíjasok között. Az előbbi csoport esetében mindössze 7%-kal keresnek többet a férfi munkavállalók, míg a nyugdíjas felnőtt lakosság körében már 38% a különbség. Ez komoly problémát jelent, ugyanis az életút során felhalmozódott „bérszakadék és annak okai exponenciális károkat okoznak a nők számára egész életük során” – érvel az EP. Amennyiben a nők alacsonyabb bért kapnak fiatalabb korukban – például gyermek születése miatt –, a pénzügyi helyzetük idővel egyre csak romlik, amit az is bizonyit, hogy jelenleg 75 év felett jellemzően több nő él egyedül és szegénységben. Továbbá, míg az EU-ban minden 5. nő tartozik a legalacsonyabb bérkategóriába, addig a férfiak csak minden 10. tagja sorolható ebbe a csoportba – hangsúlyozza állásfoglalásában az Európai Parlament.

european-parliament-1274765_1920.jpg

Miért keresnek a nők kevesebbet a férfiaknál?

Ennek rendkívül egyszerű és sokszor régi időkre visszavezethető okai vannak. Először is itt van az iparági szegregáció, amely az Európai Bizottság statisztikái szerint a bérszakadék 30%-ára magyarázatot ad. Bizonyos területeken jellemzően magasabb a női dolgozók aránya, ilyen például az oktatás vagy az egészségügyi szektorban az ápolók. Ezzel ellentétben viszont a kifejezetten jól fizető ágazatokban sokkal inkább a férfiak dominanciája jellemző. Erre jó példa a tudományra, a technológiára, illetve a műszaki és matematikai tevékenységekre fókuszáló szakmák, melyekben az álláshelyek 80%-át férfiak töltik fel.

A bérszakadék egy másik oka a munka és a magánélet közti egyensúly. A nők átlagosan kevesebb órát töltenek fizetett munkával, és többet díjazás nélküli feladataikkal, mint férfi társaik. A bérmentes kötelezettség alatt a házi munkát és a gyermekekkel kapcsolatos teendőket értjük. Összességében a nőknek több munkájuk van, mint a férfiaknak – ha a háztartási tennivalókat is hozzáadjuk – ami azonban hatással lesz a karrierválasztásukra.

A bérszakadék egyik fontos eleme az üvegplafon-hatás, ami azt jelenti, hogy egy nő nem gyakran jut el olyan magas szintre egy szervezeti hierarchián belül, mint egy férfi. Az Európai Bizottság fent említett statisztikái szerint a legnagyobb értékű vállalatok vezérigazgatóinak kevesebb mint 10%-a nő, valamint vezetői szinten még nagyobb munkadíj differencia mutatható ki: itt 23%-kal kevesebb a nők órabére, mint a férfiaké.

Több kutatás, például az ausztrál KPMG a The Guardian által hivatkozott jelentése szerint pusztán a diszkrimináció is hozzájárul a bérkülönbségekhez. Sőt, a KPMG kutatása szerint az előítéletek a leginkább meghatározóak, a nemek közötti bérszakadék 39 százalékát megmagyarázva. Az európai szerződések és a magyar munkatörvény szerint a bérezésben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés törvényellenes, noha ez még mindig nem garantálja az egyenlő bánásmódot a két nem között.

railway-1758208_1920.jpg

Az EU tagállamainak nemek közti bérkülönbsége

Az Unió országai között egészen eltérő eredmények figyelhetők meg a női-férfi bérszakadék területén. Az Eurostat nyilvántartása szerint Észtország teljesít a legrosszabbul e tekintetben, itt több mint 25% a nemek közti órabér-különbség, míg Románia tudhatja magának a legjobb helyezést, ahol mindössze 3,5% az eltérés. A bérkülönbség esetében kis kontraszt mutatható ki Olaszországban (5%), Luxemburgban (5%), Belgiumban (6,1%), illetve Lengyelország 7,2%-os differenciája sem számít rossz eredménynek, ha az EU-28 16%-os átlagát vesszük alapul. Az észteken kívül pedig jókora változtatásokra lenne szükség olyan államok esetében, mint Csehország (21,1%), Németország (21%), Ausztria (19,9%), Szlovákia (19,8%) és az Egyesült Királyság (17,9%).

