HTML

A Transparency International Magyarország blogja

Az a célunk, hogy Magyarországon csökkenjen a korrupció mértéke, a közhatalmi döntéshozatal és a közpénzek elköltése átlátható és számonkérhető legyen, a közérdekű adatok pedig könnyen hozzáférhetőek. Ezért küzdünk. Bátran. A korrupció ellen.

Támogassa a korrupció elleni küzdelmünket!

fb_1szazalek_2015.jpg

Facebook

Impresszum

Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Kiadásért felelős személy: Szabó Dániel

„Az egyedüli fegyverünk a nyilvánosság” – hangzott el a Transparency International Magyarország a Korrupcióellenes Világnap alkalmából tartott konferenciáján

Magyarországon a korrupció végtelenül központosítottá vált, ugyanakkor az önkormányzatok az átláthatóság szigeteiként jó példát mutathatnak, s ezáltal helyi szinten a jogállamiság helyreállítását is szolgálhatják – ez derült ki a Transparency International Magyarország a december 9-i Korrupcióellenes Világnap alkalmából szervezett konferenciáján tartott előadásokból és panelbeszélgetésekből, amelyek teltházas közönség előtt zajlottak a budapesti Mozsár Bisztróban.

„A jogállami normák megsértése és a korrupció egymást feltételezi. Ebben az évtizedben a korrupció végletesen központosítottá vált Magyarországon. Ennek lényege az erőforrásoknak különféle eszközökkel történő újraosztása, az új elit megteremtése, a kormányközeli szereplők jutalmazása, helyzetbe hozása. A közpénzszivattyúk révén – a legtöbb esetben a jogállami normák megsértésével – az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át. (…) Az a hatalomközpontosítás, ami Magyarországon kiépült, a világban nem, de az Európai Unióban szélsőségesen egyedinek mondható. Sehol az Unióban nincs ekkora hatalma a kormánynak, az államnak, végső soron egy embernek, a kormányfőnek. Nálunk ott is a piramiselv uralkodik, ahol annak semmi helye nem lenne” – fogalmazott nyitóbeszédében Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a „Magyarország: túl a jogállamon? – A helyi önkormányzatok és az Európai Unió szerepe a jogállamiság erősítésében” című konferencián. A TI Magyarország ügyvezető igazgatója hozzátette: a most hatalomra került polgármestereknek a folyamatos feladat- és forrásmegvonások miatt rendkívül nehéz dolguk lesz, amit a sokhelyütt feudális társadalmi viszonyok sem fognak segíteni.

"A közhatalmat gyakorlóknak egyfelől példát kell mutatniuk, és ellenállni minden korrupciós nyomásnak, jöjjön akár adott esetben a saját politikai oldalukról is. Másfelől, a lakosságban is meg kellene érlelődnie a változás szükségességének, annak, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan" - fogalmazott Martin József Péter.

ksz_159152_tz_20191209_0158-150.jpg

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere nyitóbeszédében kiemelte: az önkormányzatok átlátható működése lényegi eleme annak a politikának, amit a választók október 13-án támogattak, s hasonló törekvéseket tapasztalt az elmúlt időszakban Isztambulban, Varsóban és a térség más nagyvárosaiban is. Úgy fogalmazott:

„Amikor a demokrácia válságban van, akkor nem a kevesebb demokrácia a helyes válasz, hanem a még több demokrácia.”

Ezt kifejtve rámutatott, hogy a 20. századi képviseleti demokrácia válságát nem populista, a vezetőkbe vetett feltétlen hitre építő politikával, hanem a részvételiség erősítésével lehet orvosolni, amely helyreállítja a választópolgárok bizalmát abban, hogy kontrollálni tudják az életüket befolyásoló döntéseket. „Az átláthatóság valójában arról szól, hogy lebontjuk a döntéshozók és az állampolgárok között fennálló információs aszimmetriát” – fogalmazott Budapest főpolgármesetere, hozzátéve: a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén elfogadott, a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó által közösen kidolgozott Ez a minimum! program célkitűzéseinek megfelelően törekedni fognak arra, hogy minden közérdekű információt megosszannak a polgárokkal. Karácsony Gergely beszédében arra is kitért: „nagy megtiszteltetés volt a főváros számára”, hogy Ligeti Miklós beszédet tartott a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén az Ez a minimum! programmal kapcsolatban. Budapest főpolgármestere egyben kifejezte elkötelezettségét az átláthatóság irányában tett további jogalkotási lépések megtétele iránt, valamint reményét fejezte ki, hogy a budapesti példa egyfajta „pozitív spirált” indít el az országban, ami az átláthatóság kérdését illeti.

