HTML

A Transparency International Magyarország blogja

Az a célunk, hogy Magyarországról tűnjön el a kenőpénz, és szűnjön meg az uram-bátyám világ. Ezért küzdünk. Bátran. A korrupció ellen.

Adója 1%-ával a korrupció ellen!

fb_1szazalek_2015.jpg

Facebook

Impresszum

Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Kiadásért felelős személy: Martin József Péter

Az AB kikelt a sötétben bujkáló kapitalisták ellen

Gyöngyszemre bukkantunk. A magyar Alkotmánybíróság (AB) gazdaságideológiai és gazdaságtörténeti fejtegetésbe kezdett annak kapcsán, hogy gyakorlatilag teljes egészében elutasították a takarékszövetkezetek integrációja (értsd: államosítása) ellen érkező beadványokat. Vagyis, a tizenöt fős testület négy különvélemény mellett zöld utat engedett annak, hogy az állam különböző gazdasági társaságokon keresztül többségbe kerüljön a Takarékbankban, illetve a köré csoportosuló takarékszövetkezetekben. De ezt most tegyük félre egy pillanatra, és azt is, hogy a de facto államosítás után mi következett (majd a poszt végén visszatérünk rá), és koncentráljunk arra, hogy miként is vélekedik egy, piac- és versenyelvű köztársaságban az alkotmánybíróság az állami szerepvállalásról.

Az alkotmánybírák a takarékszövetkezeti határozat indoklását azzal kezdik, hogy a magántulajdon és a szerződés szabadsága megfelel a „laissez faire, laissez passer elvnek” (104. bekezdés). Ezek szerint tehát a kevésbé szabadpiaci rendszerű országokban, vagyis ahol viszonylag nagy az állam (szociális) szerepvállalása, mondjuk Franciaországban vagy Németországban, ne érvényesülne a magántulajdon és a szerződések szabadsága, vagy patetikusabban: a szentsége!?

De ne ragadjunk itt le, a gyöngy több oldalról fénylik. Olvassunk tovább, érdemes. Így: „A szabadversenyes piacgazdaságban a jogrendszer a gazdasági törvényszerűségnek, az értéktörvénynek (!), a versenynek, a piaci érdekeknek rendelődik alá.” (107. bekezdés) Értjük, ugye? Ahol szabadverseny van, ott a jogrendszert alárendelik a piaci erőviszonyoknak. Ezzel az AB azt mondja, hogy, például az Egyesült Államok vagy Új-Zéland nem jogállam. Szabadpiac persze az EU-ban is sok területen működik, úgy hívják, hogy egységes piac, aminek, lassan el is felejtjük, de Magyarország is része.

Nincs megállás, az intellektuális ámokfutás folytatódik. Az AB szerint „két évszázad tapasztalata bizonyítja, hogy mindkét szélső pólus (!)”, vagyis a szabadpiaci rendszer, amelyben tehát a jog a piac alávetettségében senyved, valamint a nemzeti szocialista és a sztálinista-maoista „totális államgazdaság” „katasztrofális hatású lehet a társadalmi rendszer egészére nézve” (110. bekezdés). Ez már kábítóan hat ebben a melegben: a szabadpiac és a fasiszta/sztálinista gazdaság, mint két szélsőség…

Az AB kiáll a vártára, és büszkén visszhangozza, hogy nem leszünk gyarmat. De nem ám, jóllehet „a gyarmati időket idéző függőség és kiszolgáltatottság” (110. bekezdés) újratermelődött. (Ha ez a gondolat egybecseng egyes kormányzati nyilatkozatokkal, az csak a véletlen műve lehet. Ugye. Persze.) Még szerencse, hogy a magyar kormány, pardon, az AB, résen van, annál is inkább, mert a 2008-2009-es globális válság utóhatásaként „a nemzetállami jogalkotás mindenütt felerősödött”, mert „…az európai uniós…egyeztetések…vontatottan haladnak és kétes kimenetelűek”, továbbá „a nemzetállami önvédelmi reflexek…megerősödtek” (112. bekezdés). És ezt így hogy? – bukik ki belőlünk a T. A.-i értelemben vett kétely. A magyar Alkotmánybíróság figyelmét ezek szerint elkerülte, hogy a teljes Európai Uniót újraszabályozták az elmúlt években, horribile dictu, a 2011-es magyar elnökség alatt fogadták el a költségvetési koordinációt és szigort érvényesítő úgynevezett hatos csomagot. De persze az új uniós regulák messze túlmutatnak a költségvetésen, és végcélként egy, a mainál egységesebb, a nemzetállami jogalkotást éppenhogy háttérbe szorító Európát céloznak meg.