Az Eurostat adatai szerint Magyarország kicsivel az EU átlag alatt van, hazánkban a pontos órabér-különbség 14%. Hasonló a helyzet Írországban (13,9%), Cipruson (13,7%) Bulgáriában (13,6%), vagy akár Dániában, ahol 14,7% az eltérés.

Románia alacsony mutatóját azonban lényegesen árnyalja, hogy az országban a nők foglalkoztatottsága jelentősen elmarad az EU átlagtól. A 20 és 34 év közti, felsőoktatásban végzett nők 63,6%-a áll alkalmazásban, ami 17,6%-kal marad el a román férfiak foglalkoztatási rátájától, és jelentősen alulmúlja a 76%-os EU-átlagot is. Romániában a vállalati bizottsági tagok kevesebb mint 11%-a nő, ami szintén arra utal, hogy a nők nehezen férnek hozzá a vállalati hierarchia csúcsán található pozíciókhoz. A nők alacsonyabb munkaerőpiaci jelenléte egyébként igaz Olaszország esetében is.

Intézkedések terén Svédország a legkiemelkedőbb, ahol a transzparencia segítségével igyekeznek kiszűrni a bérek közti szakadékot. A minimum 10 alkalmazottal rendelkező vállalatok kötelesek évente egy fizetési auditot kibocsátani. Ekkor a cégek egy munkabér-analízist készítenek, ahol feltárják a keresetek közti különbségek okát. Ezután egy cselekvési tervet kell készíteniük annak érdekében, hogy megszüntessék az igazságtalan bérkontrasztot.

A hatékonyság érdekében fontos lenne, hogy az átláthatósági jogszabályok számos vállalatra kiterjedjenek. Bizonyos EU-tagállamokban, például Németországban és Ausztriában ezek csak olyan nagyobb vállalatokat érintenek, melyek minimum 150-200 főt alkalmaznak. Ezáltal sok kis-és középvállalat mentesül az ellenőrzés alól.

Magyarországi helyzet

Magyarországon a felsővezetők csupán egyharmada nő, illetve a középvezetők között is súlyosan alulreprezentáltak. Ennél azonban látványosabb mutató a nettó átlagbérek közti eltérés. Egy 2018-as felmérés szerint a fizikai munkások körében a 54.000 forint volt a különbség a két nem fizetései között, míg irodai alkalmazottak esetében 50.000 forint. Álláskeresés során a kívánt bér megnevezése is nagyban eltér a két nem között. A fizikai dolgozók esetében a férfiak a nőknél 122.000 forinttal több fizetésre tartanak igényt, az irodai állások terén pedig 123.000 forinttal magasabb összeget követeltek a férfiak.

Magyarországon az is problémát jelent, hogy nem áll rendelkezésre annyi rugalmas munkahely, mint amennyire szükség lenne. Egy 65 évnél fiatalabbak körében végzett kutatás szerint a megkérdezettek 41% állította, hogy nem tud flexibilis álláshoz jutni. Így azonban sok szülő – általában az anya – dönt a részmunkaidő mellett, vagy évekig vissza se megy a munka világába. Továbbá, a férfi válaszadók mindössze egyharmada élt vagy élne az apasági szabadsággal, majdnem a népesség fele gondolja azt, hogy a nőknek problémamentesebb a családi szabadságolás, illetve 30% véli úgy, hogy a munkából való pár éves kiesés hátráltatja majd a karrierjét.

A sok problémát felvető bérdiszkrimináció kérdését mellesleg már egyszer a parlament elé vitték, a témát azonban a kormány– a miniszterelnök elmondása szerint – nem tudja kezelni, hiszen a férfi és a nő közti különbséget ők nem képesek eltüntetni.

