Az Ipsos kéthavi rendszerességgel publikált, a világ 28 országában végzett kutatása szerint a magyarokat az egészségügy állapota és a szegénység aggasztja leginkább, a harmadik helyen a korrupció áll.

Január végén jelent meg az Ipsos legfrissebb, ’What Worries the World’ című felmérése, amely 28 országban végzett reprezentatív közvélemény-kutatások alapján igyekszik felmérni, hogy a vizsgált országokban melyek azok a társadalmi jelenségek, amelyeket a helyi közvélemény leginkább veszélyként érzékel, illetve, hogy ezek alapján mennyire pozitívak az országuk fejlődésével kapcsolatos várakozásaik. A felmérés összesen 17 problémaként érzékelhető területet vizsgál, amelyek között szerepel a szegénység, a munkanélküliség, a bűnözés, az oktatás, a klímaváltozás és a korrupció is (a kérdések, valamint a felmérés által lefedett országok teljes listája a legutóbbi eredményeket bemutató jelentésben megtalálható). A válaszadók három területet választhatnak, rangsorolás nélkül, így az arányok önmagukban nem jelölnek fontossági sorrendet, mégis irányadóak arra nézve, hogy mely területeket érzik a legtöbben problémásnak egy adott országban.

A legfrissebb adatokról szóló eddigi írások elsősorban azt emelték ki, hogy a magyarok 76 százaléka az egészségügyet jelölte meg a három legaggasztóbb terület egyikeként, ami a legmagasabb arány a vizsgált 28 ország közül. Bár a mintában rendkívül eltérő gazdasági fejlettségű országok szerepelnek, valóban szembetűnő, hogy a Magyarországhoz hasonló adottságokkal rendelkező Lengyelországban ugyanez az arány 55 százalék, globálisan pedig a válaszadók mindössze 27 százaléka sorolta az egészségügyet a TOP 3 aggodalma közé. Szintén lesújtó egyébként a szegénységre és társadalmi egyenlőtlenségekre vonatkozó adat: előbbi a magyarok 52%-a szerint problémás terület, ami globálisan a harmadik helyre elég, Oroszország és Chile mögött.

Az eddigi beszámolókból azonban kimaradt, hogy az egészségügy és a szegénység után a korrupció volt a harmadik olyan terület, ami a magyar válaszadók legfőbb aggodalmai között szerepelt:

A pénzügyi/politikai korrupciót a megkérdezett magyarok 49 százaléka sorolta a három legaggasztóbb jelenség közé Magyarországon.

Ez az adat több szempontból is érdekes. Egyrészt, ez globálisan az ötödik legmagasabb arány, a mintában szereplő európai országok közül viszont az első, megelőzve a közelmúltban korrupciós botrányok miatt kormányt váltó spanyolokat (41 százalék) és a nagyon hasonló adottságokkal rendelkező lengyeleket (35 százalék), a globális átlagról (30 százalék) nem is beszélve. Másrészt, habár az egészségügy problémáit lényegesen többen érzékelték releváns veszélynek, mint a korrupciót, utóbbi mégis megelőzött olyan, szintén nem problémamentes területeket, mint az oktatás (32 százalék), vagy a kormányzati kommunikációban évek óta hangsúlyos bevándorlás (11 százalék).

Bár a fenti kutatás mindössze egy, a korrupcióval kapcsolatos kérdést tartalmaz, reprezentativitása miatt mindenképp releváns számunkra, hiszen a magyar lakosságra nézve reprezentatív felmérések ritkán készülnek ebben a témában. A Transparency International Magyarország január végén publikálta a Korrupció Érzékelési Index (CPI) 2019-es eredményeivel kapcsolatos legfrissebb jelentését, amely megállapította: Magyarország a 180 országot rangsoroló globális felmérés 70. helyén végzett, Romániával holtversenyben, két pontot és hat helyezést rontva egy évvel korábbi értékeléséhez képest. A CPI azonban szakértői és üzleti értékeléseket tartalmaz, nem pedig a lakosságét.

A lakossági érzékelés vonatkozásában az Ipsos felmérésének itt közölt eredményei nagyrészt összecsengenek a European Council on Foreign Relations (ECFR) egy, a 2019-es EP-választások előtt közölt kutatásának eredményével, miszerint az egészségügy mellett a korrupció az a téma, amelyet leginkább veszélyként érzékelnek a magyarok, felülmúlva a bevándorlással kapcsolatos aggodalmakat. Az ECFR felmérése keretében végzett magyarországi 4000 fős reprezentatív kutatás válaszadói az egészségügyet és a korrupciót közel azonos arányban jelölték meg az ország előtt álló két legfontosabb kihívás egyikeként, míg arra a kérdésre, hogy jelentős probléma-e Magyarországon a korrupció, a válaszadók több mint 70 százaléka felelt igennel.

A lakossági érzékelésekre vonatkozóan a fent említett ECFR-felmérés mellett a Transparency International 2016-os Globális Korrupciós Barométere (GCB), valamint az Eurobarometer 2017-es különkiadása szolgálnak további releváns adatokkal. Előbbi szerint 2016-ban a magyar lakosság többsége (57 százaléka) úgy érzékelte, hogy romlott Magyarország korrupciós helyzete a lekérdezést megelőző négy évben, a kormány pedig a válaszadók szinte megegyező aránya (56 százaléka) szerint nem tett eleget a korrupció megfékezéséért. Ugyanakkor az országot sújtó problémák között csak a hatodik legfontosabbként értékelték a korrupciót (a válaszadók 28 százaléka említette), a prioritási listát ekkor toronymagasan az egészségügy problémái és a munkanélküliség vezette.

A 2017-es Eurobarometer kifejezetten a korrupció kérdéskörével foglalkozó felmérése szerint a magyar válaszadók mindössze 35 százaléka tartotta elfogadhatatlannak a korrupció különböző formáit, amely Lettország (34 százalék) után a második legalacsonyabb arány volt, jelentősen elmaradva a 70 százalékos uniós átlagtól.

Szintén rendkívül magas, 86 százalékos volt Magyarországon azok aránya, akik úgy vélték, hogy a korrupció széleskörben elterjedt jelenség az országban, míg arra a kérdésre, hogy az elmúlt három évben nőtt-e a korrupció mértéke, 56 százalék válaszolt igennel, ami a harmadik legmagasabb arányt képviselte az Európai Unióban.

A Transparency International Magyarország a célzott megoldási javaslatok kidolgozásához elengedhetetlennek tartja a korrupcióval kapcsolatos lakossági vélekedések minél teljesebb körű megértését, ezért a közeljövőben több olyan publikációval is készülünk, amelyek kifejezetten a lakossági érzékelésekkel és az azokat meghatározó legfontosabb szocio-demográfiai változókkal foglalkoznak majd.

Mikola Bálint, a TI Magyarország projektmendezsere