Az intellektuális völgyjárás záróakkordjaként itt az AB következtetése: „az európai uniós és a globális gazdasági rendszer sem működtethető a laissez faire, laissez passer piacgazdaság szélső pólusán”. Az Európai Unió, mint a szabadpiac szélső pólusa? Hogy mi van!? Itt az AB már olyan fantomokkal hadakozik, amelyek annyira a sötétben bujkálnak, hogy a vadkapitalizmus óta még egyetlen egyszer sem bújtak elő. Ez, miként az AB sugallja, kétszáz éve nem valósult meg a világgazdaságban, pláne nem az EU-ban. Magyarországon pedig végképp soha nem volt igazi szabadversenyes kapitalizmus. Ha másért nem, hát azért, mert az állami redisztribúció mindig nagyon magas szinten volt. Még az elmúlt hetven év – ebből a szempontból – legszabadabb időszakában, a kilencvenes években és a kétezres évek elején sem ment az állam által újraosztott nemzeti jövedelem huzamosabb ideig 50 százalék alá. (A közép-európai régióban ez mindvégig és ma is 40-45 százalék).

És akkor az ígért slusszpoén: miután a kormány keresztülvitte a Takarékbank és a takarékszövetkezetek államosítását, néhány hónapra rá reprivatizálta a bankot a Magyar Takarék Zrt.-nek. A Magyar Takarék mögött kormányközeli üzletemberek, más szóval a hatalom haverjai („crony”-k) sorakoznak. Egy ponton úgy tűnt, hogy a folyamat, egy törvényszéki bíró karakán kiállása okán elakadhat, de aztán mégsem. A bíró az AB-hez fordult, utóbbi pedig formai okokra hivatkozva elutasította a kezdeményezést, így zöld utat kapott a privatizáció. Az AB tehát először az államosításhoz, majd pedig a reprivatizáláshoz asszisztált. Így, ha bárkinek efelől kétsége lett volna, az AB fenti, gazdaságideológiai okfejtését nem lehet csak a gazdaságpolitikai és gazdaságtörténeti felkészületlenséggel indokolni, voluntarizmus és szervilizmus nélkül ilyen szöveg nem születik. Hogy is mondta Orbán Viktor? „Az alkotmányos viták korszakán túl vagyunk.”

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://korrupcio.blog.hu/api/trackback/id/tr656517187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

polgári kór 2014.07.18. 11:32:33

Amíg minden rendben volt szerintetek, amikor 55ről 85 lett az államadósság és minusz 6,5 a GDP növekedés, de mióta minden makromutató javulóban van, azóta veszélyben a jogállam, a demokrácia és a piacgazdaság, addig...

...ivesen.

sanyix 2014.07.18. 11:47:31

@polgári kór: milyen makromutató van javulóban?

béla a görög (törölt) 2014.07.18. 11:53:16

@polgári kór:
1) kit érdekelnek a makromutatók?! nem abból veszem a kajám a boltba.
2) mindezeken túl - nem, a makrómutatók szarok.
3) az állam tönkremehet én nem fogok. /hogy értsd: leszarom, hogy van-e pénz az államháztartásba vagy sem. Tudniillik én is meg más fizeti oda a pénzt az adójából. Ha nincs pénz akkor érdeklődj Orbánnál hogy mért talicskázták külföldre meg öntötték betonba a stadionokhoz.