Ha a magyar állam számára ez a téma nem is kiemelt prioritás, a vállalati szféra – többek között multinacionális vállalatok – egyre több projektet vezetnek be annak érdekében, hogy az általuk kínált állások vonzóvá váljanak nők számára, és biztosítsák őket arról, hogy náluk egyenlő bánásmódban fognak részesülni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden nagyvállalat eleget tesz az egyenlő munka – egyenlő bérezés elvének, de számos kiváló törekvésre van példa.

Ilyen például a Vodafone nők felkarolásával kapcsolatos akciója, amelyben a vállalat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2025-re a legjobb munkahellyé váljon a nők számára. A cég ReConnect nevű programja kifejezetten a nők munkaerőpiacra való visszaintegrálására fókuszál, ami azért fontos, mert a gyermekvállalás során sok hasznos tudású munkavállaló tűnik el világszerte, ami a cégeket is hátrányosan érinti. A program természetesen nemcsak a nőket akarja segíteni, férfiak és/vagy apák is igénybe vehetik ezt a lehetőséget, illetve a Vodafone, sok más vállalathoz hasonlóan hosszabb apasági szabadságot nyújt, mint a magyar állam: 5 nap helyett 10 napot vehetnek ki ebből a célból a cég férfi dolgozói. A #énjövőm nevet kapta a Coca-Cola programja, amely a kismamák és kisgyerekes anyukák képzésével foglalkozik. A Morgan Stanley és a Nők a Tudományban Egyesület SMARTIZ néven indított közös projektet, amely középiskolás, 16 éves lányokat támogat abban, hogy közelebb kerüljenek a matematikához és az informatikához. A Microsoft DigiGirlz nevű programjának segítségével szintén igyekszik gimnazista lányokat motiválni arra, hogy az informatikai pályát válasszák a jövőben.

A multinacionális cégek nagy többsége létrehozott már hasonlóan ösztönző projekteket, azonban ezek mind kis lépések, és még így sem mondható el, hogy a nagyvállalatoknak sikerült kiküszöbölni a nemi egyenlőtlenségeket. A lányokat ugyanis már gyerekkortól kezdve bátorítani kell arra, hogy ők is képesek ugyanolyan mértékben részt venni a tudományokban, mint a fiúk, sikeres női példaképeket kell eléjük állítani, és lelkesíteni kell őket, hogy szakmailag fejlődjenek.

 

A Transparency International Magyarország az elmúlt másfél évben rendszeresen foglalkozott a társadalmi nem és a korrupció kapcsolatával, így a nők üzleti életben betöltött szerepével is. Habár a bérszakadék kérdése közvetlenül nem kapcsolódik a korrupció jelenségéhez, hozzájárul olyan hatalmi struktúrák létrejöttéhez és megkövesedéséhez, amelyek lehetővé teszik a visszaéléseket, ezért fontosnak tartottuk foglalkozni a témával. A Transparency International Magyarország ’Speak up for Women’ című programjának keretén belül korábban megjelent blogposztjaink itt, itt és itt olvashatóak.

 

A szerző Kozma Lilla, a Transparency International Magyarország gyakornoka

32 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://korrupcio.blog.hu/api/trackback/id/tr3515492570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.02.27. 08:11:22

Dolgozzanak többet a nők, s nem lesznek leszakadva, pont.

Medgar 2020.02.27. 08:14:30

Egész pontosan milyen "szakadék" van a női és férfi bérek között?

Mert az azonos cégnél azonos munkakörben dolgozókat illene összehasonlítani, nem pedig általánosítani:
www.economist.com/img/b/1280/618/85/sites/default/files/20170805_WOC360.png

Pipas 2020.02.27. 08:39:36

Kedves Kozma Lilla. Szerintem ha megtanultál volna egy idegen nyelvet és marketingesként gályáznál annál a cégnél, ahol és melózok, akkor többet keresnél mint én, mert a marketing osztály állandó kapcsolatban van a vevőkkel és jól megfizetik őket. Nagyrészt nők.

