HTML

A Transparency International Magyarország blogja

Az a célunk, hogy Magyarországról tűnjön el a kenőpénz, és szűnjön meg az uram-bátyám világ. Ezért küzdünk. Bátran. A korrupció ellen.

Adója 1%-ával a korrupció ellen!

fb_1szazalek_2015.jpg

Facebook

Impresszum

Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Kiadásért felelős személy: Martin József Péter

Egyre nagyobb a homály a brókerbotrányban

A Quaestor befektetőcég, sok ezer magánszemély befektetésein túl, a nemzeti vagyon részét képező közpénzt is csalárd módon kezelt, amivel százmilliárd forintos nagyságrendű kárt okozott. Nem tudunk nem aggódni amiatt, hogy a rendőrség és az ügyészség március 9. és március 26. között semmit nem tett a Quaestor befektetőcég vezetőjeként megismert Tarsoly Csaba elszámoltatása érdekében. Tarsoly Csaba március 26. óta a hatóságok vendégszeretetét élvezi és a bíróság döntése értelmében jó eséllyel még egy hónapig nem is lesz gondja kosztra és kvártélyra. Ám a letartóztatását megelőző két hét alatt gond nélkül kimenekíthette és elrejthette a Quaestor még meglévő vagyonát. Nem tudjuk, hogy a hatóságok tettek-e bármit ennek a megakadályozására, ahogyan azt sem, hogy miféle indokok magyarázzák a törvény alapján elkobozandó vagyon felderítése terén a kéthetes tétlenséget.

A nyilvánosságra került információkból tudható továbbá, hogy Tarsoly Csaba a Quaestor befektetőcégben betöltött vezetői tisztségét úgymond ideiglenesen átruházta a pénzügyi befektetések terén mondhatni csekély vezetői tapasztalatokkal rendelkező Orgován Bélára. Tarsoly Csaba később, de még a letartóztatását megelőzően, azt is bejelentette, hogy visszaveszi a vezető tisztségviselői feladatok ellátását. Ez magyarul azt jelenti, hogy Tarsoly Csaba fiktív ügylettel át akarta játszani a Quaestor befektetőcég vezetői felelősségét egy másik személyre. Ez önmagában is bűncselekmény, és erősen valószínűsíti, hogy Tarsoly Csaba meg akarta nehezíteni a valóság kiderítését. Mindezek ismeretében nem világos, hogy Tarsoly Csabát miért nem vonták korábban gyanúsítottként felelősségre, és miért lehetett március végéig szabad lábon.

A Quaestor-botrányban az is kiderült: tetemes értékű közpénz került a befektetőcég kezelésébe. Nem tudjuk, hogy a nyomozó hatóságok vizsgálják-e azt, hogy egyes minisztériumok és háttérintézményeik, illetve önkormányzatok miként bízhatták a nekik a költségvetésből juttatott közpénzt a Quaestor befektetőcégre. A közpénzekkel ugyanis még áttételesen, például államkötvények befektetése útján sem szabad kockázatos ügyleteket végezni. Ha ezt a tilalmat megszegik, az sikkasztás vagy hűtlen kezelés gyanúját veti fel.

A sajtóból tudjuk, hogy a kormány a Quaestor pénzügyi összeomlását megelőzően kivonta a közpénzt a brókercégből, és ezzel – úgymond – megszüntette a közpénz kockáztatását. Ez egyrészt nem teszi meg nem történtté a közpénzek kockázatos befektetésével megvalósított bűncselekményt. Vagyis azok, akik engedélyezték ezeket a befektetéseket, vagy tudomással bírtak azokról, de nem tettek semmit a magakadályozásukért, továbbra is felelősséggel tartoznak e tettükért. Másrészt felmerül az a kérdés, hogy milyen úton jutott a kormány a Quaestor várható bukására utaló adatok birtokába. Az sem világos, hogy ha a kormány rendelkezett ilyen adatokkal, azokat miért nem használta fel a magánbefektetők kárának enyhítése érdekében. Amennyiben a kormány valóban rendelkezett ilyen információkkal és azokat egyedül a korábbi bűnös közpénzbefektetések eltüntetésére használta fel, az nemcsak tisztességtelen, de újabb bűncselekmény, a bennfentes kereskedelem gyanúját is kelti.

A Quaestor befektetőcég, meg a pályatársai, a korábban bedőlt Buda-Cash és Hungária befektetőcégek csalárd gazdálkodása az állami ellenőrző hatóságok felelősségét is felveti. Vagyis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén, majd az annak hatásköreit átvevő Magyar Nemzeti Bankon túl a közpénzek felett őrködni hivatott Állami Számvevőszék alkalmassága is megkérdőjeleződik. Kérdés, hogy ezek a szervek teljesítették-e kötelességeiket, miként az is, hogy amennyiben bűnös mulasztással segítették elő a szabálytalan befektetéseket, valaha felelősségre vonnak-e ezért bárkit is.

E kérdések tisztázása érdekében a Transparency International Magyarország a Legfőbb Ügyészséghez fordult.

Update: A legfőbb ügyész ma válaszolt a tegnapi levelünkre. 

0 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://korrupcio.blog.hu/api/trackback/id/tr387323374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.