HTML

A Transparency International Magyarország blogja

Az a célunk, hogy Magyarországon csökkenjen a korrupció mértéke, a közhatalmi döntéshozatal és a közpénzek elköltése átlátható és számonkérhető legyen, a közérdekű adatok pedig könnyen hozzáférhetőek. Ezért küzdünk. Bátran. A korrupció ellen.

Támogassa a korrupció elleni küzdelmünket!

fb_1szazalek_2015.jpg

Facebook

Impresszum

Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Kiadásért felelős személy: Szabó Dániel

El a kezekkel az Alkotmánybíróságtól!


Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának bejegyzése:

Aggasztó, hogy Dr. Salamon László KDNP-s országgyűlési képviselő személyében a nemzeti együttműködés rendszere már a sokadik olyan jogászt juttatja a taláros testületbe, aki a legcsekélyebb mértékben sem rendelkezik az ehhez szükséges szakmai, tudományos kvalitásokkal.

Dr. Balsai Istvánt követően dr. Salamon László az AB második pártpolitikus bírája, ráadásul dr. Dienes-Oehm Egonhoz és dr. Bihari Mihályhoz hasonlóan – életkoránál fogva – a 12 évesre növelt alkotmánybírói mandátumnak csak a töredékét tudja kitölteni.

A Transparency International Magyarország ezért a leghatározottabban kéri a Kormányt, hogy önmérsékletet tanúsítva ne saját pártfrakcióinak soraiból, illetve az egyébként iránta elkötelezett jogászokkal töltse föl az AB-t.

Kezdőlépésként azt javasoljuk, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosításával írják elő, hogy nem lehet az AB tagja az, aki a megválasztást megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt.


1 komment

Na ne vicceljünk

Tegnap volt az ENSZ antikorrupciós világnapja, és úgy tűnik, egyre nagyobb iránta az érdeklődés itthon is. Minden kormány szereti az ilyen alkalmakat, mi is örülni szoktunk, ha megjelennek a rendezvényünkön, mert szilárdan hiszünk a párbeszédben, még ha nem is megy zökkenőmentesen, és akkor finoman fogalmaztam.

Szívesen adunk hát teret az "Átláccó" Fesztiválon kormányzati embereknek, három éve az akkori miniszterelnök (Bajnai Gordon, hogy ne kelljen számolgatni) tartott beszédet és adott át díjakat, két éve Rétvári Bence jelezte, hogy a kormány mindent megtesz a közérdekű bejelentők védelmének szabályozásáért, és persze most is, csak épp szabályozás nincs még. Úgyhogy, aki korrupciós ügyet tárna fel, még várjon egy kicsit. De nem akarom elhallgatni az eredményeket, volt október végén ezügyben egy workshop, az OECD részvételével.

Az idei fesztivált pénteken tartottuk,  konfenciával, mobilapp versennyel és Balkan Fanatik koncerttel, a rendezvényen most Handó Tünde, Rétvári Bence és Péterfalvi Attila képviselték azt az oldalt, amelyik hatalmánál fogva sokat tud tenni a korrupció ellen.

Fel is sorolódott minden, amit a kormány valaha tett, az is, amit az előzők nem tettek meg, majd vasárnapra a Fidesz szóvivője megállapította, remek a helyzet, hiszen a csehek és a litvánok is rosszabbul végeztek Magyarországnál a TI korrupció érzékelési indexén. Én meg tudok 45 országot, amelyek jobban végeztek nálunk, esetleg nézzünk körül arrafelé is.

Mert a helyzet egyáltalán nem olyan jó, és nem térek ki részletesen a state capture-re, de azért a mai hírekből csak kiemelném az erre utaló két apró momentumot. Miskolcon utat aszfaltoznak az alpolgármesternek és a parlamenti képviselőnek, és újabb politikus fog átülni a parlamenti frakcióból független alkotmánybírónak. Lehet, hogy a csehek ennél is rosszabbak (Szomália is, mégsem akarunk ott élni), de jelzem, ez így nagyon nincs jól! Sőt erre mondják, hogy ha megfelelő emberek ülnek a megfelelő helyeken, tényleg nincs szükség vesztegetésekre.

És még jelezném, hogy az új választási törvény értelmében az fog szavazni, aki regisztrál, az fog regisztrálni, akit elérnek a versengő pártok, azok fognak embereket elérni, akik kampányolhatnak, márpedig ez csak a közmédiának és a "civil" szervezeteknek lehetséges a regisztráció időszakában, hiszen az nem minősül hivatalos kampányidőszaknak. Innen azt hiszem, már mindenki számára világos, hogy megindulnak a rejtett pénzek minden oldalon, és aki hatalomra kerül, majd okosan viszonozza a titkos szívességeket. Persze, értem én, hogy majd a nyomtatott médiahirdetések árait nyilvánosságra kell hozni, és ez némi átláthatóságot visz a rendszerbe. De mi a helyzet az óriásplakátokkal? Azok sem olcsók, hacsak nem ingyen kapja az ember, és majd az adófizetők állják későbbi állami megrendelések formájában. Vagy a kereskedelmi médiával, ahol ki tudja, ki kampányol majd és hogyan, a regisztráció alatt. Érdemes lett volna maradni kicsit még a fesztiválon, és meghallgatni azt az előadást, amelyik a médiapiac felosztását taglalta, ki nem mondva ugyan, de két névvel fémjelezve az állami megrendelések 80, igen, nyolcvan százalékát.


Kétségkívül vannak erényei az egyelőre meg nem valósuló antikorrupciós kormányprogramnak, de ha valaki felelős politikus, tudja, hogy az összes intézkedés kiváló megvalósítása sem töri meg azt a bizonyos state capture-t, mert ahhoz bizony politikai akarat kellene. Az pedig hiányzik, így mindennél fontosabb, hogy az állampolgárok kényszerítsék ki azt.

Ha a Balkan Fanatikon vagy mobilapplikációkon keresztül, akkor úgy, rajtunk nem fog múlni!




(Alexa Noémi)

0 komment

Mit tesz a kormány a korrupció ellen?

A kormany.hu információi szerint folyamatosan történnek intézkedések antikorrupciós intézkedések.

November elején például korrupció ellenes együttműködési és egyetértési nyilatkozatot írt alá Magyarország Kínával, nem mondom, hogy régóta szükségét éreztük volna ennek az intézkedésnek. Jóval hasznosabbnak tűnnek a közérdekű bejelentők védelme érdekében októberben tett lépések, csak az nem világos, hogy mikor lesz eredményük. Augusztusban kiderült, hogy eredményes volt az elszámoltatás, a vizsgált ügyek kb. 5%-ában indult nyomozás. Júliusban a thai delegációval is egyeztetett a kormány a korrupció ellenes intézkedésekről. Ideje lesz felhívnom az ázsiai kollégákat, hátha kiderül, mitől olyan fontos Magyarország számára ez a régió antikorrupciós szempontból.

A nyári szezon sűrű volt, etikai kódex készült a hírek szerint (a mai napig nem nyilvános) és Magyarország bejelentette, hogy csatlakozik a Nyílt Kormányztai Együttműködéshez. Júniusban a TI jelentésére reagált a kormány, idézem: "Az elmúlt húsz évben soha nem tettek összesen annyit magyar kormányok a korrupció megelőzésére, visszaszorítására és számon kérésre, mint a jelenlegi Kormány az elmúlt két évben. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy ez a tény kimaradt a szervezet jelentéséből, így a megállapításai nagy részével sem lehet egyetérteni."

A fenti lista is bizonyítja, hogy rengeteget tesz a kormány a korrupció megfékezéséért, éppen ezért nem értem, hogy épp a kormány által elfogadott antikorrupciós kormányprogram végrehajtása miért csúszik jelentősen. A vállalt feladatokból az elmúlt fél évben egy sem teljesült határidőre.

Rákérdeztünk persze a tárcánál, hogy állnak az ügyek,

Level_elso_resz.jpg

 

Level_masodik_resz.jpg

sajnos négy hét alatt nem érkezett válasz a megkeresésre.

Az ügyek pedig így állnak:

TI_KORRUPCIOS_1.jpg

és csak bízni tudunk abban, hogy kicsit jobban fókuszál majd a kormány a saját vállalásai végrehajtására, mint az ázsiai kapcsolatokra.

 

24 komment

Csendes kampány

A múlt héten megszavazták a módosító indítványokat, így jó az esély, hogy a héten véglegessé válik az új szabályozás a választási eljárásokról. Felmerül sok kérdés a dologgal kapcsolatban, például, hogy miért épp a választási szerveken módosítunk, amelyek működését eddig jóval kevesebb kritika érte, mint pl. a pártokét, de most koncentrálnék a kedvenc témámra, a kampányfinanszírozásra.

Még nem világos ugyan, hogy pontosan mi a kormánykoalíció elképzelése az új, átlátható párt- és kampányfinanszírozási rendről, ebben a törvényben már látszik egy-egy irány. A választási kampány finanszírozásával a fő gond az, hogy nem látjuk, kik pénzelik a pártokat, milyen érdekcsoportok állnak mögöttük. A jó rendszer ezeknek a forrásoknak a nyilvánosságát biztosítja. Ezen kívül érdemes még limitálni a hozzájárulásokat és a költéseket, valamint mindezt ellenőrizni, és szankciókat (komolyakat) bevezetni, ha megszegik a törvényt. Épp ezért monitorozta a TI a kampányköltéseket, szervezett egyeztetéseket külföldi és hazai szakértőkkel, és koordinálta a parlamenti pártok egyeztetését az új rendszer alapelveiről.