Persze igen, amivel most foglalkozol, az nem fizet olyan jól, de nem ezért, mert nőnek születtél. Szerintem csatlakozz a kapitalizmushoz, ott mindenki annyit kap amennyit a piac diktál.

232323 2020.02.27. 10:09:40

Lehet váltogatni évente, hogy keress még és mégtöbb pénzt. Persze a lányokban nincs ennyi motiváció, mert nem nekik kell eltartani a családot.

Lehet választani értelmes munkakört, amit megfizetnek (cserébe stresszesebb, mint a könyvtárszakoskodás), pl legyél teamlead, ahol küzdesz a sok barom beosztottal. Vagy elkezdesz nem az anyanyelveden dolgozni, hanem megtanulsz szabadidőben németül, angolul ahogy én tettem és akkor a nyugati seggfejek téged választanak és esetleg valamilyen szinten meg is fizetnek.

Szivesebben vállalnék én is valami ócska kényelmes melót, de nem szeretnék 40 felett már dolgozni, így inkább megroppantom magam addig. :)

Girhes Joe 2020.02.27. 10:28:19

Ha létezne bérszakadék a nők rovására, akkor minden értelmes munkaadó kapkodna a női munkavállalókért. Hogy ez mégsincs így (sőt), az azt bizonyítja, hogy vagy nem is létezik a bérszakadék (csak a femináci agit-prop terméke), vagy ha igen, akkor nagyon is indokolt (azaz tényleges teljesítménybeli eltérést kompenzál).

Szalay Miklós 2020.02.27. 10:37:24

Egy írás egyebek mellett a nemek társadalmi helyzetéről, meg hogy hogyan lehet ezt józan módon szemlélni és kezelni:

egyvilag.hu/temakep/049.shtml#p8

Kampfer 2020.02.27. 10:37:39

Kedves Kozma Lilla!

Ezt most személyesen neked:

HAZUDSZ! Vagy hazugságokat idézel. És/vagy szarul és hazug módon vonsz le következtetéseket. Pont.

"Magyarországon a felsővezetők csupán egyharmada nő, illetve a középvezetők között is súlyosan alulreprezentáltak."

Ez nem a kiskancsó unió és nem a 'TI' nevű szervezet kompetenciája! Az, hogy magáncégek kit alkalmaznak vezetőként, az az ő szuverén döntésük. SEMMI KÖZÖTÖK hozzá! Sem nektek, sem a szervezetnek, ahol épp puhítod a széket, sem a 'zunijónak'! Esetleg, ha tulajdonostársak lesztek az adott cégekben, akkor talán. De addig semmi!

"Egy 2018-as felmérés szerint a fizikai munkások körében a 54.000 forint volt a különbség a két nem fizetései között, míg irodai alkalmazottak esetében 50.000 forint."

És milyen felmérés? Konkrétan??? Ki készítette és hol? Hogyan? Mert a fizikai dolgozók esetében a munkáltatók szinte kizárólag BESOROLÁS szerint béreznek és nem a nemek szerint elkülönítve, ami egyébként további adminisztratív terhet is jelentene! Nem is ésszerű, nem is gazdaságos és nem is indokolt.

A különbség a vezetői, menedzseri pozíciókban van. Azok az állások viszont ALKU szerint vannak javadalmazva. Ott már nem hétköznapi értelemben vett 'munkabérről' beszélünk, hanem kialkudott bérről. Alkudjon jobban a munkavállaló vagy a pályázó! Vagy vállaljon munkát egy magasabb juttatást adó cégnél! Ennyi.

"Álláskeresés során a kívánt bér megnevezése is nagyban eltér a két nem között."

Ez szintén nem a ti kompetenciátok! Az adott álláskeresők döntése. Pont.

