HTML

A Transparency International Magyarország blogja

Az a célunk, hogy Magyarországról tűnjön el a kenőpénz, és szűnjön meg az uram-bátyám világ. Ezért küzdünk. Bátran. A korrupció ellen.

Adója 1%-ával a korrupció ellen!

fb_1szazalek_2015.jpg

Facebook

Impresszum

Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Kiadásért felelős személy: Martin József Péter

EGY BÍRÓ MIND FELETT

Földes Ádám bejegyzése

Kevés lelkesítőbb műfaj van, mint a preambulum. Azt beszélik, hogy egy-egy jobban sikerült darab akár irodalmi szöveggyűjteményekbe és emlékkönyvekbe is bekerül. Egy viszonylag friss költemény úgy hangzik, hogy „Az Alkotmány azon rendelkezésével összhangban, miszerint a Kormány a feladatának ellátása során együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel, továbbá annak előmozdítása érdekében, hogy a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a közjó érdekében a jogi szabályozás sokoldalú megalapozását, ezzel pedig a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását, amelyek együtt a jó állam elengedhetetlen feltételei, a jogalkotásról szóló törvénnyel összhangban az Országgyűlés a következő törvényt alkotja (…)”  - és itt folytatódik a szöveg, de az már sokkal prózaibb.

Ezt a becses művet sajnos nagyon kevesen ismerik, és még annál is kevesebben követik az ismeretlen költő szavát. A nagybetűs Kormány, úgy tűnik, vagy nem ismeri, vagy csak költői látomásnak tekinti ezt a szöveget, hiszen az igazságügyi reformot megalapozó sarkalatos törvényjavaslatok véleményeztetésénél csak két dolog maradt le; hogy hova lehet küldeni a véleményeket, és milyen határidővel. Úgy tűnik, hogy nem véletlenül maradtak le ezek a részletek és került 150 oldal normaszöveg körülbelül egy héttel később az Országgyűlés elé. Az előterjesztő kormánynak igen határozott elképzelései vannak a jó államról.
 
A két törvényjavaslat úgy alakítja át bírósági rendszert, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – akit 9 évre az Országgyűlési képviselők kétharmada választ meg – kezébe szinte korlátlan hatalmat ad. Ettől az egy személytől függ, hogy kiből lehet ítélőtábla vagy törvényszék (korábban megyei bíróság) elnöke, elnökhelyettese vagy más vezetője, de a bírósági szervezetrendszer szinte egészében is ő hozza meg a végső döntést, hogy egy bírói helyre pályázók közül kiből lesz és kiből nem lesz bíró. Ugyanennek a személynek joga lesz ahhoz, hogy akár egyedi ügyekben is eltérjen a jogszabályok és a véletlen által meghatározott szignálási rendtől, és más bíróságot jelöljön ki. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amely a bírói önkormányzatiság fő szerve volt eddig, megszűnik és a helyébe lépő bírói testületek bárhogyan is vélekednek egy-egy vezetői állásra pályázóról, a véleményük az OBH elnökét nem köti, azaz személyi döntésekben az igazságszolgáltatás feje a bírói kar véleményét a jó kormányzás (igazgatás) elve mentén nyugodtan semmibe veheti, bár ilyenkor a kinevezés mellé indoklást is kell írnia. Márpedig a 62 éves bírói kényszernyugdíjazásokkal nem kevés vezetői hely ürül meg, és valószínűleg lenne bőven mondanivalója a bíráknak, hogy kiket tartanak alkalmas vezetőknek.
 