Az általános elvek mellett azonban nézzük a mostani szabályozás alapján kirajzolódó irányokat! Ezekkel a legfőbb probléma az, hogy az átláthatóság erősítése nem mehet az esélyegyenlőség rovására. Különben minek a választási kampány? Nem nagyon tudok olyan, a költések nyilvánosságát biztosító eszközt, ami sértené az induló pártok esélyegyenlőségét. Viszont a kampányeszközök korlátozása éppen ilyen eszköz. Ha betiltjuk a kampányolást a kereskedelmi médiumokban és az interneten, akkor azok a pártok, amelyek itt szólítják meg a választóikat, sokkal nehezebben tudják eljuttatni a saját üzeneteiket. A kereskedelmi médiumokban való kampányolás betiltása mellett a fő érv általában az, hogy drága mulatság, jobb az olcsóbb kampány. Tényleg drága, de ettől még egy eszköz a sok közül a választók tájékoztatására. A lényeg az lenne, hogy lássuk: ki mennyiért veszi a hirdetéseket és miből. Az internetes felületeken történő hirdetések tiltására még ez az érv sem igaz, így nehéz más indokot mögé látni, mint azt, hogy ez az ilyen fórumokon sikeres pártok lehetőségeinek korlátozása.

A körvonalazódó szabályozásban pozitív fejlemény ugyanakkor a kampányidőszak rövidítése, célszerű lesz majd szankcionálni a kampányidőszakon kívüli kampányolást.

A kampánycsend megtartása a XXI. században szerintem nehezen értelmezhető, de nem ettől igazán korrupt a rendszer, hanem a bevételek és kiadások átláthatatlanságától. Papcsák Ferenc egy múlt heti rendezvényen jelezte, hogy szívesen veszi a TI közreműködését a párt- és kampányfinanszírozás reformjában. Rogán Antal válaszolt is a megkeresésemre, majd akkor lesz egyeztetés, ha eljön az ideje. A sajtóhírek alapján számomra nem világos, mennyire tartja a parlamenti pártok által tavasszal kijelölt irányt a kormánykoalíció.

0 komment

Mobil applikációval a korrupció ellen – nyerj félmillió forintot!

A Transparency International Magyarország pályázata


Mit várunk?

A pályázatra olyan Android platformra készített mobiltelefon applikációkat várunk, amelyek

  • népszerűsítik az üzenetet, hogy a korrupció ellen tenni kell
  • felhívják a figyelmet a problémára és a korrupció káros hatásaira
  • segítséget nyújtanak a korrupció elleni küzdelemben
  • minden egyéb kreatív megoldást várunk (játékot vagy egyéb applikációt egyaránt), ami a témához kapcsolódik!


Mik a pályázás feltételei?

Bárki pályázhat, Android mobiltelefonra készített applikációval. Az applikáció működőképes legyen Andorid 2.1-es verziószám felett.  Egy pályázó több pályaművet is beadhat.

Az applikációba kötelező beépíteni:


Nem kötelező, csak javasolt modulok beépítése:

  • Játék jellegű funkciók beépítése
  • Telefon GPS funkciójának használata
  • Térképre rajzolás lehetősége
  • Trend-mutatás
  • Infografikus megjelenítés
  • TI anyagainak használata (http://www.transparency.hu/TEMAK )
  • RSS hírcsatornák használata
  • Social media összeköttetés
  • Kétnyelvű (angol, magyar) applikáció előny

Hogyan adhatom be a pályázatot?

Az applikáció teljes anyagát csatolt file-ként e-mail mellékletben küldd el a bazis@transparency.hu címre!

Meddig kell leadni a pályázati anyagot?

2012. december 2-ig beérkezett pályaműveket fogadjuk el.

Díjazás:

1. díj:  500.000 Ft
2. díj:  300.000 Ft
3. díj:  100.000 Ft

Egyéb meglepetés ajándékok várnak rátok a Telenor és a Kreatív Csoport felajánlásából!

A díjátadásra és a nyertes applikációk bemutatására 2012. december 7-én, a Korrupcióellenes Világnap alkalmából megrendezésre kerülő „Átláccó Fesztiválon” kerül sor, az A38 Hajón.

Ha a pályázattal kapcsolatban további kérdésed van, írj a bazis@transparency.hu e-mail címre!



Adatkezelés, szerzői- személyiségi jogok:

A pályázó a pályamű beadásával hozzájárul nevének a pályázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatalához.

Pályázni kizárólag olyan művekkel lehet, amelyeknek egyedüli és kizárólagos szerzője a pályázó, továbbá nem sértik harmadik személyek személyhez fűződő jogait (Az alkotóközösség is egy pályázónak számít.) Amennyiben a beadott művek mégis más személyek szerzői vagy egyéb személyhez fűződő jogait megsértik, akkor az abból fakadó bármilyen igény tekintetében a pályázó teljes jogi felelősséggel tartozik, és köteles a kiírót mindennemű jogi igény érvényesítése alól mentesíteni.

Mindenki csak a saját maga által készített művekkel pályázhat. Automatikusan, indoklás nélkül kizárjuk a pályázatból azokat a pályázókat, akik a közerkölcs megsértésére alkalmas, megbotránkoztató, vagy faji, etnikai, vallási, világnézeti szempontból gyűlöletkeltésre alkalmas műveket küldenek be és az ilyen tartalmú applikációkat figyelmeztetés nélkül töröljük.

 A Pályázó a művek elküldésével automatikusan és ingyenesen engedélyezi, hogy

 - pályázatát a Transparency International Magyarország honlapján, facebook oldalán, publikációkban, kiadványokban, egyéb online felületein közzétegye;

- a pályaművek a Transparency International Magyarország rendezvényein a nyilvánosság számára megtekinthetők legyenek;

- a nyertes pályaműveket a Transparency International Magyarország további kampányai keretében használhassa, terjeszthesse;

- a Transparency International Magyarország a pályamű bemutatása során biztosítja, hogy a pályázó neve fel legyen tüntetve;

- a nyertes applikációkra a Transparency International Magyarország kizárólagos használati jogot szerez.

A nyertes pályázó köteles az applikáció minden elemét átadni forráskóddal együtt, a Transparency International Magyarország számára.

4 komment

Tisztelt Államtitkár Úr!

Lázár János
államtitkár
Miniszterelnökség

Tisztelt Államtitkár Úr!

A Transparency InternationaI Magyarország Alapítvány (TI) átfogó helyzetelemzést készített Magyarországon az állami intézményrendszer átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról. Az ún. Nemzeti Integritás Tanulmány (National Integrity System – NIS) célja, hogy a korrupciós helyzetek kialakulását lehetővé tevő jogszabályi hiányosságokat és gyakorlati hibákat azonosítsuk, és orvoslásukra javaslatokat fogalmazzunk meg.

A nemzetközi módszertanon alapuló kutatás kimutatta, hogy a ’Választási szervek’ a hazai intézményrendszer legerősebb pillérei, míg a ’Politikai pártok’ a leggyengébbek közé tartoznak.

A tanulmány megállapítja, hogy a választási testületek tevékenysége és működése nemcsak a jogi előírásoknak felel meg, hanem információt is közvetít az állampolgárok számára a gyakorlatban, ami meghaladja az előzetes várakozásokat. A választási szervek átalakítására vonatkozó törvényjavaslatban tervezett intézkedések felvetik annak lehetőségét, hogy újabb – eddig jól működő – kontrollintézmény függetlensége sérüljön.

A pártfinanszírozás 1989-ben kialakított szabályai és érdemben azóta változatlan gyakorlata mára a politikai rendszer demokratikus és elszámoltatható működésének jelentős akadályává váltak. A jelenlegi párt- és kampányfinanszírozási szabályokat nem lehet tisztességesen és átláthatóan alkalmazni. A pártok nem tudnak a közvélemény számára is elfogadható, hiteles választ adni arra az alapvető kérdésre, hogy honnan származik a választási kampányaik és a működésük finanszírozására fordított pénz, és azt miként használják fel.

A pártfinanszírozás új rendszerére vonatkozó alapelvekben a parlamenti pártok megegyeztek a Transparency International segítségével 2012 áprilisában. Az elvek kialakítását számos, magas színvonalú, nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vevő szakmai tanulmány, valamint éveken át tartó magas szintű egyeztetések előzték meg. Tekintettel az alapelvek szakmai megalapozottságára és széles körű politikai támogatására, meggyőződésünk, hogy csupán ezen alapelvek mentén, ezek követésével alakítható ki átlátható és számon kérhető szabályozás. Amennyiben a kormány eltér a lefektetett alapelvektől, felmerül a kérdés, vajon valóban az átláthatóság megteremtése-e a célja.

A pártfinanszírozás Magyarországon kulcskérdés a korrupció és a versenyképesség szempontjából, ezért a TI kénytelen megdöbbenését kifejezésre juttatni a kormány ezen a téren tett ellentmondásos kijelentései, valamint az eddig kidolgozott szakmai anyagok figyelmen kívül hagyása miatt.

Tisztelt Államtitkár Úr! A Transparency International Magyarország nyomatékosan kéri, hogy a kormány a pártfinanszírozás átláthatóvá tételére összpontosítson, és tartsa magát az ezzel összefüggésben idén áprilisban valamennyi parlamenti párt által elfogadott alapelvekhez.

Tájékoztatom arról, hogy jelen levél a www.transparency.hu honlapon is megjelenik.

Budapest, 2012. október 10.

Tisztelettel:

Dr. Alexa Noémi
ügyvezető igazgató

2 komment

Ma este Hackathon!!!!

Amikor Tausz kolléga májusban elment a TI Titkárságához dolgozni, pár hét után lelkesen mondta, hogy részt vett egy Hackathonon, ami olyan, hogy IT fejlesztők 24 órán át összezárva egy problémára keresnek informatikai megoldást. Például amin ő volt, egy facebook applikációt fejlesztettek, amivel bárki könnyen tud fotókat küldeni, ha korrupciós helyzettel találkozik úgy, hogy nem lehet felfedni ki volt a beküldő. Itt mi csak hüledeztünk, milyen fejlettek ott Berlinben, míg bennünk még élénken élt a régebbi informatikusunk mondata, miszerint azért nem működik a wifi, mert lassú az irodában a levegő.