"A fizikai dolgozók esetében a férfiak a nőknél 122.000 forinttal több fizetésre tartanak igényt,"

Ma Magyarországon??? :-) Kedves Lilla! Képes voltál ezt a baromságot ide idézni? Ki és hol és mikor 'kutatott' ki ekkora faszságot? Fizikai dolgozók átlagbére milyen arányban áll a 122000 Ft-hoz? Hülyeséget írt le valaki, illetve te hülyeséget idéztél! Ha pedig éves szinten érti valaki ezt a különbséget, akkor az ismét csak az adott munkavállalókról szól! Tudod: a bér alku tárgya. Már '90 óta. Akkor az akkoriak ezt akarták. Vagy neked nem szóltak azóta erről? :-)

"Magyarországon az is problémát jelent, hogy nem áll rendelkezésre annyi rugalmas munkahely, mint amennyire szükség lenne."

Ez munkaerőpiaci kérdés, szintén semmi közötök hozzá. A munkáltatók döntése, nem nyomorult lepukkant politikusoké és főleg nem a tiétek, valakik által feltolt sunyi zugügyvédeké és zugjogászoké!

Ennyit a 'magyarországi helyzetről'. És mielőtt elmosolyognád magad, évekig vezettem munkavállalói érdekképviseletet multinál. Nem egy konferenciát ültünk és vitatkoztunk végig és nem egy bértárgyalást láttam már közelről, sőt részt is vettem benne! Ostoba hülyeségeket írtál itt össze-vissza. Szerintem vagy tanulnod kellene még, vagy írni kellene jobban megtanulnod, esetleg picit lejönni a 'való világ' földjére és nem mindenáron 'jogvédeni'.

És csatlakozom @Pipas: társunkhoz. Ha közelről láttál volna már munkahelyet, tudnád, hogy egy irodai asszisztens, egy menedzserasszisztens egy nyelvvizsgával és pl. SAP ismerettel körökkel többet keres, mint pl. egy technikus 15-20 év gyakorlattal. Iparágat és régiót nem nevezek meg, de a mi ágazatunkban és a régióban kb. 1,3-1,5 az arány a kislányok javára! Hátha segítettem...
Kamp.

Billy Hill 2020.02.27. 11:12:11

Az ilyen átlagos különbségekről mindig az átlagot bemutató vicc jut eszembe a nagypapáról, az unokáról és a potenciáról... Amúgy, még ha van is nagy gap, azért a férfiak többsége vagy házas, vagy elvált, ergo az esetleges fizetés-többletét is a gyerekekre és a zasszonyra fogja költeni, ergo probléma megoldva...

arabok balrol 2020.02.27. 11:48:48

nemek kozotti berszakadek nem letezik, ugyhogy ma is megdolgozott a penzert az EU (es sorosnak ez a fosblogja)

különvélemény 2020.02.27. 11:49:16

Azon kívül, hogy legalább 100x cáfolták meg már ezt a gender paygap mítoszt az elmúlt 30 évben még ebben az írásban is ott a bizonyíték.
Románia 3,5% - Ausztria 19,9%
Tehát vagy a suttyó osztrákok elnyomják a nőket, és Európa legfelvilágosultabbjai a románok, vagy ordas nagy kamu a gender paygap.
Csak ez a 2 választás van kedves Lilla, mert "A nemek közötti bérszakadék mintegy kétharmad része nem magyarázható a munkaerőpiaci jellemzők..." mondat szerepel a cikkben, így máshogy nem jön ki a matek.
Vagy sokkal jelentősebbek az egyéb tényezők és akkor semmi értelme a cikknek, vagy az osztrákoknál tombol a nőgyűlölet.

Kampfer 2020.02.27. 12:10:33

@arabok balrol: Persze, az a csoda, hogy ezek itt még engedik a kommentelést. Anno még a helsinkiek (nem a finnek) blogján is és a tasz közröhején is lehetett kommentelni, de miután posztról-posztra szénné lettek alázva és minden értelmes polgár fölmosta velük a követ és még ki is hajította őket a retkesvödörből, szépen letiltották a butaságaik mellől a véleményeket (és a konkrétumokat is). Hiába, no! A 'pardavimártáknak' mindig a valóság és a társadalom lesz a legnagyobb ellensége! ;-) Úgy látom, ebből a szempontból immár a Lilla is illik a képbe.
Kamp.

