HTML

A Transparency International Magyarország blogja

Az a célunk, hogy Magyarországról tűnjön el a kenőpénz, és szűnjön meg az uram-bátyám világ. Ezért küzdünk. Bátran. A korrupció ellen.

Adója 1%-ával a korrupció ellen!

fb_1szazalek_2015.jpg

Facebook

Impresszum

Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Kiadásért felelős személy: Martin József Péter

El a kezekkel az Alkotmánybíróságtól!


Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának bejegyzése:

Aggasztó, hogy Dr. Salamon László KDNP-s országgyűlési képviselő személyében a nemzeti együttműködés rendszere már a sokadik olyan jogászt juttatja a taláros testületbe, aki a legcsekélyebb mértékben sem rendelkezik az ehhez szükséges szakmai, tudományos kvalitásokkal.

Dr. Balsai Istvánt követően dr. Salamon László az AB második pártpolitikus bírája, ráadásul dr. Dienes-Oehm Egonhoz és dr. Bihari Mihályhoz hasonlóan – életkoránál fogva – a 12 évesre növelt alkotmánybírói mandátumnak csak a töredékét tudja kitölteni.

A Transparency International Magyarország ezért a leghatározottabban kéri a Kormányt, hogy önmérsékletet tanúsítva ne saját pártfrakcióinak soraiból, illetve az egyébként iránta elkötelezett jogászokkal töltse föl az AB-t.

Kezdőlépésként azt javasoljuk, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosításával írják elő, hogy nem lehet az AB tagja az, aki a megválasztást megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt.


1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://korrupcio.blog.hu/api/trackback/id/tr484972854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

prpr 2013.02.23. 15:07:30

A TIM azt álítja,hogy dr.Salamon László és dr.Balsai István a legcsekélyebb mértékben sem rendelkezik az ehhez szükséges szakmai, tudományos kvalitásokkal,mégis alkotmánybíró lett. Ezek szerint példáult dr.Bihari Mihály rendelkezett mindezekkel.Vannak itt már szép számmal tudományos kvalitású emberek, évtizedes meghitt kapcsolatokkal, és jobban tenné a TIM. ha a tetteik alapján minősítené -ha rá tartozik egyáltalán - a választottbírók minősítése. Egy jobban szakmába vágó ügyet ajálok:Tegnap olvastam a Magyar Nemzetben, hogy Dr.Bihari Mihály, leköszönő alkottmánybíró az ELTE jogi karán fog dolgozni professor emirátusként, ott ahol már évtizedekig együtt dolgozott Dr.Harmathy Attilával és dr.Vékás Lajossal, és akiknek alkotmánysértő ítéletét az AB tanácsvezetőjeként alkotmányellenes indoklással jóváhagyta. Tehát már nem kell hozzá túl nagy fantázia, hogy miért éppen az a Bihari Mihály kapta meg az ügyet, akit egy kis körültekintés után ki kellett volna zárni az ügy elbírálásából, vagy magának kellett volna bejelentenie, hogy azt az ítéletet,mely fölött végső fokon dönteni fog, két volt és jövendő professzortársa hozta meg. Hiába, meg kell ágyazni a jövőt! Ezek az emberek visszaélnek azzal, hogy míg más országokban a köztársasági elnökök ellen is eljárást indít az ügyészség, nálunk sokkal lejjebb sem mernek hozzányúlni az "igazságszolgáltatás" környékén bármit tevőkhöz. Nálunk is vannak "érithetetlenek" nemcsak Indiában!

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

- Kérünk, válassz -Törvénysértő tartalomJogsértő (másolt) tartalomJó ízlést sértő tartalomFelnőtt (+18) tartalomSzélsőséges, uszító tartalomDrog, alkohol, dohánySzerencsejátékEgyéb szabálysértés

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

Gadgets powered by Google

Jelenleg az ügy az Alkotmánybíróság előtt van.Az AB döntése után a nagy érdeklődésre tekintettel részletesen (részletekben) ismertetem a 2007-ben kezdődött peres ügyet,mely nagy tanulságul szolgálhat mindenki számára.