Wallstreetbull 2014.07.18. 12:06:58

@polgári kór:
Azért az megnyugtató, hogy az írás lényegi állításához nem tudsz hozzáböfögni !
--> " Az AB tehát először az államosításhoz, majd pedig a reprivatizáláshoz asszisztált. Így, ha bárkinek efelől kétsége lett volna, az AB fenti, gazdaságideológiai okfejtését nem lehet csak a gazdaságpolitikai és gazdaságtörténeti felkészületlenséggel indokolni. Voluntarizmus és szervilizmus nélkül ilyen szöveg nem születik."

Dehát a fidesztálib erről is ismerszik meg ! :)

polgári kór 2014.07.18. 12:20:01

@Wallstreetbull: A lényeg hogy ki mondja meg a tutit. Az AB ne mondja meg, ez teljesen OK és demokratikus. Vagy nem? Ugyanúgy nem szavaztam az AB-re ahogy a TI-re se.

Wallstreetbull 2014.07.18. 12:24:41

@polgári kór: Semmilyen tutiról nincs itt szó, csak arról, hogy szervilizmusból az AB segget csinált a szájából.
Persze mit várjunk egy olyan testülettől, ahol már elsöprő többségben vannak a fidesztalpasok ????!!!!

polgári kór 2014.07.18. 12:57:42

@Wallstreetbull: Pont az a demokratikus, ha az AB szervilis. Ha az AB nem szervilis az nem demokratikus, hiszen nem tartozik a jogalkotó hatalmi ághoz.

polgári kór 2014.07.18. 13:01:10

@Wallstreetbull: 'Persze mit várjunk egy olyan testülettől, ahol már elsöprő többségben vannak a fidesztalpasok ????!!!! '

Ez is a demokrácia jele.

Wallstreetbull 2014.07.18. 13:12:21

@polgári kór: Természetesen ezzen logika mentén a demokrácia messze legtöbb jelével Joszif Visszárionovics Sztálin rendszere rendelkezett.

polgári kór 2014.07.18. 14:02:21

@Wallstreetbull: 'Pont az a demokratikus, ha az AB szervilis. Ha az AB nem szervilis az nem demokratikus, hiszen nem tartozik a jogalkotó hatalmi ághoz. '

' 'Persze mit várjunk egy olyan testülettől, ahol már elsöprő többségben vannak a fidesztalpasok ????!!!! '

Ez is a demokrácia jele. '

Hol itt a demokratikus deficit? Mármint egészen pontosan?

Wallstreetbull 2014.07.18. 14:18:19

@polgári kór: Ha szerinted a talpnyalás és a szervilizmus nem a diktatúrák, hanem a demokráciák jellemzői,
akkor kérlek ne zaklass tovább a kérdéseiddel !

sas70 2014.07.18. 14:20:46

Az alaphelyzet az, hogy magántulajdont állami kézbe vettek, aztán pedig privatizálták. Ezzel még nem is lenne gond, hiszen bár egy demokráciában a magántulajdon szent, bizonyos esetekben nem korlátlan és nem sérthetetlen (persze erősen indokolni kellene, kellett volna). A probléma éppen itt van, hogy milyen esetekben lehet korlátozni a magántulajdont, illetve a magán tulajdonost, jogai gyakorlásában, mert erre taxative sehol nincs korrekt felsorolás, csak utalások, amik részben elég homályosak. A kérdés tehát az, hogy minden tekintetben fennálltak-e ezek a feltételek? És az állam ilyen irányú intézkedései után, (államosítás majd részleges privatizáció) ezek a feltételek ki lettek-e küszöbölve?
Az alkotmánybíróság szerint, igen.
Akkor tehát mindenki hazamehet, mert nincs semmi látnivaló?
Na itt van egy kis probléma! Mégpedig az indoklásnál. Mert az valóban homályos, elvonatkoztatott és olyan indokokat hoz fel, amiket véleményem szerint alkotmányjogász nem mondhat. Egy alkotmánybíró csak az alaptörvénynek való megfelelést vizsgálhatja, és azt nem, hogy egy törvénynek milyen egyéb gazdasági, szociális, társadalmi, stb. kihatásai vannak. Egyrészt azért mert nem ért hozzá, másrészt azért, mert nem az ő feladata. Az alkotmánybíróság véleményem szerint az indoklásban túlterjeszkedett a jogosítványán és olyan homályos gazdasági kérdéseket feszegetett, amihez semmi köze nincs. Ez alapján az alkotmánybíróság hozott egy rossz döntést. Csakhogy ez sem ilyen egyszerű, mert sajnos, a politikai befolyásolás réme merülhet fel az emberekben. Ez pedig súlyos bizalomvesztést eredményezhet, pontosan egy olyan testület kapcsán, aminek legfőbb feladata, a mindenkori hatalomtól függetlenül a törvényesség őrzése. Ez sajnos túlmutat a politikai hatalomgyakorláson, annak milyenségén, mert ez a hatalommegosztás negligálása és szabad út, a totalitárius, kontroll nélküli hatalomgyakorlás felé.
Összefoglalva: ez nem csupán egy rossz döntés, ez katasztrófa.