Laci A Lakli 2020.02.27. 12:13:07

Itt azért van egy nemes logikai ellentmondás először leírja ezt:
"A nemek közötti bérszakadék mintegy kétharmad része nem magyarázható a munkaerőpiaci jellemzők – például az életkor, a tapasztalat és az iskolázottság, a foglalkozási kategória vagy a MUNKAIDŐ, valamint más mérhető jellemzők – nemek közötti különbségeivel”
Aztán pár sorral lejjebb ezt írja:
"A bérszakadék egy másik oka a munka és a magánélet közti egyensúly. A nők átlagosan kevesebb órát töltenek fizetett munkával, és többet díjazás nélküli feladataikkal, mint férfi társaik."
Tehát sikerült megcáfolnia magát egy íráson belül!
Egyébként meg az, hogy a nőknek átlagban magasabb a szociális érzékenységük és a gyereknevelésben otthon sokkal jobban részt vesznek ez valószínűleg EGYÉNI döntés. Ezt támasztja alá, hogy a fejlettebb államokban is az adatok szerint nagyobb a bérkülönbség, mint a fejletlenebben (Lásd Ausztria és Románia véglete), ugyanis ha egy családban szerencsére a nő nincs rákényszerítve, hogy robotoljon akkor szerintem teljesen logikus, hogy egyénileg ő a gyerek nevelést (közben vállalva akár a többlet házimunkát) helyezi előtérbe, mint az, hogy biorobot legyen egy gyárban, ahogy például a románoknál van.
A nő ettől nem lesz kiszolgáltatottabb egyszerűen a családban ez a döntés születik az esetek többségében, ugyanis ez egy biológiai különbség a két nem közt.

Kampfer 2020.02.27. 12:16:42

@Laci A Lakli: Ott a pont nálad is! +1! Thx.
Kamp.

Laci A Lakli 2020.02.27. 12:51:36

@Kampfer:
Olvastam a te hozzászólásodat is előtte. Látom téged is kiakaszt ez a mítosz vallási szintre emelése.

kincsőrző 2020.02.27. 12:52:19

@Medgar: ezzel lényegében az EP fő állítását is sikerült megcáfolni.

kincsőrző 2020.02.27. 12:54:04

Jordan B. Peterson kérdését kell feltenni:
az egyenlőség a szabad választásra értendő vagy a végederményre?
A kettő közül egy választható. A kettő együtt nem megy.

igazi hős 2020.02.27. 12:54:31

@Girhes Joe: "Ha létezne bérszakadék a nők rovására, akkor minden értelmes munkaadó kapkodna a női munkavállalókért." Az csak abban a szigorúan elméleti esetben lenne igaz, ha a felvételi eljárás "vakon" történne kizárólag objektív szempontok szerint. Amennyiben mind a teljesítmények, mind az értük kapott bér publikus, akkor és csak akkor lenne egyenlőség. Addig "történelmi alapon" marad a különbség. (Értsd 200 éve csak legalja cselédmunkát kaptak a nők, ma meg "majdnem annyit" kapnak, mint a férfiak.) Nem csak a nők vannak hátrányban, egy kisebbségi (arab, néger, román) szobafestő is nehezebben kap munkát, mint egy kaukázusi.
Bezzeg, amikor Németországban vagy Ausztriában kevesebbet adnak egy magyarnak, mint egy helybelinek, akkor jogos a felháborodás...

Boycie 2020.02.27. 12:56:18

És akkor még nem is vettük figyelembe a biológiát: nők átlagosan fizikailag gyengébbek, fizikai munka és teljesítménybér esetén logikus ha kevesebbet keresnek.
És ott van a PMS, egy csomó nő 4 hétből 1 hétig csak hisztizni és picsáskodni tud, kifejezetten rombolják a munkahelyi légkört és mégis annyi fizetést kapnak mintha 4 hétig normálisan dolgoznának. A nők egyszerűen túl vannak fizetve.
Szerző is leginkább a komposztban hasznosulna. Na...

igazi hős 2020.02.27. 12:57:11

@Medgar: Mernéd a cikket is linkelni?