És akkor tessék, ma meg együtt indítunk Hackathont a Kitchen Budapesttel és a berlini Titkársággal. A cél, hogy a fiatalok számára fejlesszünk olyan eszközöket, amelyek segítik őket korrupciós helyzetek felismerésében, megakadályozásában. Az Ifjúság és korrupció című kutatásunk szerint ugyanis a fiatalok nagy része szívesen tenne a visszaélések ellen, de nem tudják, mik a lehetőségeik.

Márpedig, az internet és az ahhoz kapcsolódó technológia aranybánya a korrupció ellen, hiszen a nyilvánosság révén hatalmas a megelőző ereje. Ha például minden közpénzből finanszírozott szerződés megjelenne egy kereshető adatbázisban, és nem pdf dokumentumban az önkormányzat honlapján sok kattintás után, valószínűleg kisebb lenne az esélye annak, hogy a polgármester a saját bt-jével köt szerződést tanácsadásra. Nagy Britanniában a képviselők költségtérítése körül kialakult botrány után jelent meg a költéseket nyomon követő internetes adatbázis, így már kínosabb volt kerti csapra elszámolni a pénzt. A K-monitorral és a TASZ-szal közösen lassan elkészül a sok közbeszerzési, cégbírósági és egyéb adatot összekötő megaadatbázisunk, a Háló.

Az adatbázisokon kívül nagy lehetőség még az internet arra, hogy egy-egy beruházást, fejlesztést vagy kampányok költéseit monitorozzuk, akár a saját lakóhelyünkön. És persze arra, hogy okos kutatások eredményeit szemléletesen bemutassuk. Mint a korrupció érzékelési indexet, ezzel az interaktív térképpel:

cpi kep.jpg

Holnap este megtudjuk, mire jutnak 24 óra alatt a fejlesztőkből, designerekből és korrupcióhoz értő emberekből álló csapatok, és ki nyeri az 1000 eurós díjat. Lehet jönni, nézni, segíteni, részt venni!

 

0 komment

Ideje felébredni

a címe ennek a blognak, meg egy egész nemzetközi kampánynak, ami azt tűzte ki célul világszerte, hogy nyissuk fel az emberek szemét: lehet korrupció nélkül is élni.

Ez egyben koncepcióváltást is jelentett a Transparency International (TI)  berkein belül, a hagyományosan a döntéshozókkal kommunikáló civil szervezet maga is felébredt, és rájött, hogy akkor tud hatékony lenni, ha olyan eszközöket állít elő, amelyekkel az emberek nagy része képes fellépni a korrupció ellen. Így aztán, a TI 2015-ös stratégiájának középpontjában az emberek állnak.

Nem mintha ez teljesen újdonság lenne, hiszen sok országban működik jogsegélyszolgálat, az örmény kollégák rendszeresen szerveznek tüntetéseket, mi is tartunk előadásokat mindenfelé, sőt, a kampányköltések monitorozását szinte kizárólag önkéntesekkel végeztük. Mégis, a stratégia nagy lépés afelé, hogy mindezt tudatosabban tegyük. Olyan eszközöket fejlesszünk, amelyek segítségével a magyar állampolgárok képesek egyszerűen és hatékonyan számonkérni a döntéshozóikat, felismerni és jelenteni korrupciós helyzeteket, és tudatosan dönteni, amikor választásokra kerül sor.

Mi itthon úgy gondoltuk, hogy első lépésként igyekszünk minél több fiatalt elérni. A célcsoport mellett az ifjúság körében végzett felmérésünk lesújtó eredményei alapján döntöttünk. Amint kialakul egy kellőképpen számos Bázis, szeretnénk bevonni a tagjait a munkánkba és a már itthon is rendelkezésre álló eszközöket általuk is terjeszteni, használni.

És akkor jött az ötlet, amit én az utóbbi években eddig mindig mereven elutasítottam: menjünk a Szigetre. Nagyon szeretem a Szigetet, amióta csak létezik, egyetlen évben nem látogattam ki, amikor még túl pici babával voltam otthon. De a Sziget arra való, hogy szórakozzunk, nem pedig korrupcióellenes kérdőívek kitöltésére egy-egy kínosan kevés résztvevővel zajló beszélgetéssel megspékelve. Az idén viszont kemény munkával - és egy jó ötlettel - meggyőztek. Olyannyira, hogy együttműködést kezdtünk a Sziget Szervezőirodával, és a Szigeten kívül a Balaton Soundra is megyünk.

Az ötlet angolul Big Splash, magyarul szimplán Nagyfröccs. A lényege a vízicsata. Azért lesz korrupciós kvíz is Ipadeken. A regisztrációs kvíz után pedig indulhat a harc, ami úgy néz majd ki, mint egy számháború. Ennek következtében az irodában halomban állnak a vízipisztolyok, matracok és úszógumik. Mondta is a brit nagykövet a pénteki sajtótájékoztatón (linken jó fotók!), vízipisztollyal a kezében, hogy nem gondolta volna, hogy fegyverrel a kezében fog állni a Szabadság téren.

Ez most a nyár fő attrakciója egy-két szakmai anyagon kívül, mint például holnap jelentetjük meg nagy cégek átláthatósági világrangsorát, július végén pedig a visegrádi országok korrupciós helyzetét összehasonlító tanulmányunkat.

Izgulunk, hogy lesz-e kedvük így is szórakozni a fesztiválozóknak, hogy milyen lesz a sok nem alvás. És persze azért, hogy mindezek hatására jövőre megsokszorozódnak-e a bejelentések a jogsegélyszolgálatunknál, nő-e az igény a közbeszerzések monitorozását segítő integritási megállapodások alkalmazására és ha nem is jövőre, de pár éven belül kialakul-e egy olyan tudatos réteg, amelyik képes kikényszeríteni egy tisztességes pártfinanszírozási szabályozást.

És a végére egy kis kedvcsináló történet a TI munkájához való csatlakozás hasznosságáról: Ella (Salgó, projekt menedzser) és Zsolt (Németh, ügyvéd) ennek a kampányfilmnek a forgatásán ismerkedtek meg tavaly,

szombaton házasodnak. Sok boldogságot Nekik!!!!

7 komment

Nem besúgó, hanem közérdekvédő

A világ több mint 100 országában működik Transparency International helyi szervezet. Ezek mind szakmailag, mind anyagilag függetlenek a berlini Titkárságtól. A Titkárság feladata azon túl, hogy eszközöket dolgoznak ki és  kutatásokat végeznek, hogy biztosítsa az információáramlást a sok tagszervezet között. Az európaiak általában évente kétszer találkoznak, ennek kapcsán jártunk a múlt héten Berlinben.

Ültem a közérdekű bejelentők védelméről tartott workshopon, hallgattam, hogy Portugáliában és Dániában például nincs erre vonatkozó jogszabály, míg Lettországban és Luxemburgban van. És hogy Gröndlandon meg Lettországban annyira kevesen laknak, hogy ha nem védik megfelelően a bejelentőket, nem csak saját magukat, hanem az egész családjuk egzisztenciáját veszélybe sodorhatják. A workshop közben persze olvasgattam a neten ezt-azt, és szembe jött a hatvani kórház története. Nem korrupciós ügy, de kiválóan mutatja, milyen egy közérdekű bejelentő karrierje egy olyan országban, ahol ennek se megfelelő szabályozása, se kultúrája nincs.

Röviden: a kórház szakembere hiányolja a higiéniai előírások betartását a nőgyógyászati kisműtőben, ezt jelzi a szakmai igazgatónak. Pár nap múlva felmondanak neki, ő tovább megy, végül az illetékes tárca is ellenőrzést tart a kórházban. Mindent rendben találnak (nem a kisműtőt nézik). Majd megjelennek a cikkek arról, hogy a bejelentést tevő szakember bosszúálló, őrült, stb.

Hogy valójában mi a helyzet, sose tudjuk meg, mert Magyarországon nem létezik olyan szerv, amelyik valóban alaposan és függetlenül kivizsgálja a bejelentést, és ha igaz az állítás, valódi védelmet biztosítana a bejelentőnek. Mi a korrupciós ügyekre fókuszálunk, tehát, az a vágyunk, hogy ha valaki korrupciót tapasztal és bejelentést tesz, védelemben részesüljön. A korrupciót tapasztaló magyarok 90%-a nem tesz bejelentést, mert fél, hogy retorzió éri, és mert nem hiszi, hogy bárki kivizsgálná. A közérdekű bejelentőket elvileg a Büntető Törvénykönyv védi, mivel 257. §-ában kimondja, hogy aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el. Ugyanakkor a statisztikák azt mutatják, hogy az utóbbi években egyáltalán nem indult bírósági eljárás ezen paragrafus alapján, ami jól jelzi a rendszer problémáit.

Pedig az angolszász országok szerint jóval olcsóbb a bejelentőket védeni, mint a belső ellenőrzési osztályokat fenntartani. A kormány antikorrupciós programja elvileg kezeli majd a kérdést szeptember táján, ezért is jó, ha már előre gondolkodunk. Milyen intézményrendszer lenne képes megvédeni a bejelentőt? És leginkább, mi kellene a kultúraváltáshoz, azaz, hogy a bejelentőben ne besúgót lássunk?

Angliában sem ment könnyen. Úgy lett védelem és jogszabály, hogy rengeteg ember meghalt, amikor elsüllyedt egy komp, összeütköztek vonatok és felrobbant egy olajtorony. Egyik esetében sem mertek jelenteni, de erre csak a vizsgáló bizottságok derítettek fényt utólag. És akkor hoztak egy jogszabályt (1998-at írunk), ami elég tág kereteket szab, hatékony védelmi eljárásokkal. Ott beleférne a védelembe a hatvani bejelentő esete is, nem csak korrupciós ügyek.