ksz_159154_tz_20191209_0218-150.jpg

Az Ez a minimum! programot ismertető előadásában Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója kiemelte: az először 2014-ben megfogalmazott, a 2019-es önkormányzati választásokra részletesebben kidolgozott program hat témakört ölel fel; az ezekben foglalt ajánlások megvalósulása jobb, átláthatóbb, a közérdekű adatok széleskörű hozzáférését biztosító önkormányzati működést eredményezne. Ligeti Miklós rámutatott: idén majdnem 400 jelölt csatlakozott a programhoz, akik közül közel 200-an mandátumot is szereztek 60 településen. A megválasztott „Ez a minimumos” jelöltek közül tizenöten polgármesteri mandátumot szereztek, beleértve Budapest főpolgármesterét is. A TI Magyarország jogi igazgatója azt is megjegyezte: az Ez a minimum! „két szempontból is csak minimumcsomag”. Egyrészt, „ennél kevesebbet nem nagyon érdemes tenni a korrupció ellen”. Másrészt, az elkészült mintarendelet további jogszabályokkal történő kiegészítésére van szükség ahhoz, hogy a szabályozás tényleg jól működjön. Ligeti Miklós arra is figyelmeztetett: „nem elég jó szabályokat alkotni, azokat jól is kell alkalmazni a gyakorlatban”, így például el kell érni, hogy a vagyonnyilatkozatok a valóságot fedjék.

A konferencia nyitóelőadásait egy frissen megválasztott polgármesterekből álló panelbeszélgetés követte, amelyben a városvezetők azt a kérdést járták körül, hogy az önkormányzatok mennyiben lehetnek a jogállami korrekció színterei. A Baranyi Krisztina (Ferencváros), Fülöp Zsolt (Szentendre), Márki-Zay Péter (Hódmezővásárhely) és Pikó András (Józsefváros) részvételével zajló panel tagjai egyetértettek abban, hogy az önkormányzatok pozitív példákkal járhatnak elöl az átláthatóság előmozdításában és a korrupciós bűncselekmények felderítésében, ugyanakkor eltérő véleménnyel voltak a 2019-es önkormányzati választásokra létrejött ellenzéki együttműködés tartósságáról. Míg a résztvevők többsége alapvetően optimista volt az együttműködés jövőjét illetően, Márki-Zay Péter úgy fogalmazott: ha a pártokon múlik, azok „bármikor lenyelik” ezeket az elsősorban kényszer szülte együttműködéseket.

A polgármesterek arról is beszámoltak, hogy eddigi működésük során milyen korrupciós esetekre derítettek fényt, s ezek közül hány esetben indult büntetőeljárás.

Pikó András úgy fogalmazott: mióta átvette mandátumát, Józsefvárosban „másznak ki a csontvázak a temetőből”, így sorra derül ki, hogy az önkormányzati cégeket sok esetben kifizetőhelynek használta a korábbi városvezetés.

Budapest VIII. kerületének polgármestere azt is hozzátette: úgy tapasztalja, hogy a korrupciós kérdésekre a polgárok is nagyon érzékenyek, így a hasonló esetek felderítését élénk érdeklődés kíséri a helyiek részéről. Hódmezővásárhely polgármestere hasonlóképpen arról számolt be, hogy a város több tucat alkalmazottat foglalkoztatott „kamuállásokban”, hogy ezzel segítse a helyi Fidesz-frakció munkáját, valamint a kormánypárt az internet-szolgáltatást is ingyenesen kapta egy városi cégtől. Márki-Zay Péter szintén beszámolt önkormányzati lakások barátoknak történő értékesítéséről, előre lejátszott közbeszerzésekről, valamint rokonoknak adott tiltott kedvezményekről is. Értékelése szerint az újonnan megválasztott polgármesterek felelőssége, hogy megmutassák, „egyáltalán nem feltétlenül igaz, hogy minden politikus lop”. Baranyi Krisztina arról beszélt: elkezdett nyilvántartást vezetni arról, hogy mennyi pénzt takaríthatnak meg a korrupciógyanús szerződések felmondásával. Erre példaként megemlítette, hogy a hivatalnak eddig 24 ügyvédi irodával voltak külön szerződései, amelyek alapján az önkormányzat érdemi teljesítés nélkül fizetett ki „havi többmillió forintot”. Szintén kifizetőhelynek számított a ferencvárosi önkormányzati lap, ahol volt olyan munkatárs, akinek az volt a feladata, hogy elolvassa az újságot. Ferencváros újonnan megválasztott polgármestere arra is javaslatot tett, hogy az önkormányzati szerződések nyilvánossága azok hatályba lépésének is feltétele legyen. Fülöp Zsolt, Szentendre új polgármestere leszögezte: alapelvük volt, hogy az átadás-átvételkor megszerzett dokumentumokat hozzák nyilvánosságra, azonban a honlapot a szerződések nyilvánosságra kerülése után szinte azonnal feltörték. Fülöp az önkormányzati választások előtt megrendelt, majd hirtelen visszamondott értékes festményről, valamint egy kormányközeli közvélemény-kutató cég 8 oldalas tanulmányáért kifizetett kétmilliós megbízási díjról is beszélt, rámutatva, hogy az új városvezetők „egyedüli fegyvere a nyilvánosság”, amelyet saját magukkal szemben is alkalmazniuk kell.