Boycie 2020.02.27. 12:57:40

@igazi hős: Te egy idióta vagy. Szintén Soros-ügynök??

Ma Baker 2020.02.27. 13:02:35

Óóóóó egy transparency international-os agitpropos kolega bontogatja szárnyait. Mily szép is ez!
Kár, hogy magának ellentmondóan magyarázza meg, miért is teljesen felesleges rugózni ezen a vélt igazságtalanságon.
Egyszerűen a nőknek és a féfiaknak mások a preferenciái. Sokkal kevesebb nő leli örömét vállalatvezetésben vagy hosszú túlórákban, vagy esetleg veszélyes munkakörökben mint férfi.
És sokkal több nő tud kiteljesedni emberekkel kapcsolatos területeken. A szakmákat meg a piac beárazza. Ha valahol változtatni lehetne, az ennél a beárazásnál lenne, csak az már nem illik a Soros kitartottak szexista narratívájába.

888.hu/century-on/feminista-tevhitek-es-az-uber-kiserlet-4186328/

Boycie 2020.02.27. 13:05:58

@Medgar: A feminácizmus értelme az hogy ugyanannyi vezérigazgató legyen nő mint férfi, és menjenek a férfiak is szülni. Mindenki egyenlő. Azt mindíg elfelejtik hogy az uránbányászok és dokkmunkások fele is legyen nő. Ezt az egész feminizmus dolgot az idióta fehér férfiak baszták el, a muszlimoknál ha egy nő feministáskodni kezd, az akkora szégyen hogy saját apja vagy bátyja öli meg. Így aztán ott sikerül valamennyire rendet tartani. A nők szülnek mint állat, Európa is 2 generáción belül muszlim lesz aztán a sok idióta feminista meg buzeráns csodálkozik majd amikor a főtéren halálra korbácsolják. A modern bal-liberalizmus egy öngyilkos ideológia, csak eltart egy darabig (kell 2-3 generáció) amíg felszámolja önmagát.
Amíg a femnácik nem küzdenek azért hogy a sportokban a férfiak és nők együtt versenyezzenek, addíg az egész egy rohadt nagy bullshit. Pl sakkban miért kell külön verseny a nőknek, he?? Mert ostobábbak, vagy mi??

Boycie 2020.02.27. 13:10:10

Ez egy jó film a témában. Az agymosott gendertudósok elképesztöen elfogult fake-research-öt csinálnak.

youtu.be/tiJVJ5QRRUE

Tranquillius 2020.02.27. 13:20:31

Hogy lehet, hogy a kapitalista cégek nem ismerték még fel az ebben rejlő lehetőséget? Hiszen rengeteget spórolhatnának, ha kizárólag nőket alkalmaznak.

Laci A Lakli 2020.02.27. 13:25:20

Amúgy a mai nappal kapcsolatba még ez is eszembe jutott:
"A nők átlagosan kevesebb órát töltenek fizetett munkával, és többet díjazás nélküli feladataikkal, mint férfi társaik. "
Szóval mivel jó az idő a mai napi házimunkája a feleségemnek és nekem nagyjából:
Feleség: Elmosogatni, babapelusozás (amit ma már egyszer én is csináltam), kaja melegítés, (rendeljük az ebédet), WC takarítás.
Férfi: babapelusozás és segítség otthon, szőlőtőke kicsákányozás a kertben, Sajnos rossz állapotban lévő meggyfa gallyazása előkészítése a kivágásának, teregetés (a feleségem közben elment az oviba a másik gyerekért).
Nem érzem, hogy kevesebbet dolgoznék :D.

Medgar 2020.02.27. 13:25:56

@igazi hős: A piac a munkát árazza be. Egy takarító/nő kevesebbet keres mint pl egy kőműves/nő, de nem a gendergap miatt hanem egyszerűen ennyi a munkája ára.