Hogy nálunk mi fér majd a jogi keretek közé, elvileg szeptember 30-ig kiderül. A kormány ekkorra ígérte magának és nekünk az antikorrupciós kormányprogramban, hogy megfelelő kereteket biztosít a közérdekű bejelentőknek (szerintem csúszás lesz). De hogy a kultúraváltás mikorra történik meg, az attól függ, hogy egy-egy nagyobb korrupciós ügyet sikerül-e így leleplezni, vagy a vizsgálatkor kiderül-e, hogy a kár megelőzhető lett volna, ha nem rettegnek a tanúk egzisztenciájuk elveszítésétől.

6 komment

ÁSZ kritika, eurozóna - Brüsszelben voltam

Az ÁSZ-nak igaza van. Hack Pétert kevesen tartják függetlennek, mert 2002-ig aktív politikus volt. Akárcsak az ÁSZ elnökét. Eddig a hasonlóság, amire az ÁSZ a kritikáját alapozza. A különbség, hogy az ÁSZ elnöke még utána is politizált. Konkrétan, 1991 óta minden pozícióját a Fidesznek köszönheti, beleértve az ÁSZ elnökséget. Különbség még, hogy sem Hack Péterben, sem a Transparency Internationalben soha nem merült fel az a gondolat, hogy ő a szervezet elnöke legyen. Akármilyen jól végezné a dolgát, hiteltelenné tenné mindannyiunk munkáját.

Hack Péter vezette a TI integritás kutatását, azaz, koordinált egy száz főt számláló kutatói csapatot. Munkáját a magyar TI munkatársán kívül egy tíz főből álló Tanácsadó Testület, egy külső bíráló, valamint a TI berlini Titkársága ellenőrizte.

Az ÁSZ elnökét ezzel szemben (elvileg) nem ellenőrzi senki. Sőt. Ő felel a pártok (beleértve a Fideszt, amelynek megválasztásáig aktív politikusa volt) pénzügyeinek ellenőrzéséért. Remélem, így már érthető, miért látjuk problematikusnak, hogy az ÁSZ-t pártpolitikus vezeti.

Vannak pozíciók, ahova nem való pártpolitikus (vagy annak közeli hozzátartozója). A kutatásvezető nem ilyen, mert van fölötte kontroll. A független intézmények vezetői széke viszont ilyen. Nem olyan bonyolult ez az antikorrupció.

És akkor, amiről valóban írni szeretnék.

Brüsszelben mutattuk be múlt szerdán az összeurópai integritás tanulmányt. Hatalmas projektet zártunk ezzel, 25 tagállamban, nemzetközi módszertan használatával elemeztük az országok integritás rendszerét, és készítettünk egy összehasonlító tanulmányt. A tagszervezeteken kívül a brüsszeli TI iroda és a berlini Titkárság is óriási munkát végzett. Az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatón, azon kívül, hogy bemutatta Cobus (de Swardt, TI nemzetközi ügyvezető) az egész EU-ra vonatkozó főbb megállapításokat, pár ország példáján keresztül felhívtuk a figyelmet egy-egy problémára, ami az egész uniót érintheti. Az egyik ilyen ország Magyarország volt, így kerültem én Brüsszelbe. Pusztán azért, hogy sokadik magyarként elmenjek Brüsszelbe elmondani a hazai helyzetet, amitől az egész nemzetközi média amúgy is hangos, egészen biztos, hogy nem fizettek volna nekem egy repülőjegyet.

A beszédem itt letölthető (Attacking public interest c. file), de összefoglalom nagyon röviden.

Akárcsak az EU egészében, Magyarországon is baj van a pártokkal és finanszírozásukkal, nincs lobbiszabályozás és a választások szervezése, akárcsak Európában rendben van nálunk is. Ami számunkra újdonság, a kontrollintézmények függetlenségének megkérdőjelezhetősége, pl. ÁSZ, igazságszolgáltatás, alkotmánybírák, NMHH, illetve a jogalkotás még átláthatatlanabbá válása. Ez pedig azt jelzi, hogy az állam érdekcsoportok fogságába került, ld. még state capture.  Mindemellett vannak pozitív fejlemények, úgymint antikorrupciós kormányprogram, OGP csatlakozás és az ügyészség megerősítése. Magyarországot nagyon súlyosan érintette a válság, már 2008-ban, 2007 és 2013 között pedig 26,4 md euró uniós forrást kapunk, ami a meggyengült intézményrendszer következtében nem biztos, hogy az eredeti cél szerint kerül felhasználásra.

És hogy mit tanulhat az EU a magyar példából? Szerintem, azt, hogy azok az országok, ahol a pénzügyi és gazdasági válság hasonlóan súlyos következményekkel járt, mint nálunk, és politikai változások elé néznek, könnyen lehet, hogy hasonló pályát futnak be. És akkor hiába ad mindenféle mentőcsomagot az EU, a state capture az a modell, ami jó eséllyel magát a mentőcsomagot is elnyeli. Tehát, ha meg akarják menteni az eurozónát, akkor a gazdasági és pénzügyi mutatókon túl, az uniónak az állami intézményrendszer integritási fokát is számon kell kérnie a tagállamain, különben nincs az a német adófizetői eurómennyiség, ami ezeket az országokat és velük együtt az eurót kihúzná a válságból.

Ez szorosabb kontrollt, ha akarjuk, az integráció egy magasabb fokát jelenti. Nem biztos, hogy ezt akarjuk, vagy ez a jó megoldás. De ha nincs ez a fajta uniós szintű számonkérés, akkor nem sok az esély a válságból való kilábalásra. Nos, ez volt a beszéd lényege, sajnos, az MTI számára ez a rész már nem volt érdekes, a kormány pedig az MTI-ből értesült, majd reagált.

Pedig annyival hasznosabb lenne, ha ilyen típusú, szakmai, tartalmi dolgokról vitatkoznánk a nyilvánosság előtt. Például, aki ezt a posztot olvassa, mit gondol? Érdemes bármennyi eurócentet fektetni az eurózóna megmentésébe a jelenlegi uniós intézményi keretek között?

 

42 komment

Átláthatatlan egyeztetések

Agyalok egy ideje, hogyan lenne érdemes összefoglalni az elmúlt hetek eseményeit. Írjak arról, hogy hogyan éljük meg a káoszt az irodában? Hogy hányszor foglalja át Dia (Sebestyén, irodavezető) a hotelt, telefonál a képviselők asszisztenseinek ezredszer is? Vagy arról, hogy milyen, amikor egy békésnek induló péntek felborul, jönnek a TV stábok és Ádámnak (Földes, jogi igazgató) esélye nincs mást csinálnia, mint nyilatkoznia a pártok állami támogatásáról? Vagy arról, hogy engem ez a káosz mennyire kihoz a sodromból?

Inkább megpróbálok tényszerű lenni és a személyes véleményemet visszafogottan jelezni.

Április 4-én a parlamenti pártok aláírtak egy nyilatkozatot a párt- és kampányfinanszírozás alapelveiről. Ebben többek között vállalták, hogy a tavaszi ülésszakban törvényjavaslatot nyújtanak be, és rögzítették, hogy a pártok költségvetési támogatásban is részesülnek. A megbeszélésen abban maradtunk, hogy május végéig törvényszöveg készül. A TI vállalta az egyeztetések koordinációját mindaddig, amíg azok a vállalt alapelvek szerint történnek. Az első egyeztetést május közepére terveztük, hogy a kérdéses pontok hosszú listájáról minden pártnak legyen ideje kialakítani a saját álláspontját.

A május 14-ére tervezett egyeztetés előtti napon megállás nélkül kerestük Lázár János és Gulyás Gergely titkárságát, ők vettek eddig részt a tárgyalásokon. Gulyás Gergely jelezte, nem tud jönni. A frakcióvezetői irodától nem kaptunk választ, más se jelentkezett a Fidesztől, hogy jönne. Mivel nem láttuk értelmét, hogy egy kétharmados törvényről a kétharmad birtokosa nélkül egyeztessünk, a rendezvényt lemondtuk. Másnap Papcsák Ferenc állítólag megjelent a helyszínen, nem értve, hogy miért marad el a megbeszélés.

Kértük a frakcióvezetőt, hogy erősítsünk a kommunikáción. Így is lett, a május 25-ére összehívott újabb megbeszélésen való részvételét minden párt, így a Fidesz is időben visszaigazolta. Egy nappal az egyeztetés előtt a Fidesz jelezte, mégsem jó nekik az időpont, mert a KDNP is szeretne részt venni (eddig őket a Fidesz képviselte), és ők nem érnek rá. Nélkülük a Fidesz sem jön; újra elmarad az egyeztetés.

A KDNP részvételi szándéka gondolom összefügg azzal a ténnyel, hogy május 17-én a miniszterelnök bejelentette, hogy megvonná a pártok költségvetési támogatását. Ez a javaslat épp ellentétes a nyilatkozatban foglalt 6. alapelvvel, amely szerint "Biztosítani kell, hogy a pártok működésükhöz szükséges minimális forrásokat állami támogatásként kapják meg, ám a túlzott állami függőséget el kell kerülni".

A fenti történéseket nagyon igyekszem úgy értelmezni, hogy a pártfinanszírozás ügye pusztán logisztikai nehézségek áldozata és a kormánypártok számára az átláthatóság és számonkérhetőség biztosítása továbbra is prioritás. Igyekszem, de nem megy. Ha május végéig egy olyan időpontot sem lehet összehozni, ami minden pártnak megfelel, akkor nem tudom elképzelni, hogy lenne esély tartalmi kérdésekben megállapodni.

Vajon a parlamenti munka is hasonló szervezettséggel folyik? Vagy csak a pártfinanszírozás ügye ennyire mostoha? Jobb ebbe nem belegondolni.

 

0 komment

Meddig független az igazságszolgáltatás?