ksz_159165_tz_20191209_0391-150.jpg

Az első panelbeszélgetést követő vitaindító előadásában Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára arra kereste a választ, hogy az Európai Unió miként tudja ösztönözni tagállamaiban a jogállami elvek érvényesülését. Győrffy előadásában úgy fogalmazott: „A jogállamiság az európai identitás egyik alappillére.” Különböző statisztikai adatok összevetésével rámutatott: azok az EU-tagállamok, amelyek jogállamiságban lecsúsznak, egyben a gazdasági felzárkózásban is lemaradnak.

Győrffy Dóra egyben hangsúlyozta: a jogállam nem csak önmagáért fontos, hanem egyben ez biztosítja a gazdasági növekedés, a szabadság, a biztonság, a természetvédelem, s egy ezek révén megvalósuló magasabb életminőség alapfeltételét.

A fentiekre reflektálva a konferencia második panelbeszélgetésében Arató Krisztina, az ELTE ÁJK egyetemi tanára, Csontos Enikő, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese, Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK egyetemi tanára és Michiel van Hulten, a Transparency International európai uniós tagozatának vezetője azt járták körül, hogy az Európai Unió milyen eszközökkel szankcionálhatja a jogállamiság erózióját az egyes tagországokban. Ennek kapcsán Csontos Enikő kiemelte: az Európai Bizottság számos eszközzel igyekszik támogatni a jogállami érvek érvényesülését, így például az ún. „hetes cikk szerinti eljárással”, illetve az Európai Ügyészség felállításával. Válaszul Arató Krisztina megjegyezte: az EU-s szabályok felállításakor nem kalkuláltak a „trükkös kelet-európaiakkal”, így nem véletlen, hogy épp Lengyelország és Magyarország nem támogatja az Európa Ügyészség létrehozását. Arató Krisztina szintén kiemelte: a túlárazott közbeszerzések az EU-s támogatások lényegét hiúsítják meg, s ezáltal valójában nem segítik elő a konvergenciát, vagyis a leszakadt tagállamok felzárkózását.

ksz_159190_tz_20191209_0823-150.jpg

A Transparency International EU-s tagozatának vezetője úgy fogalmazott:

„A jogállamiság az Európai Unió alapja”, így a jogállami kritériumok nem csak a csatlakozás pillanatáig érvényesek, hanem éppen onnantól válnak igazán jelentőssé.

Michiel van Hulten hozzátette: a TI EU támogatja, hogy az EU új szabályokat fogadjon el a jogállami alapelvek megsértésének szankcionálására, különösen mivel a hetes cikk szerinti eljárás eddig csak politikai eszközként működött. Michiel van Hulten arra is kitért: ugyan a támogatások felhasználása nem a Bizottság felelőssége, de a támogatási sémák megtervezésében is vannak hibák, ezért szorgalmazta ezek újragondolását. Ezzel szemben Fleck Zoltán úgy érvelt: veszélyes az a megközelítés, amely szerint a Bizottság nem vállal felelősséget a tagállami visszaélésekért, hiszen az Európai Uniót is minősíti az, hogy milyen „leggyengébb láncszemet” tűr meg a sorai között. Fleck Zoltán szerint az elmúlt 10 év egy „nagyon drága tanulási folyamat” volt az EU-nak, amely nem volt felkészülve arra, hogy nem jogállami szereplőket szankcionáljon. Hozzátette: a támogatások megvonása valószínűleg nem lesz elég a jogállami korrekcióhoz.

 

A Transparency International Magyarország ezúton is köszöni minden résztvevőnek a tartalmas szakmai programot és az izgalmas vitákat, illetve a Nyílt Társadalom Alapítványoknak az esemény megszervezéséhez nyújtott támogatást.

0 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://korrupcio.blog.hu/api/trackback/id/tr6915347964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.