HTML

A Transparency International Magyarország blogja

Az a célunk, hogy Magyarországról tűnjön el a kenőpénz, és szűnjön meg az uram-bátyám világ. Ezért küzdünk. Bátran. A korrupció ellen.

Adója 1%-ával a korrupció ellen!

fb_1szazalek_2015.jpg

Facebook

Impresszum

Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Kiadásért felelős személy: Martin József Péter

Csiki-csuki az információszabadsággal

Elnöki vétó ide, elnöki vétó oda, a képviselők mégis korlátoznák a közérdekű adatokhoz való hozzájutást.

Ismeretes, hogy Áder János megvétózta az információszabadságról szóló április 30-án megszavazott törvényt. Ennek a törvénynek szinte nem volt olyan paragrafusa, mellyel egyet tudtunk volna érteni. Mindössze annyit köszönhetünk neki, hogy új kifejezéssel gazdagította az információszabadság szótárát. Megszületett a visszaélésszerű adatigénylés fogalma. Ez az igazi fából vaskarika. A polgárok az Alaptörvényben biztosított jogaikat gyakorolják, amikor adatok igénylésével ellenőrzik a közpénzek költését. Visszaélést ezért valójában a közérdekű adatok kezelői követnek el, amikor kényük-kedvük szerint döntenek arról, hogy melyik adatot adják ki, és melyiket nem.

Az elnöki vétó után a módosítás végleges változatát az Alkotmányügyi bizottságmódosító indítványa alakította ki. AAlkotmányügyi bizottság nem követte Áder János tanácsait. A zárószavazás előtti módosító szövege ugyanis továbbra sem akadályozza meg a közérdekű adatok megismerésének önkényeskorlátozását. Az újabb verzió szerint az lenne tilos, hogy a polgárok a „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának” "átfogó, számlaszintű", netán "tételes" ellenőrzését megvalósító adatkérésekkel álljanak elő. Az ördög persze most is a részletekben lakozik: azt ugyanis a közérdekű adatot kezelő szervek döntik el, mi minősül átfogó, számlaszintű, tételes ellenőrzésnek.

A közérdekű adatok iránti kérelem megtagadását az adatkérő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál sérelmezheti. Nem tudni azonban, hogy vajon bíróságon is lehet-e perelni a kérelmet elutasító állami adatkezelőket. Ha bíróhoz csak akkor lehet fordulni, ha a polgár kimerítette a hatósági jogorvoslati utata hatóságnak nem kell mást tennie, mint a végtelenségig húzni az időt.

Ha a zárószavazás előtti módosító javaslat változatlan formában megy át, mindenféleképpen kezdeményezni kell az Alkotmánybíróság eljárását, mivel az új szövegezés is gyengíti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Mivel a köztársasági elnök a parlamentnek küldte vissza a törvényt, másodszorra csak azoknak az új rendelkezéseknek az alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérheti, amelyeket a parlament az elnöki vétó után szavazott meg. Az egész törvény utólagos alkotmányossági felülvizsgálatát csak Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérheti. A dolgok jelen állása szerint erre szükség is lenne.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://korrupcio.blog.hu/api/trackback/id/tr475355245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kakimaki0123456789 2013.06.11. 16:59:06

Vagy ezt is visszadobja Ader vagy az egesz csak szinjatek volt hogy lankadjon a media figyelme.

kennyking 2013.06.11. 19:07:24

Közérdekü adat a kettős állampolgárságú képviselők másik állampolgársága is.Mégis titok.Semmi rendkívüli nem történt, vagy fog történni.

Hobbisebész 2013.06.11. 19:12:41

Az volt már, hogy onnantól legyen érvényes az állam (-közeli) által kötött szerződés, hogy felkerült az internetre?

Hobbisebész 2013.06.11. 19:23:27

A módszer: az állami dolgozó lopva körülnéz, és amikor nem látja senki, feltölt proxy mögül egy doksit az Átlátszónak. Az Átlátszó figyelmét felkelti a téma, ezért kikéri a teljes dokumentációt, de a hivatal nem adja. Átlátszó perel, bíróság dönt. Hivatal fellebbez, bíróság megint dönt. Tegyük fel, az Átlátszó javára dönt végül, Átlátszó kaphat egy fénymásolatot az 1000 oldalas pakkról már akár 99 900 forinttól.

B módszer: érvényes a szerződés, ha publikálták az interneten.

Azt még megértem, hogy a mindenkori állam az A változat felől közelít, de az Átlátszó miért nem a frankót követeli?