Kampfer 2020.02.27. 13:35:43

@Laci A Lakli: Üdv! Persze, hogy kiakaszt. Egyrészt még érdekképviselőként is összerúgtuk a port az országos szervezettel, mivel még a potenciális tagjelöltek is simán hülyének nézték a szervezetet, hogy ilyen faszságokba beleáll. Másrészt pedig a munkavállalók döntő többsége besorolás szerinti bért kap és nem a kor vagy a nem alapján differenciált bért. Ebben nincs alku. Abban van alku, hogy ezt elfogadja-e a tag, vagy nem. Ha igen, akkor dolgozik, ha nem, akkor pedig szépen keresgél tovább.

Vagyis a poszter, Lillácska szépen hazudott. Ahogy az a szervezetére (TI) és a hasonló sorosista csicskabrigádokra és perze a 'zunijóra' is jellemző. Nincs ezzel baj, csak szépen meg kell világítani minden pofátlan kis hazugságukat! Ezt a nyomorult kis 'gendergap' elméletüket is szét kell szedni és rájuk égetni a pofátlan hazudozók bélyegét! Hadd viseljék ítéletnapig. Szerintem...
Kamp.

Billy Hill 2020.02.27. 14:40:51

@Boycie: "Ezt az egész feminizmus dolgot az idióta fehér férfiak baszták el". Ne már! Hát ők "privilegizált fehér öreg férfiak" csoportként beazonosítva totálisan megkeserítik a nyugati nők életét! ;-)

HaCS 2020.02.27. 15:03:38

Na csak hogy tisztázzuk!

Elolvastam az általad hivatkozott:
ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/gender-equality/equal-pay/gender-pay-gap-situation-eu_en

alapjául szolgáló tanulmány összegzését.

eige.europa.eu/gender-statistics/dgs/data-talks/what-lies-behind-gender-pay-gap
(EIGE: European Institute for Gender Equality)

Idézem a következtetéseik első(!) mondatát:

"A low gender pay gap does not necessarily indicate more gender equality."

Ezután hamarosan kifejtik, hogy Románia nem kivétel, hanem általában az az igazság, hogy azokban az országokban, ahol a nők munkaerőpiaci jelenléte kisebb, ott jellemzően kisebb a differencia. (Csak a magasabb képesítésű nőknek jut állás.) Itt megjegyezném, hogy hibás az az általános vélekedés, hogy a jól kereső nyugati férj mellett ritkábban vállal munkát a feleség.
Aztán le vannak írva sorban a többi okok is. A nők átlagos heti óraszáma, a kisgyerekes anyák munkaerőpiaci aktivitása, a családtagokat ellátó nők aránya, az időszakos munkában dolgozók aránya stb.
Összességében teljesen korrekt okfeltárás logikus következtetésekkel.

A kérdésem csak az, hogy a jó életbe nem lehet erről a hazai oldalakon is hasonlóképpen elfogulatlanul írni? Nem egy-egy adatot kiragadva, hanem az összes ismert okozatot felmérve, semmi önkényes kivételt nem képezve, és semmi nagyívű gondolatmenetet nem hozzáfűzve.

Korrekt, logikus és nem mellesleg védhető módon.

különvélemény 2020.02.27. 18:54:51

"Kereshetett volna sok pénzt, ő inkább ápolónak ment
Volt már modell, szereplője a Barátok közt sorozatnak, kommunikációs igazgató és saját cégének vezetője. Majd az összes lehetséges életpályát félretéve úgy döntött: inkább ápoló lesz. Igen, saját elhatározásból, igen, szenvedélyből."

nlc.hu/egeszseg/20200227/capak-kozott-apolono-vallalkozo-nemeth-franciska/

A gender paradoxon újabb példája, ami ugye arról szól, hogy minél nagyobb egy nő szabadsága, annál inkább szarik a pénzkeresésre és választ "hagyományosan" nőies elfoglaltságot.
Ez persze nem paradoxon, csak így nevezik, mert a libbantaknál kognitív disszonanciát okoz a jelenség.

Medgar 2020.02.28. 13:55:47

@igazi hős: Linkeltem, várom a reakciód...