Egy híres esztéta ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy azért furcsállja Baka András szavait, mert nem történik más, mint hogy különválasztják azt, ami eddig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökénél egy kézben volt. "Ha Baka András kritikával illeti ezt az új tisztséget és az ehhez tartozó hatásköröket, akkor lényegében kritikával illeti a saját, most még hatályos jogosítványait is", hiszen ma egyben ő az OIT elnöke is. Ez a megjegyzés komoly éleslátásra utal, mivel idén január óta hatályos az a szabály, hogy nem az OIT, mint testület (melynek többségét bírák adják) kezében van a bírói vezetők kinevezésének joga, hanem az OIT elnökénél. Mivel az OIT elnöke ezt a megoldást korábban is helytelenítette, így nem is élt ezzel az egyszemélyi döntési jogkörrel, hanem továbbra is testületi alapon hozta meg ezeket a döntéseket. Sajnos erre sem a nyilatkozónak, sem az MTI-nek nem terjedt ki a figyelme.    
 
Az OIT helyén létre jön egy új szerv, az Országos Bírói Tanács (OBT), amely valóban csak bírákból fog állni, de ennek a gyakorlatban semmi hatalma nem lesz, csupán véleményez, tanácsot ad, javasol  és ellenőriz, ám dönteni szinte semmiben nem dönthet. Fura, hogy a törvényhozó nem merte az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos döntéseket olyan bírói testületre bízni, melyet bírák választanak maguk közül és nem a Parlament.
 
Más fontos újítás nem látszik, a bírói igazgatásból az eddiginél is kevesebb lesz látható, a bírák továbbra sem nyilatkozhatnak az ügyeikről, csak a bírósági elnökök és a szóvivők. A bírói vagyonnyilatkozati rendszer továbbra sem lesz gátja a korrupciónak, és az a rendelkezés sem fog sokat érni, hogy „a bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni”, mivel ezt a képet a szerző nem bontja ki. Egy szóval sem említi, hogy ilyenkor az elnöknek mi lenne a teendője és arról is hallgat, hogy mi a helyzet, ha maga az elnök próbálná a bírót befolyásolni.
 
A régóta várt és márciusban bevezetett kiválasztási és előléptetési szabályok megmaradnak azzal az apró szépséghibával, hogy a pályázati rangsorból a pályáztató bíróság elnöke és az OBH elnöke is szabadon szemezgethet, a rangsor ugyanis csak informál, hogy ki mennyire alkalmas egy pozícióra, de semmilyen kötöttséget nem jelent.
 
Szerencsére e két törvényjavaslat sem maradt preambulum nélkül és érdemes lesz majd az emlékkönyveket fellapozni, hogy évek múltán is világos legyen „az Országgyűlés a bírósági hatáskörök jogállami szintű, ugyanakkor hatékony ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és az ítélkezés egységének biztosítása érdekében”, illetve „a bírói függetlenség és pártatlanság alkotmányos elvének maradéktalan érvényre juttatása érdekében” alkotta meg e remekműveket.
 
Ön szerint elrejtettek a törvényjavaslatokban korrupciós kockázatokat? Vagy a környéken látott egy termetes korrupciót ólálkodni? Filmezze le, és pályázzon vele itt
 
 

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://korrupcio.blog.hu/api/trackback/id/tr863354451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

különvélemény 2011.11.07. 17:52:51

Mondjuk jó lett volna, egy az előző rendszert megvizsgáló és az újat szembeállító vélemény, mert ez így elég demagógiaszagú.

A HVG oligarchikusnak nevezte az előző rendszert, ahol a testületek önmagukat ellenőrzik.

Érdekes módon erről itt egyetlen szó sem esik.

Chigavera · http://pezsma.blog.hu/ 2011.11.07. 17:55:31

Cserébe lesz egy olyan figura, akit senki sem ellenőriz, viszont mindenki függ tőle. Monogarchia?

különvélemény 2011.11.07. 18:05:06

@Chigavera:
Amennyiben igazad van, akkor viszont ő felel mindenért, ergo seggbe lehet rúgni, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy elvárható.

Chigavera · http://pezsma.blog.hu/ 2011.11.07. 18:15:45

@különvélemény: Miért rúgnám seggbe, hogyha én neveztem ki, és az én számízének kedves módra ferdíti a törvényt? És nyilván arra ferdíti, hiszen én neveztem ki, mint vazallust. Példaként tekintsünk a kiváló és önálló főmáltóságú köztársasági elnökünkre. Tényleg kell ennél egyértelműbb és jobb példa?

különvélemény 2011.11.07. 18:26:07

@Chigavera:
Milyen törvényt ferdít?
Bevettél valamilyen paranoiatablettát?
Eddig az volt a gond, hogy belterjes volt a rendszer, erre te azt mondod, hogy belterjes lesz, hát gratulálok.