Mindenki tanulta történelemből, hogy a hatalmi ágak szétválasztása arra jó, hogy önkényuralmat akadályozzon meg. (Még én is elsajátítottam, pedig nagyon nem volt kedvenc tárgyam, szegény Máthé Pali bácsi - híresen jó történelem tanár volt - sokat kínlódott velem).

Ezt az Alaptörvényünk is így gondolja: "A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik." Tehát, a kormány, a parlament és az igazságszolgáltatás egymástól függetlenül működnek, azaz, a kormányban vagy a parlamentben fel sem merül, hogy az igazságszolgáltatást ellenőrizze, számon kérje, befolyásolja. Antikorrupciós szempontból az igazságszolgáltatás kulcskérdés. Ha nem bízhatunk abban, hogy ügyeinket függetlenül, befolyástól mentesen ítélik meg, akkor nincs az az antikorrupciós csomag, ami bármit is érne.
Ehhez képest szemet szúr az a hír, hogy a főbírónak az igazságügyi miniszter kérésére meg kell vizsgálnia, hogy megfelel-e a társadalmi elvárásoknak egy jogerős bírói ítélet. Mindez azután, hogy a miniszterelnök is jelezte, személy szerint nem ért egyet az ítélettel, de ilyet ő nem mondhat. Csak mégis mondja, a Parlamentben.
A 2006-os zavargások után bírókat idézett be egy parlamenti bizottság, függetlenül hozott ítéleteiket kellett volna magyarázniuk a törvényhozó hatalom képviselőinek. Montesquieu szevasz, Alkotmány/Alaptörvény smafu, gondoltuk. Aztán a parlament az ítéletek egy részét meg is semmisítette. A hatalmi ágak szétválasztását el lehet felejteni. 
A kormány elvileg egyedül a büntetőpolitikán keresztül befolyásolhatja az igazságszolgáltatást, épp most teszi majd, új Btk-t terjesztett a Parlament elé. Egy éve az alkotmánybírósági megsemmisítést elkerülendő az Alaptörvénybe emelték a tényleges életfogytiglanig tartót szabadságvesztést, ám hiába az alkotmányozói akarat, ezt a büntetést a bírák csak nem nagyon akaródznak alkalmazni. Ennek áthidalására az új Btk. javaslat 90.§-a szerint az erőszakos többszörös visszaesővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni, azaz a törvényhozó elveszi a bírótól azt a jogot, hogy maga határozza meg, hogy mi a megfelelő büntetés. A bíró döntése helyett a törvényhozó magához rendelte ezzel a büntetés kiszabásáról való döntést, ami egy jogállamban nem elegáns.
Nem hiszem, hogy bármelyik büntetőbíró szívesen ítél enyhe büntetést gyilkosoknak. Viszont azt szilárdan hiszem, hogy a bírók a jogszabályok és a rendelkezésükre álló bizonyítékok, és nem a társadalom elvárásai alapján kell, hogy ítéletet hozzanak.
Régebbi (2007-2008) kutatásaink egyértelműen kimutatták, hogy Magyarországon a bíróságok megítélése rosszabb, mint a valóság, és hogy a legnagyobb korrupciós kockázat a szervezeti működés átláthatóságának és (nem kormány általi) számonkérhetőségének hiányából ered. A kenőpénzes ítéletek és az ítélkezés politikai befolyásolása, ha elő is fordul, nem rendszerszerű probléma.
Mostanában főleg arra hívjuk fel mindenki figyelmét, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége megkérdőjeleződött az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének túlhatalma és személyes összeférhetetlensége révén. Azt egyelőre nem látjuk, hogy mindez hova vezet, mikor mutatja majd azt valamelyik kutatás, hogy jelentős az ítélkezés politikai befolyásolása.  Kíváncsian várjuk Darák Péter válaszát az igazságügyi miniszter kérdésére, iránymutatást fog adni arról, hogy mennyire próbál megfelelni az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom igényeinek.


 

 

69 komment

A klientúra kára

Nem, nem és nem. Nem gondolom, hogy bárkinek haszna lenne a mindenkori kormánytöbbség klientúraépítéséből (na jó, a mindenkori kormánynak és klienseinek rövid távon igen). Sőt, meggyőződésem, hogy a klientúra építés átláthatatlansága - akármilyen nemzeti érdek védelmében történik - kiszámíthatatlanná teszi a nem kliensek számára az üzleti környezetet, ezáltal korlátozza a tisztességes versenyt és csökkenti a gazdasági növekedés, valamint a közpénzek hatékony felhasználásának esélyét. És máris annyi a nemzeti érdeknek.

A klientúra építés lényege, hogy a mindenkori kormány a hozzá közel álló üzleti köröknek kedvez. Török Gábor szerint ez hasznos is lehet, hogy ha a célja az, „hogy azok később az állam segítsége (megrendelése) nélkül is” boldoguljanak. Ha jól értem, akkor azért, mert ezáltal kiépül egy jól működő vállalkozói kör, ami fellendítheti a gazdaságot. Akkor Magyarországon két jól működő vállalkozói körnek kellene lennie, mert klientúra építésben aktív mindkét politikai oldal.

A gazdaságot tényleg jól működő vállalkozások tudják fellendíteni, viszont a jól működő cégek versenyképesek, mégpedig a piacon és nem kormányszimpátiában. Abban a pillanatban, hogy a politikai kötődés, és nem egy jól definiált üzleti terv a kedvezményezettek kiválasztási kritériuma, torzul a verseny, ami nem segíti elő a növekedést.

A klientúra építés legnagyobb kockázata viszont nem is a rosszul elköltött adóforintokban rejlik, hanem abban, hogy azon keresztül vezet az út a sokat emlegetett state capture-höz. A gazdasági és politikai elit összefonódásának a state capture a klientúra építésnél valóban magasabb szintje, amit akkor lehet megugrani, ha megvannak az alapok: baráti cégeknek, baráti megrendelések. Így már nem is kell sajnálkoznunk azokon az adatokon, hogy 2010-ben a közbeszerzések 54%-ában, 2011-ben 49%-ában egyetlen ajánlattevő volt, és nyert. Lehet, hogy éppen ezek a cégek fogják fellendíteni a gazdaságot, amikor majd már nem lesz szükségük állami megrendelésekre. És ha hatalomváltás történik, akkor a most másik ötven százalékon osztozó cégek kerülnek az egyetlen ajánlattevős oldalra. Így megy ez.

Abban egyébként egyetértek, hogy ha már klientúra építés zajlik, akkor jobb, ha ezt kimondja a mindenkori kormány, és nem kell babrálni mindenféle trükkökkel a baráti megrendelések elintézéséhez. Félreértés ne essék, nem csak a mostani kormányról beszélek. Az a tény, hogy ez más országokban is előfordul, nem hiszem, hogy igazolná, hogy ez a helyes út a gazdasági növekedés elindítására. Vannak országok, ahol, ha ilyen típusú botrány tör ki, politikai bukás a következménye.

72 komment

Fiatalok és a korrupció

A fiatalok 80%-a azt gondolja, nem éri meg becsületesnek lenni Magyarországon. Az 1000 fős mintán tavaly év végén végzett kutatásnak vannak pozitívabb megállapításai is, mint például, hogy nagyjából ugyanennyi 19 és 26 év közötti fiatal utasítja el a korrupciót.

 

Mindez a gyakorlatban valószínűleg azt jelenti, hogy ha van rá lehetőség, akkor inkább a tisztességes utat választják, de a pillanatnyi családi érdek úgy kívánja, akkor az "úgyis mindenki ezt teszi" gondolat mögé bújva áthágják a szabályokat.

A vizsgált korosztály befejezte a középiskolát, éppen első éveiket töltik a munkaerőpiacon és lám, máris pontosan tudják, hogy a kerülőutak sokszor versenyelőnyt jelentenek számukra. Hozhatják ezt a tapasztalatot a papa és a mama munkakultúrájából, de az oktatási intézmények rendszere sem mentes mindettől.

Engem épp a bölcsi téma érint, szerencsém van, a kerületben van elég hely. De hallom a történeteket arról, hogy mennyire nem szociális alapon kerülnek önkormányzati bölcsikbe a gyerekek, hanem, ki tudja, milyen rendszer szerint. Ez a homály megmarad aztán később is. Egy barátnőm épp most próbálta beíratni a lányát a körzeti általános iskolába, tizenhetedikként érkezett a beiratkozásra és közölték vele, hogy egyáltalán nem biztos, hogy befér a kislány a kiszemelt két tannyelvű osztályba, mert értse meg, ez egy nagyon bonyolult rendszer. Annyira bonyolult, hogy a körzeten kívül sok mindenki más bekerült abba az osztályba, a helyiek pedig nézhettek másik iskola után. Egy hasonló bejelentés érkezett nemrég a jogsegélyszolgálatunkhoz is. Ott már középiskolai felvételiről volt szó, objektív és ne adj isten nyilvános kritériumoktól teljesen mentes elbírálási rend alapján válogatták a gyerekeket az iskolába, a szülőnek esélye nem volt megtudni, hogy vajon miért utasították el.

A sok ilyen apró homály hamar világos képpé áll össze a gyerek fejében, és mire fiatal felnőtt lesz, megérti, hogy ha nem elég "ügyes", bizony jó eséllyel lemarad. Közben azt is sejtjük, hogy a sok ügyeskedés hosszú távon mindannyiunk lemaradását eredményezi és összességében az ország és a következő generáció jövőjét nehezíti meg. De akkor erre gondolni, amikor épp döntés előtt állunk, nehéz, ha nem része a kultúrának.

Többek között a fenti kutatás eredményei miatt döntöttünk úgy, hogy a TI erősíteni fogja jelenlétét a fiatalok körében. Mert azon túl, hogy igyekszünk megfelelő jogszabályi keretekért lobbizni, célunk, hogy a következő generációk számára ne jelentsen ekkora dilemmát, hogy milyen döntést hoznak.