Sajnos az ideiglenes végén kell kezdeni a történetet,mert mégsincs vége.

Álmomban sem gondoltam volna,hogy a pártállam lebontása után is olyan mély "elvtársi" kapcsolatok maradnak "hatályban" ,melyek felülírják még az alkotmányt is. Magyar, német,angol és francia nyelven fog készülni az az oknyomozó kiadvány,mely rámutat arra a tűrhetetlen helyzetre, hogy a végső fokon ítélkező magyar bíróságon és az Alkotmánybíróságon is a rendszerváltást követő 22 év után még mindíg a valamikori "elvtársi" kapcsolatok határozzák meg egyes bírók jogi álláspontját és egyes perek kimenetelét.

Lásd a bizonyítékát:

Az Alkotmánybíróság egyetlen kérdésre tért ki érdemben, mégpedig a közösségi versenyjogszabályok alkalmazásának a magyar törvényi rendelkezésekkel való viszonyára. Ennek során arra a következtetésre jutott –észrevehetően a választottbírók álláspontjának „befogadása” miatt, egyezően a KÚRIA álláspontjával- és ellentétesen a Bíróság konkrét ítéletlékezési gyakorlatával ( és ellentétesen a magyar Alkotmánnyal is), hogy Magyarországon már 2002.április 1. óta alkalmazandó volt a közösségi jog, ezért az AB álláspontja szerint visszaható hatályú ítélkezésről fogalmilag sem lehetett szó.

Az AB ezzel az indokolásával megsértette az Alkotmányt, és merőben ellentétesen foglalt állást a 72/2002.(XII.19) AB határozatban foglaltakkal. A döntést hozó öt tagú tanács ugyanis nem írhatja felül az AB (teljes ülése által hozott) határozatát. Mégis felülírta!

Ennek oka pedig nem lehet más, mint az, hogy a három milliárd forintos perértékű ügyet ezzel lezárni szándékozó dr.Bihari Mihály, a tanács elnöke együtt alkotmánybíráskodott azzal a dr. Harmathy Attilával, akivel együtt szerzői és aláírói voltak annak a fenti AB határozatnak, amelyik kizárta a csatlakozás előtti időszakra a közösségi jog közvetlen alkalmazását Magyarországon. Sajnálatos módon azonban dr.Harmathy Attila választottbíróként aláírója volt annak a választottbírósági ítéletnek is, amelyik a csatlakozás előtti időszakra szemrebbenés nélkül alkalmazta közvetlenül a közösségi jogot.

--------------------------------------------------------------------------------

Idézet a 72/2002.(XII.19) AB Határozat indokolásának III.3.1.pontjából.(ABH2002,433,438).

„Magyarország azonban jelenleg még nem tagja az Európai Uniónak, így a közösségi jog közvetlenül nem érvényesül még Magyarországra nézve, csupán az Európai Megállapodásból eredő jogközelítési kötelezettség terheli a Magyar Köztársaságot, mint szerződő felet.”

Az Alkotmánybíróság a 72/2002.(XII.19.) AB határozatában a csatlakozásig fennálló helyzetre vonatkozóan arra a következtetésre jutott, hogy a Társulási Megállapodásban Magyarország csak a lehetséges mértékű jogközelítésre vállalt kötelezettséget, és mivel Magyarország még nem tagja az Európai Uniónak, a közösségi jog közvetlenül nem érvényesül még Magyarországon(. A 2002.12.19-ei időpontnak azért van jelentősége,mert az AB a 2002.évi X.törvény 2002.04.1-től történő alkalmazási kötelezettségére hivatkozott,holott az AB a hivatkozott határozatát,amely a közösségi jog alkalmazását a csatlakozásig kizárta 8 hónappal később hozta meg.)

Vesd össze az AB indokolásával:

"Magyarországon már 2002.április 1. óta alkalmazandó volt a közösségi jog, ezért az AB álláspontja szerint visszaható hatályú ítélkezésről fogalmilag sem lehetett szó."
Ezt az ügyet kérném elemezgetni kvalitás szempontjából!