Netuddki. 2014.07.18. 14:35:46

@polgári kór: "de mióta minden makromutató javulóban van"

Makromutató? Azt se tudod mi az balfasz fideszes...

polgári kór 2014.07.18. 15:37:44

@Wallstreetbull: Valóban nem. A végrehajtó hatalom szervilizmusa alapvető életfeltétele minden demokráciának is.

Wallstreetbull 2014.07.18. 15:47:15

@polgári kór: "A végrehajtó hatalom szervilizmusa alapvető életfeltétele minden demokráciának is."

Kibújt a virtigli fideszes (azaz kriptobolsevik) szög a zsákból: a bírói hatalmi ág a végrehajtó hatalom része lett !
Úgy demokratikus és jogállami ez, ahogy a jegesmedve vegetáriánus.

polgári kór 2014.07.18. 15:48:59

@Wallstreetbull: Az ABnek semmi köze a bírói hatalmi ághoz.

Wallstreetbull 2014.07.18. 16:23:25

@polgári kór:
Miért is lenne köze, hiszen a nevében az van bíróság.
És minden szervezet, amiben a bíróság szó szerepel a végrehajtó hatalom része.
Legalábbis ez az közép-ázsiai hatalmi rendszert kiépítő fideszesek szemében.

polgári kór 2014.07.18. 16:39:47

@Wallstreetbull: A BIRÁSKODÁS mint tevékenység tartozik a bírói hatalmi ághoz, az AB soha nem bíráskodott, így nem is tartozott oda soha.

Legalábbis a mértékadó független demokrata szakemberek szerint.

hu.wikipedia.org/wiki/Hatalmi_%C3%A1gak_sz%C3%A9tv%C3%A1laszt%C3%A1sa

Wallstreetbull 2014.07.18. 16:47:32

@polgári kór: "az AB soha nem bíráskodott"

De. Az AB mindig is bíráskodott. A törvények alkotmányhoz való megfeleltetését bírálta el. De természetesen mióta a fidesz kitömte hű taplnyalóival, de facto a végrehajtó hatalom része lett.

Az ettől független marhaság, hogy szerinted de jure is a végreható hatalom része.

polgári kór 2014.07.18. 16:50:21

@Wallstreetbull: Remélem elolvastad a belinkelt mértékadó független demokrata véleményeket is...

Transparency 2014.07.21. 12:14:53

@polgári kór: A makrogazdasági mutatóknak a poszthoz nincs semmi köze. A jogállamiság viszont tényleg veszélyben van, mert nem látszanak azok a fékek és ellensúlyok, amelyek határt szabhatnak a kormány hatalmának. Amúgy: a szocialista-szabaddemokrata kormány alatt végbement államadósság-növekedés közgazdaságilag valóban védhetetlen, de ez egyrészt nem kompetenciája a TI-nak, másrészt soha nem is próbáltuk meg védeni. A makromutatók jelenleg látszólag javulnak, némelyek egészen jók, de kérdés, hogy mennyire fenntarthatóak, mert jobbára egyszeri, sokszor voluntarista intézkedések (pl. rezsicsökkentés) következménye. Még egyszer: a poszt nem a gazdaságpolitikáról, hanem az AB-nek a kormányzati politika végrehajtásában játszott ellentmondásos (erősebben: gyalázatos) szerepéről szól.