 

 

17 komment

Lobbiegyeztetés

A múlt héten voltunk lobbiszabályozásról egyeztetni a KIM-ben. TASZ és mi voltunk hivatalosak így első körben, aztán, ha alakul a szabályozás, gondolom, lesz normál társadalmi egyeztetés is. Remélem, azzal, hogy ezt a blogbejegyzést írom nem vágjuk el magunkat végleg a minisztériumnál, és hívnak majd még máskor is. Íme pár dilemma, amikkel a jogalkotó ilyenkor szembesül, mert tényleg nem egyszerű feladat.

Már a cél meghatározása is nehézségekbe ütközik: az legyen a cél, hogy ne lehessen befolyásolni a döntéshozót, vagy az, hogy lássuk, milyen befolyások érik a döntés előtt?

Én a lobbizást nem tartom ördögtől valónak, ha cégvezető lennék, mindent elkövetnék annak érdekében, hogy profitom legyen. És ha épp mondjuk egy követségi fogadáson összefutok egy politikussal, tuti elmondanám neki, hogy szerintem hogyan lenne érdemes a dohányforgalmazást szabályozni. Biztos a versenytársam is ezt tenné, aztán majd a politikus dönt, ideális esetben a közérdeket szem előtt tartva.

Meg egyébként, még ha szörnyű bűnnek is tartanám, akkor sem megyek semmire azzal, ha betiltom az ilyen típusú beszélgetéseket. Állampolgárként valószínűleg jobban járok, ha azt várom el, hogy ezekről a beszélgetésekről kapjak némi információt, aztán majd megítélem, hogy a politikus mennyire a közért dolgozik.

Cél tehát megvan: az érdekérvényesítés folyamata legyen átlátható. Ideális rendszerben aki érdeket akar érvényesíteni, az regisztrálja magát a lobbiregiszterben. És ha ő egy regisztrált lobbista, akkor őt bizony fogadni kell záros határidőn belül. És amikor elmondja, mit szeretne, arról egy rövid hírt kell adni a lobbijelentésben. Ha valaki ezt elmulasztja, akkor lehet büntetést kiszabni, pl. pár hónapig nem lobbizhat.

Azt szoktuk mondani, hogy ilyen volt az előző lobbitörvény - és nem működött. Tény, hogy alig voltak lobbijelentések és még a minisztériumon belüli tárgyalásokat sem mindig jelentették, arra pedig, hogy a tenisz- vagy focipályán ki miről beszélgetett, végleg esélyünk nem volt tudni. De voltak hiányosságai is bőven az előző szabálynak. Hogy mást ne mondjak, semmiféle szankció nem állt a lobbijelentéseket gyűjtő hatóság rendelkezésére, ha elmulasztottak egy-egy eseményt jelenteni. A lobbisták körét pedig - kis túlzással - azokra szűkítette, akik egy cég nevében üzletszerűen lobbistaként járnak el. Valójában tehát be akart vezetni egy rendszert, ami nem volt életszerű, ahelyett, hogy a valóságban működő kapcsolatokat tette volna átláthatóvá.

Akármilyen szabályt hozunk, valószínűleg azt sosem fogja tudni kikényszeríteni, hogy az informális találkozón milyen módon befolyásolnak egy politikust. De arra van esély, hogy ha utólag egy ilyen eset kiderül, akkor azt lehessen szankcionálni.

0 komment

Végre valami jó is történik

Méltánytalanul kevés a sajtója annak a ténynek, hogy Magyarország csatlakozott az Open Government Partnership nevű kezdeményezéshez. Személy szerint különösen nagyra értékelem ezt a lépést, főleg mostanában, amikor egymásnak adják a kilincset a hazánkat monitorozó mindenféle nemzetközi testületek. A kormánynak épp a háta közepére hiányzik még egy, ráadásul civil monitorozáson alapuló együttműködés.

Az OGP vagy Nyílt Kormányzati Együttműködés lényege, hogy az ahhoz csatlakozó országok bizonyos, az átláthatóságot erősítő kötelezettségeket vállalnak 12 hónapra és a kötelezettségek teljesítését nemzetközi monitoring bizottság ellenőrzi. Csatlakozni pedig úgy lehet, hogy az adott kormány magára nézve kötelezőnek ismeri el az ún. Nyílt Kormányzás Nyilatkozatát, majd megjelöli saját vállalásait.

A kezdeményezést nyolc ország (USA, Egyesült Királyság, Brazília, Indonézia, Mexikó, Norvégia, Fülöp-szigetek és Dél-Afrikai Köztársaság) indította 2011 szeptemberében. Több civil szervezettel együtt azon melegében javasoltuk a kormánynak, hogy Magyarország is csatlakozzon. Nem nagyon történt semmi, közben pedig az OGP tagok száma nőtt, most már ennyien vannak:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha lenne normális lobbiszabályozás (a kormányhatározat szerint május 31-ig lesz, tessék jól figyelni majd), akkor mind a mi, mind a KIM honlapjáról kiderülne, hogy márciusban találkoztunk a miniszterrel, és többek között ezt a témát is felvetettük neki. És láss csodát, áprilisban Magyarország csatlakozik a klubhoz.

Persze nem kell ahhoz nagyon cinikusnak lenni, hogy azt gondolja az ember, az egész egy ingyencirkusz: nyilatkozatot nem nehéz aláírni, vállalásként is oda lehet tenni bármit, aztán máris mintaország lettünk. Úgy tűnik azonban, hogy az OGP-nak ennél eggyel komolyabban kell vennie magát, ha nem akar nevetség tárgyává válni. Most például egy másik szervezet felmérte, hogy mennyire átláthatók a gazdasági élet szereplői a világban, és kiderült, az OGP tagok nagyon rosszul teljesítenek. Magyarország még nem szerepel ebben a felmérésben, de a tagsággal bizony ez is jár. A klubot figyelik, ami jó eséllyel hat a döntéshozatalra. Ha nem, akkor romlik az ország megítélése. Gondolom, erre igazán nincs nagy szükségünk.

 

0 komment

Újratervezés

Sokan kérdezik, hogy mégis mivel telnek a napjaink az irodában. Mondhatnám, hogy normálisan azzal, hogy előre kitalált projekteket valósítunk meg, például április 26-án lesz egy konferenciánk a közbeszerzésekről, ahol bemutatunk egy-két új eszközt a beszerzések monitorozására. Ezekre van egy kész terv, költségvetés, és miközben végrehajtjuk őket, új projektekkel pályázunk. De valójában normálisan úgy zajlik az élet, hogy vannak a projektek, és van minden más, ami történik. 

Például redőnyt kell szerelni:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vagy például antikorrupciós programot fogad el a kormány. Ez egyébként szakmailag jó hír, dicsértük is amit lehetett belőle, megjegyezve, hogy ha meg is valósítják, nem igazán lesz hatással a sokat emlegetett politikai és üzleti elit közti tranzakciókra.

A program ambiciózus, sok területen terveznek változásokat bevezetni, és ami a lényeg, van hozzá akcióterv is, határidőkkel. A kollégáim tudják, hogy ebben mániákus vagyok, inkább legyen meg előbb valami, de ne késsünk (erről majd inkább ők írjanak; nem fog rám jó fényt vetni). Amikor egy ilyen megjelenik először a sajtóban, majd a Magyar Közlönyben, akkor adódik a feladat, hogy a TI egyrészt figyeli, mi valósul meg a vállalásokból, másrészt igyekszik a szaktudást a végrehajtók rendelkezésére bocsájtani. Ez pedig napi szinten újratervezést jelent. Mert ha május 31-ig lobbiszabályozást készít a kormány, akkor nekünk előtte kell megmondanunk, mit gondolnánk hasznosnak.

Szeptember végére pedig a közérdekű bejelentések szabályozása van kilátásban, épp ideje. Több éve tárgyalunk különböző kormányokkal a közérdekű bejelentők védelméről, született is egy jó szándékú, de használhatatlan szabályozás, most talán intézményi háttér is kerekedik hozzá. Ebben van bőven nemzetközi tapasztalat, tudjuk is, mitől tud jól és mitől tud rosszul működni egy bejelentőrendszer, úgyhogy nagy siker lenne, ha elindulna.

Aztán volt a pártfinanszírozás, erről már írtam. A februári tervező workshopon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nem gondoltam volna, hogy áprilisban és májusban ezzel is fogunk foglalkozni.

Így tehát, folyamatos újratervezésben vagyunk, hogy a vállalt feladataink mellé beférjenek az új kezdeményezések, ötletek, fontos ügyek. De persze van ennek kellemes oldala is. Ma arról kellett dönteni, kinek fér bele az idejébe, hogy május végén elmenjen Hanoiba képzést tartani a nemzeti integritás kutatás szervezéséről. Emese (Hortobágyi, projekt menedzser) csak belepréselte az amúgy cseppet sem üres naptárába.

 

0 komment

Kampányfinanszírozás mindörökké

Szerdán politikai nyilatkozatot írtak alá a parlamenti pártok a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóságáról. Bizonyos értelemben ez hatalmas előrelépés, úgyhogy fel is töltöttük a beszkennelt dokumentumot ide.

2008 óta foglalkozunk a párt- és kampányfinanszírozás kérdésével. Akkor kaptuk meg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettől a pártfinanszírozási stafétát, és azóta el sem engedtük. Kenesei Ottóval, a Magyar Politikai Párt jelöltjével indítottuk pályafutásunkat,

ami egészen odáig jutott, hogy törvénytervezetet írtunk és kampányköltéseket monitoroztunk. Ez utóbbi nem ártott, mert a pártok nyilvánvalóan megszegték az általuk hozott szabályt 2010-ben is.

