A Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért és a K-Monitor 2013. június 26-án nyílt levélben fordult a legfontosabb jogvédő, igazságszolgáltató főhatóságokhoz. Arra kértük az alapvető jogok biztosát, a Kúria elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy kezdeményezzék az információszabadság törvény módosításának a megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál. Arról a módosításról van szó, amelynek köszönhetően gyakorlatilag már nem lehet sikeresen kikérni a „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló” adatokat. Vagyis nem tudhatjuk meg, hogy mire költi az önkormányzat, az állam a pénzünket. Titok maradhat, mert ezekre az adatokra már nem terjed ki a közérdekű adatok megismerhetősége, azaz az információszabadság. Az álláspontunk az, hogy ez sérti az Alaptörvényt, erről az érintetteknek többször is írtunk nyílt levelet, utoljára, 2013. július 29-én.

Választ kaptunk a levélre, előbbre nem jutottunk. Szabó Máté, az időközben leköszönt ombudsman 2013. szeptember 9-én írt nekünk. Megtudtuk, hogy ugyan az Alkotmánybírósághoz nem fordult, de írt egy levelet! Július 17-én kereste meg Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét. Arra kérte, fejtse ki, hogy az információszabadság törvény módosítása „mennyiben felel meg a közérdekű adatok nyilvánosságából és a személyes adatok védelméből levezethető garanciáknak.” Válasz erre a megkeresésre a mai napig nem érkezett.

Nem pesszimisták vagyunk, hanem realisták: valószínűleg, ha érkezne válasz, azzal sem jutnánk előbbre. Péterfalvi Attila a parlamentnek május 30-án írt levelében ugyanis egyetértett azzal, hogy a „nagy mennyiségű közérdekű adatra vonatkozó, visszaélésszerű adatigénylések” veszélyeztetik a “közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.” Így aligha bízhatunk abban, hogy most esetleg belátná: a módosított szabályozás alapján az adatkezelők akár önkényesen is megtagadhatják a közérdekű adatkérések teljesítését. Péterfalvi Attilára tehát valószínűleg ebben az ügyben nem számíthatunk.

Most az új ombudsmant, Székely Lászlót, kérjük arra, hogy segítsen abban, hogy az Alkotmánybíróság elé kerüljön ez a törvény. Van okunk az optimizmusra, mert Székely László első interjúi egyikében kifejtette: növelni akarja az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok „találati pontosságát.” Székely László ezt úgy akarja elérni, hogy csak azokban az ügyekben fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyekben „valóban van alapjogi visszásság.”

Márpedig itt van „alapjogi visszásság”, hiszen az információszabadság törvénymódosítása óta az adatkezelők bármilyen adatot visszatarthatnak, elég csak arra hivatkozniuk, hogy nekik erre nincs idejük, mert  az információkat kiadni túl sok munka lenne. Ezzel a dolog részükről szabályosan el is van intézve.

A módosított információszabadság törvény Alkotmánybíróság által történő felülvizsgálata sürgősen szükséges. Ombudsman Úr! Az első beadványához megírtuk az érveket, tesztelje le azokat, forduljon az Alkotmánybírósághoz, bele fog férni a „találati pontosságba”!