HTML

A Transparency International Magyarország blogja

Az a célunk, hogy Magyarországról tűnjön el a kenőpénz, és szűnjön meg az uram-bátyám világ. Ezért küzdünk. Bátran. A korrupció ellen.

Adója 1%-ával a korrupció ellen!

fb_1szazalek_2015.jpg

Facebook

Impresszum

Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Kiadásért felelős személy: Martin József Péter

Könnyebb lesz visszaélni a közpénzekkel az új PTK szerint

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának bejegyzése:

Beigazolódott a félelem - ígéretek ide vagy oda, az új Ptk. üzleti titokká tette a közpénzköltést, nehezebb lesz a közpénzek nyomon követése. Sőt, elvileg az is előfordulhat, hogy elmarasztal a bíróság, ha egy-egy képviselő vagyonnyilatkozatának a realitását firtatjuk.

A korrupció ellen elkötelezett civil szervezetként aggasztónak tartjuk az új Polgári Törvénykönyv üzleti titok fogalmára és a közszereplők kritizálhatóságára vonatkozó szabályozását. Ezek a szabályok jelentősen megnehezítik a közpénzek felhasználásának számonkérését és a közérdekű adatokhoz való hozzáférést.

Többször is jeleztük, hogy az új Ptk. csökkenti a közpénzek átláthatóságát. Az üzleti titokra vonatkozó új rendelkezések lehetőséget teremtenek az állami és önkormányzati szervek számára a szerződéseikkel és beruházásaikkal kapcsolatos titkolózásra. Felhívtuk a figyelmet az ebből eredő korrupciós veszélyekre és kértük, hogy az akkor még csak tervezett szabályt megfelelően módosítsák. A jelenlegi szabályozás megőrzése volt a célunk, hiszen a hatályos Ptk. kivonja az üzleti titok fogalma alól a közpénzek felhasználására vonatkozó adatokat.

Kérésünk eleinte úgy tűnt, megértő fülekre talál. Az aggodalmakra reagálva dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, dr. Székely László, az új Ptk. kidolgozásáért felelős miniszteri biztos és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is biztosította a nyilvánosságot, hogy megteszi a szükséges lépéseket a közpénzek átláthatóságának biztosítása érdekében. Ígéreteik szerint törvényben gondoskodnak az új Ptk.-ból kihagyott rendelkezés szabályozásáról. Vállalásuk értelmében a közpénzek felhasználásának átláthatóságát a jövőre nézve az üzleti titok fogalmának szűkítése tekintetében is az információszabadság-törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) tartalmazná.

A szavakat azonban nem követték tettek. Az Országgyűlés által tegnap este elfogadott új Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz az üzleti titok fogalmát szűkítő szabályt. Olyan módosító indítványról sincsen tudomásunk, amely az információszabadság-törvénybe iktatná a szükséges rendelkezést.

Az új Ptk. ezen túlmenően a közszereplők bírálhatóságát is korlátok közé szorítja. Az érdemi vitát megkerülve, zárószavazás előtti módosító indítványként került be a személyiségi jogi szabályok közé az új rendelkezés. Ennek értelmében a közszereplőknek a jövőben kevésbé kell tűrniük a kritikát, a személyiségi jogaik erősebbnek bizonyulhatnak a véleménynyilvánítás szabadságánál.  Így például a közpénzek felelőtlen felhasználása miatt sem feltétlenül lehet majd bírálni a politikusokat, közhatalmi döntéshozókat.

Az új Ptk. e szabályai komoly visszalépést jelentenek a közpénzek felhasználásának átláthatósága és számon kérhetősége területén. Attól tartunk, hogy a jövőben az állami megrendeléseknél a döntéshozók és a kedvezményezettek egyaránt hivatkozhatnak arra, hogy a megrendelés közpénzből fizetett ellenértéke üzleti titok és a nyilvánosságnak ezért semmi köze hozzá. Meg attól is tartunk, hogy nem bírálhatjuk majd az olyan politikusokat, akik a vagyonnyilatkozatukban nem adnak ésszerű magyarázatot a tényleges vagyoni helyzetükre. Előfordulhat, hogy a bíróság azt marasztalja el, aki nyilvánosan kétségbe vonja annak a politikusnak a szavahihetőségét, aki a képviselői fizetésből több tízmilliós ingatlant vásárolt, miközben a házastársa is kezdő közalkalmazotti fizetést kap.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://korrupcio.blog.hu/api/trackback/id/tr105076180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

prpr 2013.02.23. 14:51:55

Szeretnék egy egészen őszinte hozzászólást közreadni ezzel a lerágott csonttal kapcsolatban. Csak azért és addig és ilyan mélységig foglalkozik bármely szervezet a korrupcióval, ameddig egyéni ambíciói és politikai érdeke megkívánja. Általában, általánosságban szeretnek foglalkozni az üggyel, de ha eléjük kerül egy konkrét gyanu,már mindent kitalálnak,hogy meneküljenek az ügytől.Benne a TIM is. Mivel és hogy hogy nem,ugye a korrupció egyik lába mondjuk ez ellenszolgáltatás.Amikor senkit sem hívnak oda. De miért nem elég azt megállapítani, hogy a tett intézkedés, a hozott határozat, a hozott ítélet önmagában bizonyítja a korrupció tényét, mert olyan súlyosan egyoldalú és jogszabálysértő, hogy egy olyan ember vagy "bizottság", akit döntési joggal ruháztak fel, ép ésszel és ellenszolgáltatás nélkül ilyen intézkedést nem tett volna ,ilyen döntést nem hozott volna.És oda állítható erősítésként a felek közötti kapcsolatrendszer: sógor,koma,évtizedes együtt kavarás például ügyvéd, bíró,szakértő. Ameddig a pénz és más értékek átadásának bizonyítása szükséges a korrupció tényének megállapításához, ezek a próbálkozások macskanyávogás hatásosságuak és pótcselekvés minden ezzel foglalkozó szervezettől. Ne így legyen: de így lesz!!!