De mégsem volt elég ahhoz, hogy a helyzet változzon, hiszen a pártok és kampányok költéseinek átláthatósága komoly önkorlátozást jelentene a pártok számára. Ennek ellenére, a legutóbbi választások előtt több egyeztetést szerveztünk az akkori parlamenti pártokkal. A Chatham House szabályok figyelembe vételével együtt annyit gondolom elmondhatok, hogy ezeken a tárgyalásokon volt némi mellébeszélés. És akkor finoman fogalmaztam. Összességében tehát nekem ebből a témából kicsit elegem lett.

De a TI-nak nem lehet belőle elege, mert az ügy fontos, minden kutatásunk első helyen említi, mint korrupciós kockázatot, teljesen mindegy, hogy a lakosságot kérdezik vagy komplex kvalitatív kutatást végzünk. Így tehát amikor láttuk, hogy törvény készülődik a témában, tudtuk, hogy valamilyen módon részt fogunk venni a folyamatban. Arra viszont nem számítottam, hogy megint egyeztetéseket fogunk koordinálni, hiszen azok nem hoztak eddig átütő eredményt. Mivel azonban a  a kormánypártok és az ellenzék nem voltak hajlandóak leülni egymással ebben a témában, csak ide jutottunk.

Ádám (Földes, jogi igazgató) és Péter (Tausz, az üzleti programok vezetője) optimisták voltak, én inkább fásult, amikor az általunk készített politikai nyilatkozattal megérkeztünk az első egyeztetésre. Így egészen meglepett, hogy néhány technikai módosítás után minden képviselő azt mondta, vállalható számukra a szöveg, és a következő héten alá is írják. És tényleg, aláírták.

Ezzel a nulladik lépés megtörtént egy átláthatóbb szabályozás felé. Nem túl jó jel, hogy ez a nulladik lépés is hatalmas, ahhoz képest, amit az elmúlt években sikerült elérni. Hogy mennyit ér ez a nyilatkozat, meglátjuk, a tavasz folyamán töltik meg a pártok tartalommal. Mégpedig úgy, hogy szerdán a nyilatkozaton kívül elfogadtak egy listát is arról, hogy milyen kérdésekben kellene megegyezésre jutniuk. Májusban újra találkozunk a pártokkal, abban bízva, hogy a közvetítésünkkel sikerül a pontok nagy részében megegyezniük és a legkritikusabbakat értelmes vita során fogják eldönteni.

A mi feladatunk a szakmai minimum biztosítása, azaz, ha azt látjuk, hogy a készülő szabályozás eltér az elfogadott alapelvektől, azt jelezzük. Nem lesz nehéz dolgunk, a családom szerint, ha álmomból felvernek, akkor is simán végigmondom, milyen egy ideális kampányfinanszírozási rendszer. És mondják, hogy ezt a lemezemet cseréljem már ki, mert igencsak unják, annyiszor hallották. Mit ne mondjak, én is. Igazán boldog lennék, ha az őszi ülésszak végén megszabadulhatnék tőle.

 

 

1 komment

KIINDULÓPONT A VIDEÓPÁLYÁZATHOZ

Ha a dokumentumfilmedben egy valós, korrupciógyanús esetet akarsz bemutatni, nem árt, ha alaposan utánanézel egyes adatoknak. A XXI. században ez nem jelenthet gondot, az interneten böngészve nyomozónak érezheted magad, hiszen a közfeladatot ellátó szervek és személyek adatainak internetes közzétételét törvény biztosítja (2005.évi XC. törvény). Például ha érdeklődni szeretnél, hogy az iskoládban hány tanárt foglalkoztatnak, mennyi az igazgató fizetése vagy a helyi kórház éves költségvetése, megtalálhatod az interneten, ezeknek az adatoknak a közzététele a szerv kötelezettsége.

 
Hol találhatod meg a szerv adatait? 
 
A törvényben felsorolt szervek a saját honlapjukon teszik közzé a közérdekű és a közérdekből nyilvános adataikat, kisebb intézmények más szerv honlapján, vagy egy közös oldalon. Például a Köztársasági Elnök Hivatalának fenn kell tartani saját honlapot, s ezen közzé kell tenni az adatait, míg például a Budapesti Városüzemeltetési Központnak nincs külön honlapja, közérdekű adatait a budapest.hu-n teszi közzé.
A minisztériumok honlapja 2011. január 14-től változott. Már nincsenek külön honlapok, hanem az új, összkormányzati portálon keresztül lehet eljutni 1-1 minisztériumhoz.
 
Mit tesz közzé a szerv?
 
A nyilvánosságra hozatal a törvényben megfogalmazott közzétételi listák alapján történik:
1. Általános közzétételi lista: olyan adatfajtákat tartalmaz, amiket minden állami szervnek mindenképp közzé kell tennie. A lista a 2005. évi XC. törvény mellékletében található: http://www.kozerdeku.eadat.hu/kozzeteteli_lista.pdf
Az adatok változását követően azonnal (vagy negyedévente) frissítik a honlapot, s a legtöbb esetben az előző állapotot 1 évig archívumban tartják.
Így kötelezően közzé kell tenni a honlapon például a vezetők és vezető tisztségviselők illetményét, munkabérét és rendszeres juttatásait.
 
2. Különleges közzétételi lista: 1-1 ágazatra vonatkozó jogszabály fogalmaz meg ilyen adatokat.
 
3. Egyedi közzétételi lista: olyan adatok, amelyek nyilvánosságra hozataláról maga a szerv dönt.
 
Az átláthatóság érdekében az „Üvegzseb törvény” (2003. évi XXIV. törvény) több korábbi törvényt is módosított. Az „üvegzseb-program” célja, hogy a közpénzek és a köztulajdon ésszerű felhasználását megerősítse, és átláthatóbbá tegye. Ennek eredményeként született az Államháztartásról szóló törvény (1992. évi XXXVIII. tv.) 15/A. § és a 15/B. §.
A 15/A. § értelmében az állami támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, a támogatási program megvalósítására vonatkozó adatokat közzé kell tenni legkésőbb a döntés meghozatalát követő 60. napig, s a honlapon legalább 5 évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét.
 
A 15/B. § szerint a nettó 5 millió Ft értéket elérő illetve meghaladó értékű árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, vagyonértékesítés, hasznosítás, vagyon vagy vagyon értékű jog átadás továbbá a közbeszerzési eljárás keretében megkötött szerződések adatait is közzé kell tenni a 15/A. §-ban foglaltak alapján.
 
Hasznos információkat találhatsz az alábbi oldalakon:
Ø Jogszabályok: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso 
Ø Ha céginformációkat keresel: www.e-cegjegyzek.hu
Ø A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megkeresheted akár azt is, hogy a városod mennyi és milyen támogatást nyert el a benyújtott pályázataival, vagy adatokat találhatsz a regionális pályázatokról, uniós támogatásokról: www.nfu.hu 
Ø A társadalmi szervezetek és alapítványokra itt kereshetsz rá: http://www.birosag.hu/engine.aspx?page=tarsszervsearch 
Ø http://www.kozerdeku.eadat.hu/ 
Hasznos jogszabályok:
Ø 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (Avtv.): http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200063.TV 
Ø 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.): http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200038.tv 
Ø 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500090.tv 
 
S ha ötleteket szeretnél meríteni, ajánljuk az alábbi kis videót. :)
http://www.youtube.com/watch?v=V6JNh1O78xg 
 

2 komment

SEGÍTSÉG A VIDEÓPÁLYÁZATHOZ

Segítség a Transparency videó pályázatához – az információszabadság alapfogalmai

Linka Máté bejegyzése

Próbálj meg az információszabadság tükrében másképp tekinteni a környezetünkre! Egy sportpályának, egy bevásárlóközpontnak, a szemétlerakónak, de akár még a polgármester új autójának is köze lehet a közérdekű információ mindenkit megillető szabadságához.
 
Az információszabadság egyik érvényesülési módja, hogy az adatot igényelni kívánó személy olyan szervhez, vagy hatósághoz fordulhat, melynél egy általa megismerni kívánt adat van.

Hogyan igényelhetsz?
 
Fel kell keresned az adatot kezelő állami vagy önkormányzati szervet, és a megismerni kívánt információt kiadását kell kérned. Mindezt megteheted írásban, szóban, és természetesen elektronikus formában is. A szervnek az adat kiadására 15 napja van az adatigénylés tudomására jutásától, és az adatot mindenki számára érthető formában kell közölnie. 
 
Igényt nyújtottál be, de a szerv nem válaszol, vagy nem adja ki a kért információt? Kihez fordulhatsz?
 
Ha valamely oknál fogva a szerv úgy ítéli meg, hogy az adat nem ismerhető meg, azt 8 napon belül kell közölnie kell indoklással ellátva, de előfordulhat az is, hogy a szerv egyáltalán nem válaszol.
 
Az elutasított adatigénylés és a szerv hallgatása esetén az adatigénylőnek jogában áll bírósághoz, vagy az Adatvédelmi biztoshoz, ismertebb nevén az adatvédelmi ombudsmanhoz fordulni. Az Adatvédelmi Biztos eljárására az adatvédelmi törvény szerint nem vonatkozik határidő, azonban jóval szélesebb körben vizsgálódik, mint a bíróság és jogsértés észlelése esetén ajánlásával vagy állásfoglalásával nyilvánossághoz fordulhat. Bírósághoz fordulni a megtagadó válasz kézhezvételétől, a szerv hallgatása esetén az adatszolgáltatásra vonatkozó határidőktől (15 nap) számított 30 napon belül lehet keresetet benyújtani a bírósághoz. Bíróság eljárása információszabadsággal kapcsolatos perek esetén illetékmentes és az esetet soron kívül bírálja el; az esetleges pervesztesség esetén a pervesztest csupán a perben ellenérdekelt fél jogi képviseleti költsége terheli. Fontos, hogy ha megindul a bírósági eljárás, az Adatvédelmi Biztos nem vizsgálódhat az ügyben. Az adatvédelmi ombudsman honlapja a következő: http://abiweb.obh.hu/abi/
 
Ki segít nekem abban, hogy az Adatvédelmi Biztoshoz vagy a bírósághoz forduljak?
 