Chigavera · http://pezsma.blog.hu/ 2011.11.07. 18:45:44

Belterjes volt, ahol magukat ellenőrizték, most pedig olyan belterjes lesz, akit senki sem ellenőriz. Ergo egy rosszat nem megjavítanak, hanem a rosszra hivatkozva egy még rosszabbra váltanak. Ezt tényleg olyan nehéz lekövetni?
Egy példával: tegyük fel, hogy csőtörésed van odahaza, azt mondod, oké, kéne tenni valamit, hívok mestert, az kijön, de nem ám megszereli a csövet, hanem kiüti a falakat, hogy majd azon keresztül kifolyik a víz. Jól jártál vagy még rosszabbul?
Az influenzát nem lehet haslövéssel kezelni, ez a lényeg.

különvélemény 2011.11.07. 19:06:13

@Chigavera:

"Belterjes volt, ahol magukat ellenőrizték, most pedig olyan belterjes lesz, akit senki sem ellenőriz. Ergo egy rosszat nem megjavítanak, hanem a rosszra hivatkozva egy még rosszabbra váltanak."

A kettő, 90-es IQ felett azonosnak tekinthető, nem rosszabbnak.

"akit senki sem ellenőriz."

Aha, tehát 1 ember fogja irányítani a bíróságokat, sőt minden döntést ő fog meghozni. Értem én, ne magyarázd tovább.

Chigavera · http://pezsma.blog.hu/ 2011.11.07. 19:10:01

Ha neked ugyanolyan rossz, ha lyukas egy fogad, mintha kivernek belőle ötöt, akkor tökéletesen igazad van.

A jogosítványok és kontrol(álatlanság) mikéntje pedig le van írva, ha valóban kiváncsi vagy, nézz utána, megtalálod.

különvélemény 2011.11.07. 19:20:28

@Chigavera:
Ó, ha alsóbb szinteken nincs ellenőrzés, akkor csak egy szuvas fogam lesz, viszont ha fent, akkor kiesik 5 fogam.

Tehát ha minden fogadat egy önmagát ellenőrző szerv felügyeli, akkor 1/32-höz a kis hiba aránya, ha egy ember, akkor 5 fatális hiba történik.

Erre valami statisztikát, ha linkelnél. :D

Chigavera · http://pezsma.blog.hu/ 2011.11.07. 19:44:27

A bírói gyakorlatban nem véletlenül változik a fellebbezési szintekkel a bírók száma is, a csoportos döntés ugyanis jobban szűri a hibát, mint az egyszemélyi. Erre mellesleg rengeteg statisztikát találhatsz. Ja, és egy nagyobb csoportot jóval nehezebb zsebrevágni (lásd főügyész, közt. elnök stb.). Mint ahogy a kontroll-rendszer hiányosságának sem az a megoldása, ha megszüntetik, igaz?

különvélemény 2011.11.07. 20:02:21

@Chigavera:
"Ja, és egy nagyobb csoportot jóval nehezebb zsebrevágni"

Miért, eddig kit kellett megkenni?
Egy egész csoportot?

Nekem nem ez jön le az eddigi bírói gyakorlatból, aminél a gépi lottó is sokkal kiszámíthatóbb, ott legalább csak kvázi random mennek a dolgok, szemben a mai bíróságok valós random gyakorlatával szemben.

Lásd egyes teljesen "lineáris" adózási ügyekben hozott ellentétes döntések.

Ezzel persze nem kell egyetérteni, de az ELTE ÁJK-n tanítják, hogy lehetsz te bármilyen jó ügyvéd, ha a bírónak rossz napja van.

Ennyit erről, élveztem a vitát, de mennem kell.