A Transparency International Magyarország ingyenes korrupcióellenes jogsegély-szolgálatot működtet. Részleteket róla itt találsz: www.merjtenni.hu   
 
 
Kérhetnek pénzt az adat kiadásáért?
 
Az igénylésnek lehetnek költségei. Ha valamely adat másolatára tartasz igényt, akkor a szerv megfizettetheti veled az adat hordozójának (pl.: CD, papír másolat stb.) másolási költségét. Fontos, hogy csak a költségét, tehát azt az összeget, ami a szervnél az adat másolásával többletköltségként keletkezett. Adatigénylés címén díj beszedésének nincs helye. Ha kéred, akkor az adatkezelő szervnek előre kell tájékoztatnia a másolat költségeit illetően. 
 
Minden adatot meg lehet ismerni, amit állam vagy önkormányzat kezel?
 
Általánosságban minden állami, vagy önkormányzati szerv vagy személy kezelésében lévő, ezek tevékenységére vonatkozó adatok, azaz a közérdekű adatok, megismerhetőek, de vannak kivételek:
 
· üzleti titkok
· A döntés megalapozását szolgáló adat, amely a keletkezésétől számított 10 évig a szerv vezetőjének döntésétől függően nem nyilvános.
· Azok az adatok, amelyeket törvény rendelkezése alapján egy arra jogosult szerv minősített adattá nyilvánított (ezek a korábbi törvényi szóhasználat szerinti államtitok vagy szolgálati titok); 
· adatok, amelyek megismerését nemzetközi kötelezettség vagy
· Európai Unió jogszabálya vagy jelentős pénzügyi- vagy gazdaságpolitikai érdeke miatt; 
· illetve törvény az adatfajták meghatározásával  honvédelmi; nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátoz.
 
Amennyiben a fent említettekre hivatkozva tagadja meg egy szerv az adat kiadását, abban az esetben jogszerűen jár el. Előfordulhat olyan eset is, amikor a megismerni kívánt adat olyan ismeretet tartalmaz, amit nem ismerhetsz meg (pl.: minősített adat, vagy személyes adat). Ebben az esetben az adatot kezelő szervnek a meg nem ismerhető adatokat felismerhetetlenné kell tennie, és úgy kell kiadnia a kért információkat.
 
Érdekel a téma, és kevés volt az infó?
 
A Magyar Köztársaság Alkotmányát és
 
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=94900020.TV
 
az információszabadsággal kapcsolatos törvény rendelkezéseit 
 
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200063.TV
 
a fenti linkek alatt érheted el.
 
 
Részletesebb információk: http://abiweb.obh.hu/abi/index201.php?menu=efomenu 
 

0 komment

EGY BÍRÓ MIND FELETT

Földes Ádám bejegyzése

Kevés lelkesítőbb műfaj van, mint a preambulum. Azt beszélik, hogy egy-egy jobban sikerült darab akár irodalmi szöveggyűjteményekbe és emlékkönyvekbe is bekerül. Egy viszonylag friss költemény úgy hangzik, hogy „Az Alkotmány azon rendelkezésével összhangban, miszerint a Kormány a feladatának ellátása során együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel, továbbá annak előmozdítása érdekében, hogy a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a közjó érdekében a jogi szabályozás sokoldalú megalapozását, ezzel pedig a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását, amelyek együtt a jó állam elengedhetetlen feltételei, a jogalkotásról szóló törvénnyel összhangban az Országgyűlés a következő törvényt alkotja (…)”  - és itt folytatódik a szöveg, de az már sokkal prózaibb.

Ezt a becses művet sajnos nagyon kevesen ismerik, és még annál is kevesebben követik az ismeretlen költő szavát. A nagybetűs Kormány, úgy tűnik, vagy nem ismeri, vagy csak költői látomásnak tekinti ezt a szöveget, hiszen az igazságügyi reformot megalapozó sarkalatos törvényjavaslatok véleményeztetésénél csak két dolog maradt le; hogy hova lehet küldeni a véleményeket, és milyen határidővel. Úgy tűnik, hogy nem véletlenül maradtak le ezek a részletek és került 150 oldal normaszöveg körülbelül egy héttel később az Országgyűlés elé. Az előterjesztő kormánynak igen határozott elképzelései vannak a jó államról.
 
A két törvényjavaslat úgy alakítja át bírósági rendszert, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – akit 9 évre az Országgyűlési képviselők kétharmada választ meg – kezébe szinte korlátlan hatalmat ad. Ettől az egy személytől függ, hogy kiből lehet ítélőtábla vagy törvényszék (korábban megyei bíróság) elnöke, elnökhelyettese vagy más vezetője, de a bírósági szervezetrendszer szinte egészében is ő hozza meg a végső döntést, hogy egy bírói helyre pályázók közül kiből lesz és kiből nem lesz bíró. Ugyanennek a személynek joga lesz ahhoz, hogy akár egyedi ügyekben is eltérjen a jogszabályok és a véletlen által meghatározott szignálási rendtől, és más bíróságot jelöljön ki. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amely a bírói önkormányzatiság fő szerve volt eddig, megszűnik és a helyébe lépő bírói testületek bárhogyan is vélekednek egy-egy vezetői állásra pályázóról, a véleményük az OBH elnökét nem köti, azaz személyi döntésekben az igazságszolgáltatás feje a bírói kar véleményét a jó kormányzás (igazgatás) elve mentén nyugodtan semmibe veheti, bár ilyenkor a kinevezés mellé indoklást is kell írnia. Márpedig a 62 éves bírói kényszernyugdíjazásokkal nem kevés vezetői hely ürül meg, és valószínűleg lenne bőven mondanivalója a bíráknak, hogy kiket tartanak alkalmas vezetőknek.
 
Egy híres esztéta ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy azért furcsállja Baka András szavait, mert nem történik más, mint hogy különválasztják azt, ami eddig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökénél egy kézben volt. "Ha Baka András kritikával illeti ezt az új tisztséget és az ehhez tartozó hatásköröket, akkor lényegében kritikával illeti a saját, most még hatályos jogosítványait is", hiszen ma egyben ő az OIT elnöke is. Ez a megjegyzés komoly éleslátásra utal, mivel idén január óta hatályos az a szabály, hogy nem az OIT, mint testület (melynek többségét bírák adják) kezében van a bírói vezetők kinevezésének joga, hanem az OIT elnökénél. Mivel az OIT elnöke ezt a megoldást korábban is helytelenítette, így nem is élt ezzel az egyszemélyi döntési jogkörrel, hanem továbbra is testületi alapon hozta meg ezeket a döntéseket. Sajnos erre sem a nyilatkozónak, sem az MTI-nek nem terjedt ki a figyelme.    
 
Az OIT helyén létre jön egy új szerv, az Országos Bírói Tanács (OBT), amely valóban csak bírákból fog állni, de ennek a gyakorlatban semmi hatalma nem lesz, csupán véleményez, tanácsot ad, javasol  és ellenőriz, ám dönteni szinte semmiben nem dönthet. Fura, hogy a törvényhozó nem merte az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos döntéseket olyan bírói testületre bízni, melyet bírák választanak maguk közül és nem a Parlament.
 
Más fontos újítás nem látszik, a bírói igazgatásból az eddiginél is kevesebb lesz látható, a bírák továbbra sem nyilatkozhatnak az ügyeikről, csak a bírósági elnökök és a szóvivők. A bírói vagyonnyilatkozati rendszer továbbra sem lesz gátja a korrupciónak, és az a rendelkezés sem fog sokat érni, hogy „a bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni”, mivel ezt a képet a szerző nem bontja ki. Egy szóval sem említi, hogy ilyenkor az elnöknek mi lenne a teendője és arról is hallgat, hogy mi a helyzet, ha maga az elnök próbálná a bírót befolyásolni.
 
A régóta várt és márciusban bevezetett kiválasztási és előléptetési szabályok megmaradnak azzal az apró szépséghibával, hogy a pályázati rangsorból a pályáztató bíróság elnöke és az OBH elnöke is szabadon szemezgethet, a rangsor ugyanis csak informál, hogy ki mennyire alkalmas egy pozícióra, de semmilyen kötöttséget nem jelent.
 
Szerencsére e két törvényjavaslat sem maradt preambulum nélkül és érdemes lesz majd az emlékkönyveket fellapozni, hogy évek múltán is világos legyen „az Országgyűlés a bírósági hatáskörök jogállami szintű, ugyanakkor hatékony ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és az ítélkezés egységének biztosítása érdekében”, illetve „a bírói függetlenség és pártatlanság alkotmányos elvének maradéktalan érvényre juttatása érdekében” alkotta meg e remekműveket.
 
Ön szerint elrejtettek a törvényjavaslatokban korrupciós kockázatokat? Vagy a környéken látott egy termetes korrupciót ólálkodni? Filmezze le, és pályázzon vele itt
 
 

11 komment

VIDEÓ PÁLYÁZAT

 

A Transparency International Magyarország (TI), a DocuArt és az Indavideó pályázatot hirdet rövid dokumentumfilmek készítésére.

A korrupció mindenkinek kárt okoz. Merj tenni ellene! Nézz utána, nyomozz, kérdezz és csinálj egy néhány perces kisfilmet egy korrupciógyanús esetről. A film lehet interjú, oknyomozó riport, játszódhat az iskoládban, lakókörnyezetedben, bárhol: a lényeg, hogy mutass be egy szerinted korrupciós ügyet, vagy egyszerűen kérdezd meg a polgármesteredet, iskolaigazgatódat, egy járókelőt, hogy szerintük mi a korrupció. 

2 komment